Nagyjából 2006 óta alkalmazzák a merevlemezgyártók a merőleges mágneses adatrögzítésen alapuló technológiát, amit PMR-nek szokás hívni. Ezzel a módszerrel jelenleg 1 TB-os adattároló kapacitást kínáló HDD korongok készíthetőek, amik például 4 TB-os, négykorongos asztali merevlemezek gyártására adnak lehetőséget. A PMR technológia sajnos kezdi elérni fizikai korlátait, így az adatsűrűség nem növelhető az eddig megszokott tempóban - legalábbis ezzel az eljárással már nem.
A Seagate szakemberei szerint a PMR technológia esetében a problémát az jelenti, hogy a merevlemezekben található író- és olvasófejek mérete már nem csökkenthető, sőt, a HDD korongokon kialakított adatsávok (trackek) sem lehetnek már vékonyabbak (a szélességük már így is csak 75 nanométer).
Eljött hát az idő, hogy a PMR technológiát egy ütőképesebb eljárás váltsa le, amivel tovább növelhető az adatsűrűség és így csökkenthető a felhasználók egyre növekvő adattároló kapacitás iránti éhsége. A megoldást a Seagate szerint a Shingled Magnetic Recording technológia jelentheti (a továbbiakban SMR). A zsindelyes rendszerű mágneses adatrögzítési eljárás különleges, de mégis hasonlít a merőleges mágneses adatrögzítési technológiához, ugyanis a bitek elhelyezkedése azonos, ám elrendezésükben már van némi különbség a PMR-hez képest. Az SMR technológiánál az egyes adatsávok között már nincs meg a megszokott "sávtávolság", ehelyett az egyes sávok átfedésben vannak egymással, csak úgy, mint a háztetőn található cserepek, vagy zsindelylapok.
Ahogy azt a fenti ábra is mutatja, az SMR technológiára alapozó merevlemezek esetében az olvasófej jóval keskenyebb lesz, mint az írófej. Ez a méretbeli különbség lehetővé teszi, hogy a trackek átfedésben legyenek egymással anélkül, hogy az korlátozná az adatok olvashatóságát. Persze ennek a technológiának hátránya is van, ami az adatok írásánál jelentkezik - mintegy büntetésként.
Mivel az írófej szélesebb az olvasófejnél, így az lefedi az olvasásra használt adatsávot is, tehát az új adatok felírása előtt a régi adatokat be kell olvasni, majd az új adatokkal együtt a helyükre kell írni. Annak érdekében, hogy egy-egy ilyen újraírási folyamat - ami rontja az írási sebességet - ne érintsen egyszerre túl sok tracket, a trackek sávokba rendezve foglalnak helyet az adott HDD korongon. A sávok elrendezése minden esetben attól függ, hogy az adott merevlemezt milyen felhasználási területre szánták. Azzal, ha az egy sávra jutó trackek mennyiségét növeljük, nőhet az adatsűrűség is, de ezzel együtt az írási teljesítmény is csökken, hiszen több sáv tartalmát kell beolvasni és újraírni egy-egy írási feladat alkalmával.
A Seagate már megkezdte az SMR alapú merevlemezek szállítását, ám az első termékek majd csak a következő év elején válhatnak elérhetővé kereskedelmi forgalomban. Ezek az új adattárolók HDD korongonként már 25%-kal magasabb adattároló kapacitást kínálnak majd, azaz 1 TB helyett 1,25 TB-nyi adattároló kapacitással büszkélkednek. Utóbbinak köszönhetően a négykorongos asztali merevlemezek 4 TB helyett immár 5 TB-os adattároló kapacitással rendelkezhetnek.
Az SMR technológia a jelek szerint okos és kifizetődő megoldásnak tűnik, legalábbis a Seagate szakemberei ezt állítják. Hogy tényleg így van-e? Az első tesztekből mindenképpen kiderül, hiszen nem mindegy, hogy milyen árat fizetünk a plusz tárhelyért.
