Öt évvel azt követően, hogy egy földrengés és azt követő szökőár következtében súlyosan megsérült a fukusimai atomerőmű, bekapcsolják a létesítmény körül a talajban létrehozott hatalmas hűtőrendszert. A „jégfalat”, amely egy hónapja, több mint egy éves késéssel készült el, azért építették meg, hogy megakadályozzák a talajvíz átfolyását a tengerparti erőművön, és ezzel megelőzzék az óceán további szennyeződését.

A hűtőrendszer az erőművet egykor üzemeltető TEPCO illetékeseinek elmondása szerint „rövidesen” működésbe lép. A fagyasztást szakaszosan tervezik megvalósítani (eleinte hagynak egy bejáratot a falon, hogy a belső talajvízszint a környékbeli fölé emelkedjék, és így a folyadék ne szivároghasson át a fagyott részek alatt), és legalább néhány hónapra szükség lesz ahhoz, hogy az erőmű körül kijelölt határvonalban a talaj teljesen átfagyjon. A rendszer megépítése során a szakértők 30 méter mélyre nyúló csövekkel vették körül az erőművet, és ezekben mínusz 30 °C-os hűtőanyagot keringetnek majd. A teljes fal hossza nagyjából másfél kilométer.

A fukusimai katasztrófa kezelése során a legnagyobb problémát az erőmű elhelyezkedése okozta. A létesítmény az óceánparton terül el, mögötte pedig nagy hegyek magasodnak. Az ezekből a tenger felé áramló talajvíz pedig folyamatosan keresztülfolyik az erőművön, ahol keveredik a leolvadásnak indult reaktorok hűtésére használt, radioaktív anyagokkal szennyezett vízzel.

A problémát mostanáig folyamatos szivattyúzással próbálták megoldani a szakértők, aminek eredményeként jelenleg már több mint 800 ezer tonna szennyezett víz gyűlt fel az erőmű közelében elhelyezett tartályokban. Ezek a tartályok egyre nagyobb problémát jelentenek, hiszen előbb-utóbb kezdeni kell valamit a bennük tárolt vízzel, és az elmúlt években arra is volt példa, hogy a tárolók valamelyike kilyukadt, és a szennyezett víz végül mégis az óceánban kötött ki.

A jégfal megépítésének elsődleges célja a talajvíz bejutásának és szennyeződésének megakadályozása lenne. Ha minden a tervek szerint alakul, a hegyekből érkező víz egy része megkerüli majd a falat, a többi pedig hozzáfagy a jeges határhoz, tovább erősítve azt. A fal másik funkciója az erőmű területén található, szennyezett víztömegek kijutásának megakadályozása. Amint a hűtőrendszer teljesen megfagyasztotta a létesítmény körüli talajt, a TEPCO nekikezd a radioaktív víz eltávolításának. Az erőmű területének teljes megtisztítása évtizedeket vesz majd igénybe.

A jégfal-projektet elfogadása óta többen is kritizálták egyrészt magas költségei (csak a megépítés 300 millió dollárba, nagyjából 82 milliárd forintba került, és akkor az üzemeltetési költségekről még nem is beszéltünk), másrészt amiatt, mert sokak szerint egyáltalán nem biztos, hogy működni fog az elképzelés. Hasonló talajfagyasztást korábban sikerrel alkalmaztak például alagutak építése során, ezek azonban egyrészt sokkal kisebb méretekben megvalósuló, másrészt kifejezetten ideiglenes megoldások voltak.

A fukusimai erőmű esetében viszont legalább néhány évtizedig üzemben kell majd tartani a jégfalat. A terv kritikusainak egyik legnagyobb aggodalma, hogy mi történik akkor, ha a fagyasztott talajrészek esetleg megsüllyednek. A TEPCO részéről arra a kérdésre, hogy a jégfal megéri-e a magas költségeket, csak annyi válasz érkezett, hogy ezt egyelőre nem lehet tudni, mivel a várható kimenetelt jelenleg csak az elvégzett szimulációkra tudják alapozni a tervezők.