Relativisztikus nyalábokat fotózott az Eseményhorizont Teleszkóp

Az EHT forradalmi rendszere rendkívül nagyfelbontású képeket készített a közeli Centaurus A galaxis központi fekete lyukáról, és az abból kiinduló, a fénysebesség tetemes hányadával száguldó anyagsugarakról.

Relativisztikus nyalábokat fotózott az Eseményhorizont Teleszkóp

Az Eseményhorizont Teleszkóp (EHT) egy gigantikus távcsőrendszer, amelyben a világ több pontján üzemelő teleszkópok összehangoltan figyelnek meg bizonyos jelenségeket. Az így gyűjtött adatok összefésülése révén olyan felbontás érhető el, mintha egy Földhöz hasonló méretű távcsővel rendelkeznénk. Az EHT eddig többek közt sikerrel jelenítette meg egy szupernehéz fekete lyuk eseményhorizontjának árnyékát és a körülötte kavargó anyagkorongot, illetve egy távoli aktív galaxismag anyagsugarait is.

A mostani célpont, a Centaurus A egy lentikuláris galaxis a Kentaur csillagképben, amely nagyjából 12 millió fényévre van tőlünk. Ez galaktikus lépték egészen közelinek minősül, ráadásul ez a legközelebbi galaxis, amelynek központi fekete lyuka aktívan táplálkozik és sugároz, így különösen érdekes kutatási szempontból.

A fekete lyukak nem egyszerűen beszippantják az anyagot, hanem az először egy anyagkorongban gyűlik össze körülöttük, hasonlóan a lefolyó fölött formálódó örvényhez. Ebben az akkréciós korongban a súrlódás rendkívüli módon felhevíti a nagy sebességgel kavargó anyagot, amely nagy energiával sugároz szinte minden elektromágneses tartományban. Az aktív galaxismagok éppen ezért nagyon fényesek, bár a Centaurus A esetében a sugárzás javát blokkolja előlünk egy vaskos porgyűrű.

Galéria megnyitása

A hasonló fekete lyukak esetében az anyagkorongba mágneses mezők is beágyazódnak, amelyek az anyag egy részét kiszakítják a korong síkjából, és a fekete lyuk pólusai felé terelik. Ebből az anyagból formálódnak azok a nyalábok, amelyeket relativisztikus anyagsugaraknak neveznek a kutatók. A Centaurus A esetében ezek a sugarak a fénysebesség 40 százalékával száguldanak, és olyan hosszúak, hogy kilógnak a galaxisból, amelyben létrejöttek.

A nyalábok formálódásának háttere a mai napig egészen világos, így különösen érdekes lehet minél nagyobb felbontásban megfigyelni ezek kiindulási területét. A EHT pedig pontosan ezt tette a Centaurus A esetében. A lenti kép segít kontextusba helyezni, hogy pontosan mit is ábrázol az EHT fenti, nyitóképen látható felvétele, és miért látszik azon kétszer két nyaláb. Az EHT képén a relativisztikus anyagsugarak kezdete látszik, ahol ezek még nem nyalábszerűek, hanem kúposak, ahogy magukba gyűjtik az anyagot. Ezen kúpok szélei rajzolódnak ki az új felvételeken (azért csak a szélek, mert ezek esetében több anyagon nézünk keresztül, mint a többi részen, így élesebben jelennek meg).

A bal oldali jet többé-kevésbé felénk irányul, míg a másik az ellenkező irányba mutat. A felénk haladó nyaláb így fényesebb: ennek relativisztikus okai vannak, lényegében arról van szó, hogy ha valami közel fénysebességgel mozog, annak fénye hajlamosabb a haladás irányába kibocsátódni. Így a felénk mutató nyaláb több fényt bocsát ki az irányunkba, mint a másik, amely más irányba fókuszálja fényét.

Galéria megnyitása

Az észlelési adatok eddigi elemzése alapján a szakértők megállapították, hogy a Centaurus A anyagsugarai nagyon hasonlítanak az M87 korábban szintén megvizsgált fekete lyukának jetjeire, ami nagyon érdekes lehet a jelenség fizikájának megértése szempontjából. Az új képek egyúttal sokkal részletgazdagabbak a korábbiaknál (16-szor nagyobb a felbontásuk), és még mindig nem merítik az EHT-ban rejlő lehetőségeket, vagyis ennél részletesebb fotókat is várhatunk a jövőben.

A megjelenített terület 15 milliárd kilométer átmérőjű, vagyis duplája a Neptunusz pályájának, ami egészen elképesztő, tekintve, hogy 12 millió fényév távolságból készült. A képen ábrázolt adatokat ráadásul mindössze 105 perc megfigyelési idővel készítették, ami szintén hihetetlen a részletgazdagságot látva.

Az EHT kutatói a közeljövőben saját galaxisunk központi fekete lyukát is szeretnék megfigyelni, ami kétségkívül izgalmasnak ígérkezik, bár nem lesz egyszerű. Egyrészt erre sokkal rosszabb a rálátásunk, hiszen oldalról zajlik a megfigyelés, másrészt a közelség miatt sokkal több gyorsan változó részlet látszódhat, ami megnehezítheti az adatgyűjtést.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap