Több ezer kórházba került New York-i COVID-19-beteg vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a magas vérnyomás, a túlsúly és a cukorbetegség magas kockázati tényezőt jelent a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedések során, vagyis azok, akik ezekben az állapotokban szenvednek, nagyobb valószínűséggel kerülnek súlyos állapotba a fertőzés nyomán.
A Feinstein Intézet kutatói 5700 beteg kórtörténetének tanulmányozása alapján jutottak erre a következtetésre. A vizsgált páciensek mindegyikét SARS-CoV-2 fertőzéssel diagnosztizálták március 1. és április 4. között, és ennek nyomán kórházi kezelésre szorultak. A kutatók az elemzés során többek közt az alanyok demográfiai mutatóit, az átaluk rendszeresen szedett gyógyszereket és a labortesztek eredményeit vizsgálták annak érdekében, hogy kiderítsék, mely tényezők hajlamosítanak súlyosabb megbetegedésre. A vizsgált alanyok többsége férfi volt, életkoruk mediánja 63 év, és nagyjából egyharmaduknál fordult súlyosra a betegség.
A kutatók több vizsgált tényező kapcsán is összefüggést találtak a COVID-19 súlyosságának mértékével. A vizsgált betegek több mint felének kórtörténetében szerepelt magas vérnyomás, 41 százalékuk túlsúlyos volt és 34 százalékuk cukorbeteg. A cukorbetegek körében ráadásul nagyon magas volt azok aránya, akik invazív lélegeztetésre szorultak, az intenzív osztályra kerültek és/vagy veseproblémák alakultak ki esetükben. Az említett társbetegségekben szenvedők nagyjából ötöde hunyt el a COVID-19-hez köthető komplikációkban.
A vizsgálat nagyon informatívnak bizonyult, mindazonáltal számos korláttal rendelkezik, amelyeket mérlegelni kell az eredmények értelmezésekor. Egyrészt a szakértők elektronikus adatokból indultak ki a betegek korábbi egészségi állapotát illetően, ami sokkal kevésbé ad átfogó képet, mint a páciensek kikérdezésén alapuló kórtörténet. Másrészt a tanulmány publikálásáig csak a vizsgált alanyok 46 százalékánál volt véglegesnek tekinthető klinikai kimenetel – vagyis ennyien gyógyultak meg vagy hunytak el április 4-ig. Ez pedig magasabb mortalitás felé billenthette az eredményeket a magasabb kockázatú betegeknél.
A 2600 körüli ismert kimenetelű beteg közül 14 százalékot kezeltek intenzív osztályon, 12 százalékot kellett lélegeztetni, 3 százaléknál volt szükség dialízisre és 21 százalékuk halt meg. Az intenzív osztályra kerültek 33,5 százaléka volt nő, 66,5 százaléka férfi. Az összes vizsgált alany közül 20,2 százalék került lélegeztetőgépre, közülük eddig 3,3 százalék távozott gyógyultan a kórházból, 24,5 százalék halt meg és 72,2 százalék pedig április 4-én még kórházban volt.
Egy másik, március folyamán négy héten keresztül végzett vizsgálat során 1458 kórházba került beteg mutatóit vizsgálták a szakértők. A hospitalizált betegek 74,5 százaléka 50 év feletti volt, és 54,4 százalékuk volt férfi. A betegek fent látható életkori bontásából világos, hogy a vírus különösen súlyosan érinti az idősebb korosztályt, és a már említett krónikus állapotok kockázatnövelő hatása is megerősítést nyert. A betegek 49,7 százalékának volt magas vérnyomása, 48,3 százalék volt túlsúlyos, 34,6 százalék esetében krónikus tüdőproblémák álltak fenn, 28,3 százalékuk cukorbeteg volt, 27,8 százalékuk pedig szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedett.
Vonatkozó hír, hogy az amerikai járványügyi hivatal, a CDC az elmúlt hetek felmérései alapján kibővítette COVID-19 megbetegedés legjellemzőbb tüneteit. Ebbe a csoportba korábban csak a láz, a köhögés és a légszomj szerepelt, mostantól azonban a jellemző tünetek között mérlegelik a nehézlégzést, a hidegrázást, az izomfájdalmat, a fejfájást, a torokfájást, illetve a szag- és az ízérzés hirtelen elvesztését is.
