Június 23-án azonban pontosan ezt tették meg egy nemzetközi geofizikus csapat tagjai, akik Botswanában egy olyan meteoritot találtak, amely pár héttel később még az űrt rótta. A kődarab a 2018 LA katalógusjelű kisbolygóról tört le, amikor az eredetileg 2,6–3,8 méteres űrszikla június 2-án belépett a földi atmoszférába.

A kutatók öt napot töltöttek a környék átfésülésével, hogy kézzel fogható nyomát találják a látványos tűzgömbnek, amikor ráakadtak az első aprócska szilánkra. Hasonló darabokból valószínűleg több is akad a régióban, de ezeket egyelőre nem találták meg. A fellelt darabka azonban még így is csak a második olyan meteorit, amelyet egy előre megjósolt kisbolygóbecsapódás után sikerült megtalálni.

A 2018 LA-t a NASA bolygóvédelmi programjának részeként működő Catalina Sky Survey észlelte elsőként. A rendszer Földhöz közeli, a bolygóra esetlegesen veszélyt jelentő aszteroidák keresésével foglalkozik, és nyolc órával a légkörbe lépés előtt detektálta az űrsziklát. Az égitest átmérőjét nagyjából 2 méterre becsülték a távcsöves vizsgálatok alapján, így a szakértők úgy ítélték meg, hogy annak java el fog égni az atmoszférában, ezért nem jelent különösebb veszélyt a felszínen élőkre.

Hogy a becsapódásra hol kerül sor, az sokáig nagyon bizonytalan volt. A pályaadatok alapján a kutatók Új-Guinea, Dél-Afrika és az Indiai-óceán térségét tartották szemmel. Aztán a botswanai égen felvillant egy fényes tűzgolyó, amikor az égitest 17 km/másodperces sebességgel belépett a légkörbe. A tűzgömböt több biztonsági kamera és helyi lakos is látta, majd a becsapódás után megkezdődött a darabok keresése.

A felszínt elért törmelék nagy területen szóródott szét, és bár a szakértők az észlelési adatok alapján igyekeztek leszűkíteni a keresési területet, öt napba telt, mire megtalálták az első darabkát. A piciny kődarab tudományos jelentősége óriási. Ezt megelőzően csak két olyan eset volt, hogy sikerült a légkörbe lépés előtt detektálni egy aszteroidát: 2008-ban és 2014-ben. Ez utóbbi objektum az Atlanti-óceánba csapódott, így azt nem sikerült megtalálni, a 2008 TC3 kisbolygóból viszont találtak meg darabokat a Szudán északi részén.

A kutatók remélik, hogy további szilánkokat is sikerült összeszedniük a mostani becsapódásból, így egészen friss űrből származó mintákhoz juthatnak hozzá, amelyek vizsgálata révén egyrészt kiderülhet, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a Földhöz közeli aszteroidák észlelését. Ezek a darabok ugyanakkor abba is bepillantást engednek, hogy viselkednek ezek az űrből érkezett kőzetek, amikor óriási sebességgel átsüvítenek a légkörön.