Amerikai csillagászok ráakadtak egy exobolygóra, amely ugyanakkora tömegű, mint a Föld (ezzel a legkisebb ismert bolygó a Naprendszeren kívül), a hasonlóságok azonban ezen a ponton véget érnek. A bolygó sugara több mint másfélszerese otthonunkénak, és a szakértők szerint nagyon vastag, túlnyomó részben hidrogénből és héliumból álló légkör veszi körül. A sűrűsége alapján az égitest sokkal inkább tekinthető a Neptunusz vagy az Uránusz kistestvérének, mint a Földhöz hasonló kőzetbolygónak, ami azért meglepő, mert ennyire apró gázbolygót még sohasem láttak a kutatók.

Ezen felfedezés fényében a jövőben még fontosabb lesz az exobolygók esetében mind a tömeget, mind pedig az átmérőt megmérni, mivel az ismert extraszoláris égitestek közül egyelőre meglepően kevésnek ismerjük a sűrűségét. A most megtalált bolygóból kiindulva pedig pusztán a tömeg alapján nem dönthető el, hogy milyen típusú égitestről van szó, mint ahogy azt korábban gondolták a szakértők. Az égitest léte továbbá azt is megerősíti, hogy nem húzható éles határvonal a kőzetbolygók és a gázbolygók közé, hanem a két típus közt számos átmeneti bolygófajta is létezik.

A Harvard−Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói a Kepler űrtávcső segítségével akadtak rá a bolygóra, amely egy 200 fényévnyire található vörös törpe körül kering. A KOI-314c annyira közel kering a rendszer egy másik bolygójához, hogy egymásra kifejtett gravitációs hatásuk révén folyamatosan húzzák-vonják a másikat pályájuk mentén, így keringési idejükben periodikus késések és gyorsulások figyelhetők meg. Ezen időbeli variációk révén sikerült meghatározni a bolygó tömegét, átmérőjét pedig a csillaga előtt való átvonulás során kitakart fénymennyiség alapján határozták meg.

A KOI-314c mindössze 23 földi nap alatt kerüli meg központi csillagát, a rendszer másik bolygója, a KOI-314b pedig még ennél is szorosabb pályán halad, keringési ideje alig 14 nap. Ez utóbbi a Földhöz hasonló nagyságú, de négyszer nehezebb bolygónknál.

Az igazi rejtélyt azonban a KOI-314c jelenti, a csillagászok számára ugyanis egyelőre érthetetlen, hogyan képes egy Földhöz hasonló tömegű bolygó ilyen nagy légkör megtartására. A válaszra valószínűleg egy pár évig várni kell majd, a bolygó légkörét az azon átsütő csillagfény révén ugyanis majd csak a 2018-ban üzembe kezdő James Webb űrtávcső fogja tudni részleteiben tanulmányozni.