Az EHT (Event Horizon Telescope) kollaboráció fontos bejelentésre készül április 10-én. Bár azt nem árulták el előre, hogy pontosan miről fognak beszélni a sajtótájékoztatón, az együttműködésben részt vevő Európai Déli Obszervatórium médiarészlegének beharangozója szerint „áttörő eredményeket” fognak bejelenteni.

A hírt nagy érdeklődés fogadta a közönség és a szakma is, hiszen az EHT célja, hogy képeket készítsen egy fekete lyukról, és ehhez egy Földnyi méretű nagyságú virtuális távcsövet használnak. Ezt úgy valósítják meg, hogy összekötöttek a bolygó különböző pontjain található rádiótávcsöveket, hogy azok egyszerre figyeljék ugyanazt az objektumot, ami olyan felbontást tesz lehetővé, amellyel érdemben lehetséges a fekete lyukak tanulmányozása és lefényképezése.

Az EHT 2018 októberében közzétett egy szimulált képet arról, hogy milyen felvételre számítanak. Ami a fenti képen látszik, az persze nem maga az égitest, hanem annak eseményhorizontja, mivel a fekete lyukak elnyelik az elektromágneses sugárzást. Az eseményhorizont az a határ, amelyen túlról nincs visszatérés, a fekete lyuk gravitációja olyan erős, hogy semmit sem enged elszökni. Ezt a gravitációt egy gravitációs szingularitás tartja fent, amelyben az elméletek szerint az anyag egyetlen pontba húzódik össze, ahol bizonyos fizikai mennyiségek, például a sűrűség végtelenné válik.

Az eseményhorizont tehát annak a térrésznek a határfelülete, amelyen belül a gravitáció minden más erőnél nagyobb, és amelyen belül minden bekerülő anyag a szingularitásban köt ki. Az EHT-vel dolgozó szakértők pedig ezt a felületet akarják lefényképezni. A távcsőnek jelenleg két célpontja van, az egyik a Sagittarius A* nevű objektum, a Tejútrendszer szupernehéz központi fekete lyuka, a másik pedig az M87 galaxis még nehezebb központi égitestje. A két égitest nemcsak méretében, de viselkedésében is különbözik: míg a Sagittarius A* jelenleg alig „táplálkozik”, az M87 fekete lyuka nagyon is aktív.

A projekt magját adó mintegy 200 kutató két kérdésre szeretne választ kapni. Az egyik az, hogy lehetséges-e lefényképezni az eseményhorizontot, a másik pedig, hogy igaza volt-e Einsteinnek, aki 100 évvel ezelőtt megjósolta, hogyan kellene kinéznie egy fekete lyuk árnyékának. Ha sikerrel járnának, az elképesztő teljesítmény lenne, amihez a globális együttműködés a legfejlettebb technológiákat és módszereket veti be. És ha sikerülne lefotózni egy fekete lyukat, azzal nem utolsó sorban az is végső bizonyítást nyerne, hogy ezek az égitestek léteznek, mondta el Peter Galison, a Harvard fizikusa, az együttműködés egyik résztvevője.

Az eredményekről világszerte több, egyszerre tartott sajtótájékoztatón számolnak be a szakértők. Az angol nyelvű, Brüsszelben tartott eseményt délután 3-tól az Európai Bizottság Youtube-csatornáján, illetve az EHT közösségi média felületein lehet majd követni.