A kezelés kifejlesztése az Intellia Therapeutics nevű céghez köthető, amelynek kutatói közvetlenül juttatták be a CRISPR génszerkesztésen alapuló kezelést a betegek szervezetébe, hogy ott inaktiváljanak egy hibásan működő gént. Az egyelőre csak néhány beteg klinikai adatian alapuló eredményekből persze messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, de kétségkívül nagyon biztatóak az adatok.

A CRISPR-t már korábban is használták vérképzési betegségek ex vivo, vagyis a szervezeten kívüli kezelésére. Ilyenkor a betegek sejtjeit kinyerik a vérből, a laborban módosítják, majd visszajuttatják a testbe. Az in vivo megközelítés során viszont a terápiát közvetlenül a testbe juttatják, és ott zajlik le a génszerkesztést. Ezt eddig nagy kevésszer próbálták ki, többnyire a szem betegségeinek kezelésére, ahol könnyű a célterületre juttatni a génszerkesztő komplexet. A CRISPR véren keresztüli célba juttatása bizonyos szervekhez vagy sejtekhez ugyanakkor jóval macerásabbnak ígérkezett.

Az Intellia és a céggel partnerségben álló Regeneron kutatói először tavaly számoltak be arról, hogy egy ritka genetikai probléma, a transztiretin amiloidózis kezelésében sikerrel alkalmazták az in vivo CRISPR-terápiát. A kezelés leállította azon májproteinek termelődését, amelyek a betegekben idegi fájdalmat, érzéketlenséget és szívproblémákat okoznak. A klinikai vizsgálatból annyi már kiderült, hogy a kérdéses hibás gén kiiktatása hosszú távú megoldás, a betegség jellegéből adódóan azonban arra nem született még egyértelmű válasz, hogy a kezelés a betegek tünetein is érdemben segíteni tud-e.

Az új klinikai vizsgálatban, amely során örökletes angioödémás betegeket kezeltek hasonló módszerrel, azonban hamar nyilvánvalóvá vált a páciensek életminőségére kifejtett jótékony hatás. Az örökletes angioödéma egy olyan mutáció eredménye, amely megakadályozza a C1-észteráz gátló nevű fehérje megfelelő működését. Ez egy peptidhormon, a bradikinin szintjét szabályozza, és ha a szabályozás nem megfelelő, a vérerek szivárogni kezdenek. A betegségben szenvedők esetében a bradikinin szintje stressz, betegség vagy trauma hatására hirtelen megnőhet a vérben, ami a végtagok, a has és a torok jelentős, olykor életveszélyes felduzzadásával járhat együtt.

A problémát gyógyszeresen a kallikrein nevű fehérje gátlásával kezelik, amely a bradikininszint megnövelésében játszik szerepet. A CRISPR-kezelés azonban lehetővé teheti, hogy az érintett páciensek megszabaduljanak az élethosszig tartó gyógyszerszedéstől, mivel képes egyszer s mindenkorra kiiktatni a kallikrein génjét.

A CRISPR-kezelések egy ősi bakteriális védekezőmechanizmuson alapulnak, és lényegében arról van szó, hogy egy DNS-vágó enzimet és egy olyan vezetőszálat juttatnak a sejtekbe, amely a megfelelő helyre irányítja az előbbi „ollót”. Jelen esetben vezetőszálat és a vágóenzimet kódoló RNS-t egy lipid nanorészecskébe csomagolták a szakértők, majd ezt juttatták be a véráramba. A nanorészecskék a májban kötöttek ki, ahol a kallikrein termelődik, és beléptek az ottani sejtekbe. A sejtek aztán a genetikai információt felhasználva legyártották a vágóenzimet, amely a vezetőszál által jelölt helyen belevágott a kallikrein génjébe.

A kezelés eredményéről először három beteg kapcsán számoltak be a fejlesztők. A pácienseknél egy alacsony dózisú CRISPR-kezelés 8 héten belül átlagosan 65 százalékkal csökkentette a kallikrein vérbeli szintjét. Két beteg, akik korábban havi 1–3-szor tapasztaltak folyadékgyülemet a testükben, a kezelés óta egyáltalán nem estek át angioödémás epizódon. A harmadik beteg, akinél olykor havi hétszer is jelentkezett a probléma, a kezelés utáni 10. hét óta tünetmentes. A három beteg közül ketten korábban gyógyszert szedtek az epizódok megelőzésére, de a kezelés óta elhagyták azt, és így is tünetmentesek.

A kallikrein szintje még látványosabban csökkent abban a másik három betegben, akiket az első csoport után, nagyobb dózisú CRISPR-rel kezeltek. A fehérje szintje 92 százalékkal esett vissza a vérben, ami a tünetek gyors megszűnéséhez vezetett. A szakértők elmondása szerint a kezelés óriási hatással volt a betegek életminőségére. Már nem kell amiatt aggódniuk, hogy egy edzés, egy megfázás vagy a COVID-19 elkapása nyomán veszélyes ödémásak lesznek.

Az in vivo CRISPR-kezeléseket más betegségek kapcsán is tesztelik. Júliusban például a Verve Therapeutics indított egy klinikai vizsgálatot az örökletesen magas koleszterinszint ilyen módon való kezelésére.