A legújabb marsjáró, a Curiosity sikeresen teljesítette első felszíni útját a vörös bolygón. A NASA tegnapi sajtótájékoztatójának elején Ray Bradburyről is megemlékeztek, a Marsbéli krónikák szerzője ugyanis szerdán lett volna 92 esztendős. Tiszteletére a Curiosity leszállóhelyét a Bradbury Landing névre keresztelték.

A tesztvezetés kitűnően sikerült, úgy tűnik, hogy minden rendszer rendben működik. A rover mindössze 4,5 métert tett meg előre, majd egy teljes fordulatot követően 2,5 métert visszafele haladt, miközben a kamera végig figyelte a kerekek mozgását. A rövidke teszt elegendőnek bizonyult arra, hogy ellenőrizzék a jármű mobilitását, így a marsjáró már bizonyítottan alkalmas a hosszabb távokra is.

Az eredeti tervek szerint a rover egy helyben maradt volna, amíg minden rendszer tesztelése befejeződik, de az ellenőrzés a vártnál gyorsabban halad. Az elsődleges műszerek közül már csak a felszíni mintavételnél használatos lapát és a vegyi labor kipróbálása van hátra, így a NASA illetékesei úgy döntöttek, hogy megindítják a marsjárót első állomáshelye felé, amely nagyjából 400 méterre található a leszállási ponttól. Útközben az irányítók figyelemmel kísérik a terepet, és ha lágyabb, por borította felszínt találnak, akkor azon fogják tesztelni a még ellenőrizetlen berendezéseket.

Eddig csak egyetlen készülékkel akadt probléma: úgy tűnik, hogy egy leszállásnál felcsapódó kő következtében meghibásodott a rover árbocán helyet foglaló szélerősségmérő egyik kábele. A műszer azzal vált gyanússá, hogy teljesen irreális adatokat küldött vissza a Földre. A fényképek alapján aztán világossá vált, hogy hol van a hiba, annak kijavítására azonban nincs sok esély. A Curiosity egy másik szélmérővel is rendelkezik, amely szerencsére kifogástalanul működik, így nincs nagy baj.

A rendszerek egy része már meg is kezdte az adatgyűjtést, és az információk visszaküldését. Az időjárást figyelő műszerek folyamatosan jelzik a Gale-kráterben uralkodó körülményeket, és működésbe kezdett a ChemCam nevű anyagösszetételt vizsgáló rendszer is. A műszeregyüttes a Curiosity elején látható rúdon foglal helyet, és egy lézerből, egy távcsőből, valamint egy kamerából áll. A rendszer a rover kilenc méteres körzetében képes a felszíni alakzatok és a talaj összetételének elemzésére.

Az első tesztlövés során a ChemCam lézere tíz másodperc alatt harminc impulzust bocsátott a Coronation (N165) névre keresztelt kődarabra. A keletkezett plazma felvillanásai alapján a kamera megállapította az anyag kémiai összetételét. Az első kísérlet során a műszer 6144 különböző hullámhosszat regisztrált az ultraibolya tartománytól az infravörösig.

Az első mérést több hasonló követte, az eddig megvizsgált kövek mindegyike bazaltnak bizonyult, vagyis vulkanikus eredetű. A ChemCam azonosította a nagyobb mennyiségben jelenlevő összetevőket, vagyis az oxigént, a szilíciumot, a magnéziumot és a vasat, valamint nyomokban titánt és mangánt is talált. Hidrogént is kimutatott, azonban ez az első két lézerimpulzus során elpárolgott, így a kutatók szerint csak a felszíni por tartalmazza, az alatta levő rétegek nem.

Ahogy a NASA munkatársai hangsúlyozták: egy legalább két évre tervezett küldetés legelején járunk. A Curiosity a tervek szerint legalább húsz kilométert fog megtenni a vörös bolygó felszínén. Útja során felkaptat egy ötezer méter magas hegygerincre is, és onnan veszi szemügyre 150 kilométer széles Gale-krátert, illetve a környező vidéket.

Az alábbi videón a Curiosity leszállása során készült felvételekből összeállított sorozat látható.