A Neptunusz pályán túl rengeteg égitest található. Néhányuk törpebolygó, míg sok más ezeknél sokkal kisebb méretű, ahogy a Naprendszer hidegebb peremvidékén lebeg. De ezek az égitestek sem véletlenszerűen mozognak. Számos közülük komplex táncban van Neptunusszal, köztük Pluto is – de egyik sem olyan érdekes ebből a szempontból, mint az újonnan felfedezett 2020 VN40.
Az égitestekről ismert, hogy gyakran összehangoltan mozognak, mivel gravitációsan hatnak egymásra. Ezt a jelenséget pályarezonanciának nevezik. Alapvetően, függetlenül attól, hogy egy csillag vagy valami más körül keringenek, az égitestek mozgása rendszerbe szerveződhet, és a keringési időik szabályos arányokat mutathatnak. Például a Pluto és a Neptunusz 3:2 arányú pályarezonanciában állnak, vagyis a Neptunusz háromszor ér körbe a Nap körül, amíg a Pluto kétszer.
A 2020 VN40 pedig 10:1 arányú rezonanciában kering a Neptunusszal, vagyis míg az óriásbolygó körülbelül 165 földi év alatt kerüli meg a Napot, a 2020 VN40 1648 év alatt ér körbe egyszer. És mintha ez még nem lenne elég furcsa, ez a kis égitest akkor kerül a Naphoz a legközelebb, amikor Neptunusz is napközelben van. Ami szöges ellentétben áll a Pluto és a Neptunusz dinamikájával, amelyek felváltva vannak napközelben.
Nincs veszélye ugyanakkor annak, hogy a 2020 VN40 ütközzön a Neptunusszal, mivel ennek a távoli égitestnek a pályája nagyon ferde a Naprendszer síkjához képest, azzal több mint 33 fokos szöget zár be. Ez a típusú pályarezonancia ugyanakkor valószínűleg csak rövid távon stabil, és hosszú távon nem tartható fenn.
Az objektumot 2020-ban fedezték fel, és több hónapig követték. A felfedezés a Large inclination Distant Objects (LiDO) felmérés részeként született, amelynek célja a Naprendszer szélén található különleges égitestek osztályozása és megértése. „Lenyűgöző megtudni, hogy a Naprendszerben milyen sok apró égitest létezik ilyen a nagyon távoli, nagyon ferde pályákon” – mondja Samantha Lawler, a LiDO csapat egyik vezető tagja, a Regina Egyetem kutatója. És ahogy Kathryn Volk, a Planetary Science Institute kutatója fogalmazott: „Ez csak a kezdet. Új ablakot nyitunk a Naprendszer múltjára.”
