A szupernóva-robbanások a világegyetem legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak, amelyekben rövid idő alatt elképesztő mennyiségű fény sugárzódik ki, megvilágítva az eget. Az asztrofizikusoknak mostanra elég jó elképzeléseik vannak azzal kapcsolatban, hogy mi történik ezen eseményekkor. A szupernóvák a teóriák szerint két kategóriába esnek: az egyikbe óriási, életük végére ért csillagok tartoznak, amelyek az üzemanyagból kifogyva robbannak fel, a másikba pedig kettős vagy többes rendszerekben keringő fehér törpék, amelyek anyagot lopnak el társuktól, így váltva ki a robbanást.

Egy nemrégiben felfedezett csillag azonban egyik kategóriába sem illik bele, így valószínűsíthető, hogy a szupernóvák egy új változatáról van szó. A szakértők rátaláltak egy fehér törpére, amely nyaktörő sebességgel száguld át galaxisunkon, egy vélhetően részleges szupernóva-robbanás nyomán. Az égitestet a Warwicki Egyetem csillagászai fedezték fel a Hubble űrtávcső segítségével.

Boris Gaensicke és kollégái akkor figyeltek fel a csillagra, amikor furcsa színképet rögzítettek erről. A csillagok többsége fehér törpeként végzi, vagyis miután magja kifogy az üzemanyagból, először vörös óriássá fúvódik fel, majd miután ledobta külső rétegeit egy pici, tömör égitestté omlik össze. Az újonnan detektált fehér törpe azonban csaknem minden más ismert fehér törpétől különbözik.

Az először 2015-ben megfigyelt SDSS J1240+6710 légköre nem tartalmaz hidrogén és héliumot, ami megszokott az ilyen égitesteken, hanem szénből, nátriumból és alumíniumból áll. Ezek az elemek – amennyire tudjuk – mind szupernóva-robbanásokban keletkeznek, mégpedig azok első szakaszában. Az égitest kapcsán gyanús továbbá az is, hogy a színképen egyáltalán nem látszik nyoma a vascsoport nehezebb elemeinek, amelyek viszont a szupernóva-robbanások végén képződnek. A harmadik furcsaság, hogy a kérdéses csillag 900 ezer km/órás sebességgel száguld a Tejútrendszerben. A negyedik különös jel pedig, hogy sokkal kisebb a többi ismert fehér törpénél, és mindössze a Nap tömegének 40 százalékát teszi ki.

Mindezen információk a szakértők szerint azt sugallják, hogy a fehér törpe egy részleges szupernóva-robbanásban nyerte el jelenlegi formáját. Minden jel arra mutat, hogy az égitest egykor egy szoros kettős rendszer egyik tagja volt, és anyagot szipkázott el nagyobb társától. Ennek nyomán beindultak a szupernóvává fejlődés termonukleáris folyamatai, azonban a kezdődő robbanás úgy billentette ki pályáikról a kettős tagjait, hogy azok nagy sebességgel két különböző irányba spricceltek szét. Ez megmagyarázná a különös színképet, az alacsony tömeget (a robbanás elején sok anyagot dobott le az égitest, amelyet aztán nem tudott visszanyerni, mivel elhagyta a rendszert) és a nagy sebességet is.

Ha a különös fehér törpe valóban egy új típusú szupernóva-robbanás eredménye, a robbanás maga csak egy nagyon rövid felvillanás lehetett. A hasonló helyzetben beinduló, teljes szupernóvák normális esetben hónapokig látszanak, mivel az eseményben nagy mennyiségű radioaktív nikkel képződik, amely hosszú ideig fénylik. Ebben az esetben azonban alig képződött nikkel, ami a kutatók szerint a jövőben nagyon megnehezítheti a hasonló események megfigyelését.