Péntek éjszaka egy tekintélyes méretű aszteroida száguld el a Föld mellett, amelyről tegnap kiderült, hogy egy saját holddal is rendelkezik. Az 1998 QE2 közép-európai idő szerint ma este 22:59-kor éri el földközelpontját, ekkor 5,8 millió kilométerre lesz bolygónktól, ez a Hold távolságának körülbelül 15-szöröse. A 15 évvel ezelőtt felfedezett égitest szabad szemmel ekkor sem lesz látható, mivel mindössze 11 magnitúdós fényességet produkál, a komolyabb csillagászati műszerek, és főként a rádiócsillagászati készülékek számára azonban érdekes célpontnak ígérkezik, főleg hogy a következő két évszázad folyamán nem kerül újra hasonlóan közel a Földhöz. Az elhaladás előtt és után így két hatalmas rádiótávcsővel (Goldstone, Arecibo) is letapogatják az égitest felszínét, 3,75 méteres felbontással jelenítve meg annak részleteit.
A kisbolygó a jól ismert és sokat tanulmányozott égitestek közé tartozik, 2,75 kilométeres átmérőjével ráadásul a legnagyobb bolygónkat megközelítő égitestek egyike, így esetleges becsapódása globális katasztrófához vezetne. Ettől azonban az elkövetkezendő időkben nem kell tartani, hiszen a nagy mérettel egy viszonylag stabil, jól követhető pálya is együtt jár. Az 1998 QE2 3,77 évente kerüli meg a Napot.
Az égitest kísérőjét a hetven méteres Goldstone rádiótávcső segítségével fedezték fel a kutatók, amikor május 29-én sorozatfelvételt készítettek a kisbolygóról. (A mellékelt képsorozat körülbelül két órányi időtartamot ölel fel.) Az égitest ekkor 6 millió kilométerre járt a Földtől. Az első becslések alapján az 1998 QE2 kísérője nagyjából 600 méter átmérőjű. A nagyobb földközeli aszteroidák között nem ritkák a kettős vagy hármas rendszerek: a 200 méternél nagyobb égitestek 16 százaléka rendelkezik legalább egy kísérővel. A radarfelvételekből az is kiderült, hogy maga kisbolygó jelentős méretű horpadásokkal rendelkezik, és saját tengelye körül kevesebb, mint négy óra alatt fordul meg. A Spitzer űrtávcső korábbi mérései alapján az égitest a szénnél is feketébb: a napfénynek mindössze 6 százalékát veri vissza, így a látható tartományban csak komoly optikai távcsövekkel vizsgálható.
