1. oldal - Bevezető

Amikor a legelső Rocksmith 2011-ban megjelent, sokan kétkedéssel fogadták a számítógépes/konzolos gitártanulás ötletét - a szkeptikusok száma azóta csökkent, a különböző szinteken gitározni tudóké pedig nőtt, és a program nagy népszerűségre tett szert mind az amatőr, mind a profi zenészek körében. A jó tanárral való tanulást, másokkal való együtt zenélést persze semmi sem helyettesítheti, de a Rocksmith az önképzés igen hasznos eszközének bizonyult, ráadásul kiderült, hogy van egy hatalmas előnye a hús-vér tanárokhoz képest: végtelen türelemmel rendelkezik. Nem számít, ha századszorra is elbaltázunk egy riffet, vagy tökéletlenül hajtunk végre egy technikát, sztoikus nyugalommal hívja fel figyelmünket a hibáinkra és töretlenül biztat, hogy próbáljuk újra.

A folytatásban a lényeg maradt: gitároktató program, amely a RealTone kábel segítségével bármilyen valódi elektromos gitárral működik és hol játékos, hol komoly, de mindenképp szórakoztató formában vesz rá minket a tanulásra. A fejlesztők a Ubisoftnál az új verziót nem akarták Rocksmith 2-nek hívni, mert nem csak egyszerűen egy újabb dalokat tartalmazó folytatásról van szó, hanem egy átdolgozott újabb kiadásról, amit az alapoktól kezdve újraalkottak, és amelyhez hozzátettek még néhány dolgot, és nem épp elhanyagolható apróságokról van szó.

Nézzük, mivel tud többet a Rocksmith 2014 elődjénél! (Aki az előző verzióra kíváncsi, az arról szóló cikkünket itt elolvashatja.)

2. oldal - Menük, grafika, Gitarcade játékok

Az új Rocksmith menüit átdolgozták, leegyszerűsítették, hogy időnket a lényegi részekre tudjuk fordítani és ne a navigálással kelljen foglalkoznunk, ezen kívül - főleg a konzolosok örömére - a töltőképernyőket eltüntették. Míg az első részben csak gitár és basszus volt a választék, ezúttal szóló-, ritmusgitár és basszus közül választhatunk, és ezek között menet közben is válthatunk.

A daltanuláshoz használt note highway (a gitár nyakának rajza, amelyen a lefogandó hangokat láthatjuk) grafikáját átdolgozták, áttekinthetőbb és informatívabb lett, pl. már a közvetlenül lejátszandó hangok alatt láthatjuk, hányadik bundon kell lefogni őket, és nem közeledik felénk folyamatosan egy ijesztő számsor, hanem a bundok alatt szépen statikusan ott van a számozás, akkordok lefogásánál pedig már láthatjuk azt is, melyik ujjunkat hová kell tennünk. Persze már az előző részben is jól használható volt a note highway, de ha egyszer kipróbáltuk a 2014-ét, többé nincs visszaút.

Az első részben is jelen lévő Riff Repeater volt a Rocksmith egyik legjobb tanulóeszköze, segítségével a dalok egyes szakaszait gyakorolhattuk akár lassítva is, de sajnos a beállítási lehetőségek még korlátozottak voltak, és csak az előre beállított módok közül választhattunk. Az új Riff Repeaterhez már egyszerre megkapjuk az összes beállítási lehetőséget, amire csak szükségünk lehet: saját magunk adhatjuk meg a sebességet, a hibatűrés mértékét, hogy fokozatosan kapjuk-e egyre több hangot, vagy már alapban az összeset le kelljen játszanunk. Dönthetünk úgy, hogy eltűntetünk minden segítséget, és fejből játszunk, ha elértünk egy bizonyos szintet (Master Mode), de ami a legfontosabb: az adott dalrészletet vagy részleteket szabadon kiválaszthatjuk. A számok tanulása közben bármikor előhívhatjuk ezt a programrészt, hogy tökéletesítsük a nehezebben menő szakaszokat.

Kellemes pozitívum az előző részhez képest, hogy már rögtön az elején tetszés szerint válogathatunk a Gitarcade játékokból, nem kell hosszú hetekig, hónapokig gyakoroljunk, hogy a program elérhetővé tegye őket számunkra. A játékok tárháza kibővült, látszik, hogy az alkotók belejöttek, és még jobban szabadon engedték a fantáziájukat ezen a téren. Fantasztikus ötlet a gitárt kontrollerként használni és játszva gyakorolni a különböző technikákat, nagyon feldobja az egyébként unalmas és repetitív tevékenység perceit, óráit. Akkordokat ismételgetni és váltásokat gyakorolni roppant szórakoztató is tud lenni, ha minden akkordunkkal zombikat ölhetünk, vagy űrhajókat lőhetünk ki, és nagyon nagy ötlet üveghangokkal irányítani a múzeumi műkincsrablót, vagy slide-ok segítségével a ninját. A kezdők számára a húrok és bundok elhelyezkedését is könnyebb memorizálni játékos formában, kacsák, vagy a szalont megtámadó cowboyok lelövöldözése közben. Külön mini játékokat találhatunk a hangerő dinamika, a hajlítások, a skálák gyakorlásához is, melyek segítségével észrevétlenül sajátíthatjuk el az alapokat.

Az előző részhez hasonlóan most is láthatjuk, hol helyezkedünk el a Rocksmith játékosai között a toplistán, de ezúttal nemcsak velük kelhetünk versenyre, hanem önmagunkkal is: időről-időre újabb és újabb kihívások elé állítanak minket a játékok, melyeket ha teljesítünk, jutalmul pl. különböző skineket kapunk felszerelésünkhöz.

3. oldal - Session Mode és egyéb újdonságok

A Session Mode a Rocksmith 2014 sokat reklámozott legnagyobb újdonsága, nem véletlenül, látszik, hogy a Ubisoftos csapat sok időt töltött fejlesztésével és finomra csiszolásával. Mi is ez a Session Mode? Egy olyan játékmód, amelyben saját zenekart kapunk, amelyhez a hangszereket és stílusokat mi választhatjuk ki és állíthatjuk össze az igen gazdag választékból. Ez az MI-banda aztán hozzánk igazodva, tempónkhoz, hangerőnkhöz alkalmazkodva kísér minket. A dolog 2-fős helyi multiplayerben is működik, ehhez természetesen két gitár és két kábel is szükséges. Session módban szabadon improvizálhatunk, gépzenekarunk töretlenül játszik velünk és sosem fárad el. A valódi zenészeket persze nem helyettesítheti semmi, de az MI meglepően jól végzi a dolgát.

Ahhoz, hogy igazán élvezni tudjuk és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket persze nem árt némi tudás, de ha bátrak vagyunk, és merünk próbálkozni, időnként már olyasmit is hallhatunk, ami emlékeztet arra, amit zenének hívnak. Az én prüntyögéseimtől megkímélek mindenkit, a Session mód bemutatására inkább olyan videókat ajánlok, amelyen olyasvalaki lazul az MI-bandával, aki már jól tud gitározni. Az alábbi filmecske jól demonstrálja, mi mindenre lehet képes egy jó gitáros és az MI a Session Mode-ban.

Egy másik, igen hasznos újdonság, és a daltanulásnál a választást jelentősen megkönnyíti, hogy a dalokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk, pl. nehézségi szint, hangolás, hányszor gyakoroltuk eddig, mi az, amit a játék ajánl, de rendezhetjük a választékot évszám, hangolás vagy akár hosszúság szerint is. A nehézségi szint szerinti sorrend dinamikusan változik aktuális tudásunk függvényében, melyet a program a gyakorlás során nyújtott teljesítményünk alapján fel tud mérni.

Kezdőknek érdemes a játék tanácsait követni, és az aktuális ajánlatok közül választani. A tanulás menete úgy néz ki, hogy kiválasztunk egy nekünk tetsző dalt a kínálatból, e mellé a Rocksmith mindig automatikusan felajánlja a hozzá tartozó technikai leckéket, akkordokat vagy játékokat. Az új Rocksmith 85 leckét tartalmaz, ami háromszorosa az előző részben találhatóaknak. Összefoglaló bemutató videók helyett a különböző technikákat a nehézség szerint több rövidfilmre és leckére osztották, amelyek egymásra épülnek. A technikákhoz gyakorló feladatokat is kapunk, az itt nyújtott teljesítményünket ugyanúgy értékeli a program, mint a számok tanulásánál.

4. oldal - Dalkínálat, DLC-k importálása

A dalkínálat hasonló megfontolások szerint lett összeállítva, mint az előző résznél: képviselve vannak benne a különböző nehézségi szintek, korszakok és stílusok, így elég változatos ahhoz, hogy mindenki megtalálja pár kedvencét közte, és ha ezeket kimerítettük, lehet válogatni a DLC kínálatból. Alapban 50 dalt kapunk, melyek listája itt megtekinthető.

Az első részhez készült RealTone kábel természetesen működik a 2014-el is, így akinek van gitárja és megvan az előző Rocksmith, annak elég, ha a sima, kábel nélküli verziót veszti meg. Akinek nincs még hangszere, és szemezget a gitárral együtt csomagolt verzióval, annak elmondhatom, hogy ezúttal is egy, a kezdők számára kitűnő Epiphone Les Paul Junior került a csomagba, ezúttal szexi ébenfekete színben.

Jó hír, hogy az első részhez megvásárolt DLC-k a másodikban is működnek, ezeket minden további nélkül ingyenesen átimportálhatjuk a 2014-be, amennyiben ugyanarra a platformra van meg mindkettő. Az első részben alapban megtalálható dalgyűjtemény importálására is van lehetőség, ehhez viszont a Song Import pakk megvásárlásával sajnos ki kell fizessük a 9,99 dolláros újralicencelési díjat.

Az Xbox 360-as verzióban újdonság a Kinectes hangvezérlés, nem kell többé gitárral a kézben a kontrollert fel-, lekapkodni (ezt a verziót nem volt alkalmam ugyan kipróbálni, de úgy érzem, ez az első játék, amelynél a hangvezérlésnek valóban értelme van). Az alkotók ezúttal már gondoltak a színtévesztőkre is, a játékot át lehet kapcsolni olyan módba, hogy ők is maradéktalanul élvezni tudják.

Egyetlen negatívumot tudok csak kiemelni az újdonságok közül: a játék minden verziójához kell egy Uplay-es regisztráció is. Nem igazán értem, hogy erre miért van szükség, az előző verzió is jól megvolt nélküle. PC-n egyenesen tragikomédiába illő, hogy egy Steamen megvásárolt játék elindításához még egy rendszert futtatni kell.

5. oldal - Végszó, screenshotok

Végszó

A Rocksmith 2014-nek sikerült túlszárnyalnia elődjét: nemcsak a régi játékmódokat sikerült felfrissítenie és értékes újdonságokkal kiegészítenie, de a Session Mode-dal olyasmit sikerült lerakni az asztalra, ami hosszú időre kellemes képes időtöltést biztosítani amatőr és profi zenészeknek egyaránt. Az újítások mind jól átgondoltak és a UPlay hozzáadásától eltekintve mindet hasznosnak találtam.

A darabot az újdonságok miatt annak is érdemes megvennie, akinek megvan az első rész. Akinek viszont nincs meg, és profi gitároktató programot keres, annak mindenképpen jó szívvel ajánlom. Ne felejtsük el persze, hogy ahhoz, hogy eredményeket tudjunk felmutatni, rengeteg gyakorlás és elhivatottság szükséges, de a Rocksmith 2014 kitűnő partner lesz ennek elérésében.

Platformok: PC, Mac, PS3, Xbox 360

Tesztelt platformok: PC, PS3