Sikerült a Philae hatalmas ugrása!

A Rosetta landolóegysége ma délután fél öt körül lehuppant a 67P/Cs−G felszínére, elsőként hajtva végre irányított leszállást egy üstökösön.

Sikerült a Philae hatalmas ugrása!

1. oldal

(A leszállással kapcsolatos legfrissebb hírek az utolsó oldalon olvashatók.)

Egy 10 éve tartó utazás csúcspontja következhet be néhány óra múlva: ha minden a tervek szerint alakul ma délután közép-európai idő szerint fél öt körül a Philae nevű egység 7 órányi ereszkedés után leszálla 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös felszínére. Ha sikeres lesz az akció, ez lesz első alkalom, hogy egy ember alkotta szerkezet irányított landolást hajt végre egy üstökösön, amely jelenleg körülbelül 500 millió kilométerre vana Földtől, és másodpercenként 18 kilométerrel kerül közelebb a Naphoz.

Az eseményt érthető módon óriási várakozás előzi meg, nem véletlenül. Az Európai Űrügynökség Rosettaűrszondája, és rajta a Philae landolóegység 2004. március 2-án indult útjára, hogy kalandos úton megközelítse célpontját, az erősen elnyújtott pályán keringő Csurjumov−Geraszimenko-üstököst. A megfelelő pályaív és sebesség elérése érdekében a küldetés tíz éve során az űrszonda három hintamanővert hajtott végre a Föld, egyet pedig a Mars körül. Útja során két kisbolygót is megközelített, majd idén augusztus 6-án 100 kilométerre közelítette meg az üstököst, amely körül egyre alacsonyabb magasságú pályára állt.

A szonda további legalább másfél évig kíséri tovább az üstököst, amely 2015 augusztusában éri el napközelpontját a Föld pályájától nem messze. Az utazás idejére többször is hibernálták a szonda műszereit, hogy azok kitartsanak a küldetés végéig. A randevúra készülődve végül idén januárban kezdték felébreszteni a Rosettát, amely az üstököshöz közeledve, majd az égitest körül keringve újabb és újabb érdekességeket derített ki a különös égitestről, amely már alakját tekintve sem olyannak bizonyult, mint amilyennek várták.

Philae

Amikor fény derült arra, hogy a Csurjumov−Geraszimenko nem egy tömbből, hanem tulajdonképpen két darabból és egy ezeket összekötő részből áll (bizonyos szögből leginkább egy csőr nélküli gumikacsára emlékeztet), különös fontosságot nyert a pályára állást követő időszak, amelynek során az üstökös megfigyelése mellett az volt a fő cél, hogy biztonságos leszállóhelyet keressenek a Philae számára. Mivel a landolóegységre hét órás ereszkedés vár, nagyon fontos volt tanulmányozni az üstökösmag mozgását és gravitációját, hogy a 100 kilogrammos szonda valóban ott huppanjon le az égitestre, ahová a kutatók szánják.

Az űrkorszak kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy egy űreszköz saját maga volt kénytelen megkeresni alegysége számára a leszállóhelyet. A Marsra és a Holdra küldött leszállóegységeknek mindig előző küldetések szondái gyűjtötték be a landoláshoz szükséges információkat, így az irányítóknak évek álltak a rendelkezésükre ahhoz, hogy megtalálják az ideális leszállóhelyet. A Rosettának és fejlesztőinek ehhez képest minimális idő, mindössze hat hét jutott. Ezt követően pedig szintén néhány hét alatt kellett azt kiötleni, hogyan jut majd el a Philae a kijelölt helyre.

Az alapos megfontolás után kijelölt leszállóhely az Agilkia nevet kapta, az után a sziget után, ahová a philaei templomokat áttelepítették, miután az Asszuáni-gát megépítése, majd megmagasításai nyomán a víz elárasztotta a földdarabot. A leszállóhely az kacsa „fején”, egy méretes becsapódási kráter közelében található, és a szakértők reményei szerint róla rálátás nyílik majd az eddigiek során legaktívabb régiónak mutatkozó „nyakra” is.

A Philae célja, hogy anyagvizsgálatoknak vesse alá az üstökös felszínét, megállapítsa annak fizikai jellegzetességei, illetve a Rosettával kooperációban méréseket végezzen a mag belső szerkezetével, mágneses terével és plazmakörnyezetével kapcsolatban. Minderre persze csak akkor lesz lehetőség, ha sikerül épségben letenni az egységet, ami nem lesz egyszerű feladat. Ha az utolsó ellenőrző vizsgálatok is rendben zárulnak, a Philae délelőtt 9:35-kor válik le a Rosettáról, amelytől távozóban magáról a szondáról is képeket készít. A leválás sikerességéről 28 perc 20 másodperces csúszással fogunk értesülüni, mivel ennyi idő alatt ér el a kommunikációs jel a Rosettától a Földig. A leválásra az üstökösmag középpontjától 22,5 kilométerre fog sor kerülni, és a Philaenek összesen mintegy hét órára lesz szüksége, hogy fokozatosan ereszkedő ballisztikus pályán haladva elérje Agilkiát.

Agilkia a „kacsa” feje búbján, a homloktájon látható kráter mögött terül el (a felvétel 30 kilométeres távolságból készült)

2. oldal

A landolás idején az űreszköz sebessége 1 m/s lesz az üstököshöz képest, amelynek felszínén a becslések szerint a földi gravitáció ezrede uralkodik. Ha a Philae eléri a felszínt, horgonyokkal és csavarokkal rögtön igyekszik is magát rögzíteni, illetve lábaival is tompítja a huppanást, ha ugyanis elkezdene pattogni, az végzetes következményekkel járhatna a küldetés jövőjére vonatkozólag, hiszen a nukleuszon a szökési sebesség mindössze 0,5 m/s.

Ereszkedés közben fotókat és különféle méréseket is készít majd az űreszköz, amely a leválás után két órával lép először kapcsolatba a Rosettával. A Philae akkumulátorai eredeti töltésükkel körülbelül 64 órát bírnak, így a tudományos vizsgálatok rögtön a landolás után megkezdődnek, hogy minél több dolgot el lehessen végezni a biztosan rendelkezésre álló rövid idő alatt. Ha azonban a landolás jól sikerül, és az egység napelemei képesek megfelelően működni, akár hónapokig is működőképes maradhat a Philae. A leszállóegység sorsa sok faktortól függ. Az üstökös napsütötte felszínén várhatóan jövő márciusra lesz annyira meleg, hogy a hőség ellehetetleníti az elektromos rendszerek működését, az egység élettartamát azonban az is erősen befolyásolhatja, hogy az egyre aktívabb anyagkibocsátású magból mennyi por kerül a napelemekre, illetve az egyéb műszerekre.

A Philae lábait és rögzítőrendszereit a küldetés elindítása előtt nem sokkal át kellett tervezni, mivel eredetileg nem erre az üstökösre szánták. A Rosetta elsődleges célpontja a 46P/Wirtanen lett volna, amelynek eléréséhez 2003 januárjában kellett volna elindítani a szondát, amely 2011-ben érte volna el a kométát. A startot azonban elhalasztották, mivel egy 2002 decemberében végrehajtott kilövés során problémák akadtak azzal a típusú hordozórakétával, amellyel a Rosetta is indult volna. A szonda így lemaradt a Wirtanenről, a küldetésen dolgozó szakértők pedig új célpontot kerestek. Mivel az eredetileg kinézett üstökös jóval kisebb (körülbelül negyedakkora átmérőjű), mint a Csurjumov−Geraszimenko, a landolóegységet némileg meg kellett erősíteni, hogy kibírja a nagyobb erejű becsapódást.

Az üstökös felszíne 10 kilométeres távolságból

Az Rosetta megérkezése óta számtalan érdekességet derített ki az üstökösről, amelyet a landolást előkészítő manővereket megelőzően kevesebb mint 10 kilométerre közelített meg. A legszélesebb részén durván 4 kilométer átmérőjű égitest a becslések szerint nagyjából 10 milliárd tonna össztömegű, és nagy mennyiségű víz, szén-dioxid és szén-monoxid mellett metánt, etanolt, illetve kén-dioxidot párologtat egyre jelentősebb mértékben, ahogy közeledik a Naphoz.

Az is kiderült, hogy az üstökös felszíne egyelőre inkább poros, mint jeges, azt azonban senki sem tudja, hogy mennyire lesz kemény vagy éppen süppedős a talaj, amelyre a Philae leérkezik. Az égitest ráadásul meglehetősen viharvert, óriási árkok, kiemelkedések és kráterek borítják, így problémás lehet, ha az űreszköz túl meredek terepre érkezik, vagy leszállás közben a felszín közelében valami az útjába kerül. Mivel a Philae manőverezni nem tud, csak remélni lehet, hogy zavartalan lesz az útja.

Az emberiség története során eddig összesen hét égitestre szálltak le űreszközök: a Holdra, a Marsra, a Vénuszra, a Titánra és két aszteroidára. Nyolcadikként ide vehetjük még a Tempel 1nevű üstököst is, amelynek felszínébe 2005-ben becsapódott – tehát irányítatlan landolást hajtott végre − a Deep Impact szonda 300 kilogrammos alegysége. Ezen „elit” csoporthoz csatlakozhat tehát a következő órákban a Csurjumov−Geraszimenko, amennyiben a Philae sikerrel landol.

A landolás megkezdésével kapcsolatosan a végső döntésre várhatóan délelőtt fél kilenc tájban, az utolsó ellenőrzések és pályamódosítások után kerül sor, a leválás pedig egy órával később, 9:35-kor történik meg, ennek sikeréről röviddel 10 után fogunk értesülni. A Philae délután fél öt körül éri el az üstökös felszínét, így az első biztos hírek az akció kimeneteléről öt óra után pár perccel várhatók. Az Európai Űrügynökség kedd este óta rövidebb szünetekkel folyamatosan közvetíti webes csatornájánaz utolsó ellenőrzéseket, illetve a leszállás eseményeit is (a részletes műsorterv ittolvasható), és természetesen mi is beszámolunk róla, amint van valami új fejlemény. Addig is következzen a Rosetta és a Philae útját bemutató animációs sorozat legújabb része:

3. oldal

nov. 12. 8:20: Egy ellenőrzésekkel, parancsfeltöltésekkel és utolsó simításokkal töltött éjszaka után a Rosetta és a Philae irányítói úgy döntöttek, hogy néhány felmerült kisebb probléma ellenére megkísérlik a mára ütemezett leszállást.

A landolóegység állapotának ellenőrzése során kiderült, hogy a leszállási rendszer egyik eleme nem működik. Az egyetlen piciny gázfúvókából álló alrendszernek az lett volna a feladata, hogy a felszín elérésének pillanatában enyhén lefelé nyomja a Philaet, megakadályozva, hogy az egység visszapattanjon az üstökösről, illetve ellensúlyozva a felszínbe lőtt horgonyok aktiválása nyomán fejlődő erőhatásokat.

Mivel a fúvóka nem tűnik működőképesnek, a landolás első pillanataiban kizárólag a horgonyokra lesz kénytelen hagyatkozni a landolóegység, amelynek azért lábai is úgy vannak kialakítva, hogy erősen tompítsák a becsapódás, és a visszapattanás erejét. A feladat továbbra sem megoldhatatlan, viszont ilyen körülmények között különösen fontos lenne, hogy szinte tökéletesen vízszintes terepen érjen talajt a Philae.

9:10: Az utolsó órákban a szakértők ellenőrizték a Rosetta pályáját, az űrszonda, illetve a landolóegység rendszereit, illetve elküldték a leszálláshoz szükséges utolsó parancssorokat is. 8:35-kor a Rosetta megkezdte a végső manővert ahhoz, hogy megfelelő pozícióból, nagyjából 22,5 kilométeres magasságból engedhesse útjára a Philaet. A landolóegység saját, még kikapcsolt rendszerei az utolsó óra során sorra aktiválódnak.

A leválásra közép-európai idő szerint 9:35-kor kerül sor, annak tényleges megtörténtéről azonban a nagy távolság miatt csak 28 perc 20 másodperces késéssel, tehát 10:03 körül fogunk értesülni. A Philaeről először dél előtt pár perccel hallhatunk majd, ekkor teremt ugyanis először kapcsolatot a Rosettával, és rajta keresztül a darmstadti irányítóközponttal.

9:36: Várunk…

10:05: Megjött a jel, a Rosetta műszerei szerint a leválás 9:35-kor valóban megtörtént, a Philae útban van az üstökös felszíne felé!

Ahogy az irányítóközpontban elhangzott, a neheze csak most jön, hiszen a Philae a következő hét órában ki van szolgáltatva a Csurjumov−Geraszimenko gravitációs erőinek, illetve az anyagkibocsátás nyomán keletkező áramlatoknak. A következő hírek dél körül várhatók, ekkor fog először üzenetet küldeni az immár külön utakon járó leszállóegység a szondának.

12:07: Bár az utóbbi percekben igen feszültté kezdett válni a helyzet a darmstadti ESA-központban, végül megérkezetta Philae Rosetta által közvetített jele: az egység rendben ereszkedik az üstökös felszíne felé.

Innentől rendszeres adatcsomagokat küld majd a landolóegység is arról, hogy éppen merre jár, illetve a következő órákban az első képeket is hazaküldi majd. Az első felvételt a Rosettától várják nagyjából két óra múlva, a szonda ugyanis lefotózta a távozóban lévő Philaet.

A nap folyamán érdemes rendszeresen ellátogatni Randall Munroe oldalára, az xkcd nevű webcomic alkotója ugyanis rajzos formában közvetítiaz élő fejleményeket.

12:27: Megérkeztek az első telemetria-adatok, a Philae minden rendszere rendben működik, és a leszállásnál kulcsszerepet kapó lábak is kinyíltak.

14:30: A Rosetta jóvoltából az irányítóterembe megérkeztek az első képek a szondától távolodó Philaeről, ezek közül remélhetőleg rövidesen láthatunk is néhányat. A leszállóegység által elküldött adatok alapján továbbra is minden jól halad.

15:20: Végül először nem a Rosetta, hanem a Philae első képét mutatták meg az irányítók. Az alábbi fénykép 15 másodperccel a leválás után készült, és bár nem kifogástalan minőségű, könnyen azonosítható rajta a Rosetta egyik napelemekkel fedett szárnya, ahogy alulról megvilágítják a Nap sugarai.

15:40: Andrea Accomazzo repülési igazgató elmondása szerint a legfrissebb Rosetta-felvételek alapján a Philae megfelelő pozícióban van a landoláshoz, amelyre kevesebb mint egy óra múlva kerül sor.

16:00: Következzék az OSIRIS nevű kamera felvétele a kinyitott lábakkal és antennákkal távolodó Philae-ről.

16:30: Stephan Ulamec, a Philae-csapat landolási menedzsere azt mondja, hogy az adatok alapján 16:35-kor érheti el a felszínt a Philae, ez esetben 17:03 körül fogunk értesülni a leszállásról. Nincs más hátra tehát, mint várni, és szurkolni.

17:03: A Philae leszállt!!!

Andrea Accomazzo hivatalos bejelentése szerint a Rosetta landolóegysége a Csurjumov−Geraszimenko-üstökös felszínén ül, sikeresen kihorgonyozta magát, kommunikál a fölötte keringő szondával, tehát egyelőre úgy tűnik, hogy minden rendben alakult a leszállásnál.

17:42: Egy új nyilatkozatból kiderült, hogy azt egyelőre nem tudják megerősíteni az irányítók, hogy a kihorgonyzás valóban megtörtént. Az azonban biztos, hogy a Philae a felszínen ül, és megkezdte eddig nem aktivált tudományos műszereinek bekapcsolását, hogy miharabb belevághasson a munkába. A leszállás során észlelt erőhatások enyhébbnek bizonyultak a vártnál, vagyis a landolás minden várakozást felülmúlóan finomra sikerült. Ha a következő órákban nem tudják megerősíteni a horgonyok helyzetét, lehetséges, hogy egy újabb paranccsal megpróbálják ismét kilőni ezeket, hogy a leszállóegység biztosan megfelelően rögzítve legyen a felszínen.

Az első felszíni képek és adatok ma késő este várhatók, ezekről és az egyéb érdekességekről holnap fogunk beszámolni. Mára tehát (valószínűleg) ennyi volt, de folytatása következik!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward