Ekkora méretű, egy kattintással készült digitális fotók még soha nem készültek: a képek olyan gigantikusak, hogy egyetlen fotó teljes méretű megjelenítéséhez 378 darab 4K-s tévéképernyőre lenne szükség. Felbontásuk pedig olyan részletgazdagságot biztosít, hogy ha 24 kilométeres távolságból lefotóztak volna egy golflabdát, az is felismerhető lenne a képen.

A SLAC laborjában a leendő teleszkóp szenzorhálózatát tesztelték, amelyet rövidesen belehelyeznek a létesítményben fejlesztett kamerába, a világ eddigi legnagyobb digitális képrögzítő eszközébe. A Chilében épülő Rubin Obszervatórium elkészülte után ezzel a kamerával a teljes déli égboltról fog panorámafelvételeket készíteni: a tervek szerint a műszer pár naponta végigfotózza az eget, 10 éven keresztül, nagyjából 20 milliárd galaxisról készítve képeket. A felvételekből egy olyan filmet raknak majd össze, amelyen kivételes részletességgel lesznek láthatók az égbolt változásai, példátlanul gazdag adatbázist biztosítva a csillagászok számára a kutakodáshoz.

A leendő kamera fókuszsíkjának szenzorrendszere januárban készült el. A rendszer 189 CCD-érzékelőből áll, amelyek mindegyike 16 megapixeles. A 3,2 milliárd pixeles fókuszsík 10 mikron széles pixelekkel operál, és elképesztően sík (a varianciák nem haladhatják meg az emberi hajszál átmérőjének tizedét), így rendkívül éles és nagyfelbontású fotókat képes rögzíteni. Az érzékelőket kilencesével illesztették össze, majd az így kapott tömböket helyezték a tartókeretre, összesen 6 hónap munkájával, végül a kész fókuszsíkot mínusz 101 °C-ra hűtötték.

A tömbök közti rések a képveszteség minimalizálása érdekében kevesebb mint 5 hajszál szélesek. A szenzorrendszer több mint 60 centiméter átmérőjű, és az éjszakai égen nagyjából a telehold negyvenszeresének megfelelő területet lesz képes befogni. A kész teleszkóp a szabad szemmel látható objektumoknál 100 milliószor halványabb fényforrásokat is meg tud majd jeleníteni.

A munka tavasszal a világjárvány miatt több hónapra leállt, májusban azonban korlátozott létszámban újra dolgozni kezdett a fejlesztőcsapat. Ennek keretében elkészítették az első tesztfelvételeket a szenzorhálózattal, többek közt egy pagodakarfiol 3200 megapixeles fotóját. Azért választották éppen ezt a zöldséget, mert annak felszíni struktúrája rendkívül gazdag. A karfiol (és más tárgyak) képét egy 150 mikronos lyukon keresztül vetítették a szenzorokra. A tesztek során készült fotók a következő linkeken teljes felbontásban is megtekinthetők: pagodakarfiol, a Flammarion-féle metszet fotója, Vera Rubin, a kamerát fejlesztő csapatról készült kollázs, a kamerát fejlesztő intézmények logóinak kollázsa.

Az összeszerelés következő fázisában a szenzorhálózat burkolatot kap, majd ebbe beleillesztik a kamera lencséit, köztük a világ legnagyobb optikai lencséjét, a zárszerkezetet és a szűrőket is. A készülék a jövő év közepére készülhet el, ezt követően fogják Chilébe szállítani.