Jeruzsálem Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) általi elfoglalása, Salamon templomának lerombolása és a zsidók fogságba hurcolása az Ószövetség egyik legjelentősebb eseménye. Egy Sion hegyén dolgozó régészcsoport nemrégiben olyan jeleket, hamuréteget, babiloni nyílhegyeket és egy hátrahagyott fülbevalót talált a területen, amelyek a szakértők szerint alátámasztják, hogy ezek az események valóban megtörténtek.

Jeruzsálem időszámításunk előtt 586/587-ben lezajlott ostroma, majd a város elpusztítása és a zsidók elhurcolása szignifikáns szerepet kap a Bibliában. A történetek szerint a helyi népesség jelentős részét megölték a babiloni támadók, a túlélők javát pedig magukkal vitték, és majdnem 50 évig fogságban tartották. A harcok során Salamon templomát, vagyis az első jeruzsálemi központi templomot, a zsidó vallás és az első zsidó állam fontos szimbólumát is elpusztították, amely eseményre a mai napig böjttel (tisá beáv) emlékezik meg a zsidó naptár.

Bár a Biblia messze nem tekinthető hiteles történelmi forrásnak, 2017-ben egy régészcsoport hamuréteget és összetört cserépedényeket tárt fel az első templom pusztulásával egyidejű geológiai rétegekben. Ezek alapján tehát úgy tűnt, hogy az ószövetségi történetnek valóban van alapja, és a kérdéses időszakban tényleg leégett a város egy jelentős része.

A Sion hegyi ásatások azóta további részleteket is feltártak Jeruzsálem pusztulásával kapcsolatban: a szakértők a régi városfalon kívül olyan nyílhegyeket találtak, amelyeket a babiloniak használtak ebben az időszakban, és további törött edényeket tártak fel. Illetve ráakadtak néhány igazi ritkaságra is, egy aranyból és ezüstből készült fülbevalóra, és néhány összetört olajlámpára.

A feltárás lassan halad, minthogy úgy tűnik, hogy az első városból valóban alig maradt fenn valami. A most vizsgált lelőhely Shimon Gibson amerikai régész szerint egy tehetősebb ember egykori házának területére eshet, amit megerősít annak elhelyezkedése is. Gibson szerint a feltárt nyomok pontosan olyan képet mutatnak, amit egy feldúlt és romba döntött ház maradványaitól várnánk: összetört használati tárgyak, fegyverek és hamu. A megtalált ékszer ritka leletnek számít és mindössze a második nemesfém tárgy, ami a korszakból előkerült, ami Gibson szerint szintén érthető, hiszen az ékszerek javát a hódítók bizonyára magukkal vitték.

Jeruzsálem gazdag történelme miatt a város területén folyamatosan több helyen folynak ásatások, amelyek különböző korok történetét igyekeznek feltárni. Idén nyáron a régészek például ráakadtak egy Heródes korából származó pincére, illetve az 1099-ben a keresztesek ellen emelt védművek egy részletére is.