A 12V-2x6 tápcsatlakozó ugyan biztonságosabb lett elődjéhez, a +12VHPWR-hez képest, de így is eléggé sokszor érkeznek hírek megolvadó tápcsatlakozókról, legyen szó GeForce RTX 5090-es vagy egyéb GeForce RTX 50-es sorozatú videokártyákról, sőt, a Radeon széria egyes képviselőit is érinti a probléma, illetve a GeForce RTX 40-es széria releváns tagjainál is előfordulnak megolvadt tápcsatlakozók.
A korábbi vizsgálatok alapján az esetek jelentős részében felhasználói hibára vezethető vissza a tápcsatlakozó túlmelegedése és megolvadása: főként az érintkezőkhöz túl közel, túl agresszíven meghajlított tápkábel, a nem megfelelő csatlakozás, illetve ezek kombinációja okozhatja a bajt; ugyanakkor a nem megfelelő átalakítók használata is jelentős veszélyforrás. Ez a megállapítás nemcsak a +12VHPWR, hanem a 12V-2x6 tápcsatlakozókra is igaz.
Ennek ellenére kijelenthető, hogy a csatlakozó körül szükség lenne még némi fejlesztőmunkára, például a tápágak terhelésének monitorzására és/vagy hőszenzorok beépítésére, az efféle megoldások viszont csak jellemzően a csúcskategóriás videokártyák fedélzetén kapnak helyet, ami probléma. Az iparági szereplők különböző kiegészítőkkel próbálnak javítani a helyzeten, a brazil TecLab csapata azonban ennél sokkal radikálisabb választ adott a +12V-2x6 tápcsatlakozók körüli problémákra.
A csapat egy Galax GeForce RTX 5090D HoF OC LAB XoC videokártyát vett kezelésbe, ami normál esetben két darab 12V-2x6 tápcsatlakozóval felszerelve érkezik és akár 2000 W-os TDP keret beállítására is lehetőséget ad az egyedi BIOS jóvoltából. A szóban forgó szakértő hardverrajongóknak annyira elegük lett a 12V-2x6 körüli problémákból, hogy egyszerűen leforrasztották a tápaljzatot a videokártyáról, majd két normál 16-tűs tápkábel átalakítását követően fixen ráforrasztották a pozitív és a negatív kábelt a nyomtatott áramköri lap megfelelő pontjaira, ezzel kihúzva a tápcsatlakozó méregfogát.
Az extrém módosításnál – ami egyébként egy szarkasztikus odaszúrás volt az Nvidia mérnökeinek – abszolút nem álltak meg: fogtak egy ipari folyadékhűtőt, majd azzal vértezték fel a videokártya GPU-ját. Annak érdekében, hogy a környező alkatrészek is kapjanak némi hűvös légáramlást, két ventilátorral is megtámogatták a rendszert, de rögzítésükre nem fordítottak sok figyelmet. Noha konkrét hőmérséklet-adatokat nem osztottak meg, a rögtönzött installáció 50 amper körüli áramfelvétellel működött, már ami a videokártyát illeti, azaz a 12 V-os tápágon 600 W körüli teljesítményt vett fel a termék, miközben hiba nélkül futtatta a teszteket.
A fenti módosítás persze csak pusztán érdekesség, egy 5000 dolláros vagy annál drágább videokártya esetében efféle módszerekkel nem lehet élni átlagfelhasználói szinten, de talán ismét felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a 12V-2x6 tápcsatlakozó körül zajló események abszolút nincsenek rendben, valamit kezdeni kéne a témával a videokártyák felépítésére koncentrálva, főleg, mert a következő generációs videokártyáknál még hatványozottabban jelentkezhetnek efféle problémák, ahogy a TDP keretek egyre emelkednek.