A JWST révén a szakértők hidratált fémek jelenlétét mutatták ki a Psyche aszteroida felszínén. A megfigyelések fontos kérdéseket vetnek fel az aszteroidáról elnevezett küldetés számára is, amelyek remélhetőleg megválaszolhatók lesznek, miután az űreszköz eléri célpontját.
A 16 Psyche 222 kilométeres átmérőjével a Kisbolygóöv 16. legnagyobb tagja, de jelentősége ennél is sokkal nagyobb. Míg nagyobb méretű társai többnyire szilikátokból és karbonátokból állnak, addig a Psyche a Naprendszer legnagyobb M-típusú aszteroidája, vagyis a legfémesebb kategóriába tartozik.
Bár a Psyche valószínűleg túlnyomórészt nikkelből és vasból áll, a felszín közelében nagy mennyiségű nemesfémet is tartalmaz. Ez néha egészen abszurd kijelentésekhez vezet a médiában, amelyek szerint az égitest a teljes világgazdaságnál is értékesebb. Ezek a grandiózus állítások persze nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy ha ki lehetne bányászni a kisbolygó tartalmát, akkor a nemesfémek hirtelen bősége az áruk összeomlását okozná. A Psyche sűrűségével kapcsolatos legújabb becslések ráadásul kétségbe vonják, hogy mennyire gazdag valójában fémekben.
A bolygókutatók szerint ugyanakkor a Psyche igazi értéke a tudásban rejlik, amelyet tanulmányozásával nyerhetünk. A szakértők azt gyanítják, hogy egy hasonló méretű objektummal való ütközés során megsemmisült protobolygó megmaradt magjáról lehet szó. Ha ez így van, akkor sokat tanulhatunk belőle a kőzetbolygók magjáról, beleértve a sajátunkét is. A felszínén a vizet és fémeket tartalmazó molekulák felfedezése pedig a Föld saját vízkészleteinek eredetére világíthat rá.
A JWST segítségével ugyanis csillagászok egy csoportja Stephanie Jarmak, a Délnyugati Kutatóintézet (SwRI) korábbi munkatársa vezetésével megállapította, hogy a Psyche 3 µm hullámhosszúságú fényt nyel el. Ez a hullámhossz a molekulák OH- (hidroxil-) komponenseihez köthető, amely a fémekhez vagy vízhez köthető. Mivel a Psyche nagyon gazdag vasban, valószínű, hogy az észlelt anyag nagy része vas-hidroxid, hasonlóan a rozsda összetevőjeként ismert Fe(OH)3 molekulához.
Annál is inkább, mert a víz 6 µm-es vonalat produkálna a színképben, amelyet a JWST-vel vagy korábbi megfigyelések során sem láttak. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a Psyche felszínén nem lehet 39 ppm-nél több víz. Ez elég száraz környezetet jelent – a Holdon 100-400 ppm víz van, amely feltehetően a napszél által hozott hidrogénből származik.
A Psyche túl sok napfényt kap ahhoz, hogy jég létezzen a felszínén, de a szabadon lévő víztartalmú ásványokkal más a helyzet, ahogy a korábban létezett vízzel reakcióba lépett fémekkel is. E hidroxidok jelenlétének egyik magyarázata az, hogy a Psychére a vizet szén-dioxidot tartalmazó kondrit aszteroidák hozták, amelyekről ismert, hogy tartalmazzák az anyagot. Ezek az aszteroidák gyakoriak a Kisbolygóövben, és gyanítható, hogy néhányuk a múltban összeütközött a Psychével. Az azonban bizonytalan, hogy ez elég gyakran történt-e meg ahhoz, hogy a megfigyelt adatokat meg lehessen magyarázni.
Egy alternatív elmélet szerint a Psyche a Naprendszer „hóhatárán” túl alakult ki, ahol a hőmérséklet elég alacsony ahhoz, hogy a jég megmaradjon az objektumokon, ahogyan azt a külső bolygók esetében is láthatjuk. Hogy onnan hogyan vándorolt a Psyche a jelenlegi pályájára, az nem ismert, de ha ez a verzió helytálló, akkor a folyamat során megőrizhette a víz egy részét. Ebben az esetben viszont a Psyche mégsem lehetne egy protobolygó megmaradt magja.
Ez a vita sok tekintetben összefügg a földi víz eredetével kapcsolatos, régóta fennálló vitával. Vajon az összes vizet üstökösök és aszteroidák hozták bolygónkra, vagy annak egy része eredetileg is a bolygó része volt, és a köpeny mélyén megőrződött, amikor a felszínt magma borította, majd később vulkánokon keresztül került felszínre? Ha a Psyche kapcsán választ tudunk adni a kérdésre, az segíthet megoldani a hozzánk közelebbi kérdéseket is. Az aszteroida vizsgálatára irányuló Psyche küldetés útjának csaknem egyharmadánál jár, és remélhetőleg számos kérdésre választ adhat, ha 2029-ben megérkezik a kisbolygóhoz.
