Bevezető, első gondolatok
Legfrissebb cikkünkben a rendszermemória mennyiségének hatására voltunk kíváncsiak, vagyis, hogy tényleg igaz-e a mondás: minél több, annál jobb.
Napjainkban már értelmes áron lehet memóriát vásárolni, persze most kizárólag a DDR2-es típusú egységekre gondolunk. Az elmúlt időszakban ugyan kissé ismét emelkedett a ramok ára, ám ennek ellenére még mindig érdemes memóriavásárláson gondolkodni. Tesztünkben különböző méretű modulokat tesztelünk, hogy mindenki láthassa, hogy az ő aktuális konfigurációja mennyivel lenne jobb, amennyiben még több memóriát vásárolna hozzá. Persze ezek az adatok csak hozzávetőlegesen hasonlíthatóak más konfiguráció teljesítményéhez, de azért valamelyest képet alkothatunk a memória méretének fontosságáról.
A teszt elkezdése előtt beszereztünk 4 db 1 GB-os és 2 db 512 MB-os Kingmax DDR2-800 MHz-es modult, ezekkel a versenyzőkkel próbáltuk ki az egyes konfigurációk hatását a rendszer teljesítményére. A szintetikus tesztprogramokat és játékokat 1 x 512 MB-os, 2 x 512 MB-os, 1 x 1 GB-os, 2 x 1 GB-os és 4 x 1 GB-os memória konfigurációkkal futtattuk és vizsgáltuk az egyes kiépítések közötti teljesítmény különbségeket. Ezzel a módszerrel valamelyest próbálunk iránytűvel szolgálni azon felhasználók számára, akik éppen memória vásárlásán gondolkoznak, de nem tudják, hogy pontosan milyen kiszerelésben lenne érdemes rendszermemóriára szert tenni.
A tesztrendszer paraméterei
A teszthez ismét a már jól ismert tesztkonfigurációt hívtuk segítségül, ám most jelentősebb változásokat eszközöltünk, hogy még pontosabb és látványosabb különbségeket érjünk el. A tesztkonfiguráció már egy közepes játékgépnek nevezhető: 320 MB-os GeForce 8800 GTS videokártyát, valamint egy MSI P35 Platinum alaplapot és egy Core 2 Duo E6300-as processzort tartalmazott a gépezet. Ahhoz, hogy a 8800 GTS jó eséllyel kihajtható legyen, azaz ne ütközzünk csúfos processzorlimitbe, az E6300-as procit 2,8 GHz-es órajelre rántottuk fel. A rendszer FSB-je 400 MHz-es volt, a memóriák minden esetben 5-5-5-18-as időzítésekkel és 800 MHz-es órajelen üzemeltek, a videokártya órajeleit azonban érintetlenül hagytuk.
A tesztben Windows XP operációsrendszert használtunk, a későbbiekben természetesen Vista alatt is megnézzük a rendszer teljesítményét. Érdekesség, hogy az XP a 4 GB memóriából mindössze 3,25 GB-ot ismert fel, de ez sajnos nem újdonság. A teszthez a szokásos szoftvereket használtuk, a videokártyához a teszt elkészítésekor elérhető legfrissebb, azaz a 162.18-as illesztőprogramot hívtuk segítségül. A teszt folyamán tapasztaltuk a kínos lassulást , nevezetesen egyes esetekben a rendszer pontosan feleakkora FPS értékeket produkált, mint amennyi elvárható lett volna, ekkor újra futtattuk a teszteket. Ez a hiba a GeForce 8800-as kártyákat érinti, de az NVIDIA már dolgozik a megoldáson, amit egy driver személyében ad majd ki.
3DMark 06, Everest, PCmark05
A tesztprogramok sora a 3DMark jelenlegi legfrissebb változatával a 3DMark 06-ossal kezdődik. Ismét a már jól megszokott teszteket futtattuk le, elsőként nézzük az összpontszámokat az egyes memória konfigurációk esetében.
A legjobb eredményt a 2 x 1 GB-os memória konfigurációval érte el a rendszer, hajszálnyival teljesített gyengébben a 4 x 1 GB-os kivitel, de a 2 x 512 MB-os konfiguráció eredményére sem lehet panasz.
A Shader model tesztekben fej-fej mellett haladtak a  versenyzők, ezekből az eredményekből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. A Shader Model 3-as értékek egyértelműen a 2 x 1 GB-os, és a 4 x 1 GB-os rendszerek esetében voltak a legkedvezőbbek, ám túl nagy különbségeket nem figyelhetünk meg. A processzor pontszám esetében a 2 x 1 GB-os konfiguráció győzedelmeskedett.
A következő szintetikus alkalmazás az Everest, amelyben kizárólag a memória teljesítményét vizsgáltuk.
A memória olvasás tesztjénél egyértelműen a 2 x 1 GB-os rendszer diadalmaskodott. A 4 x 1 GB-os konfiguráció kissé lemaradva követi a 2 x 1 GB-os rendszert, a 2 x 512 MB-os kiszerelés jelentős lemaradásban van, az egymodulos konfigurációk eredményei között nincs túl nagy különbség.
Írásnál már érvényesül a minél több, annál jobb mondás. A 4 x 1 GB-os rendszer az első, a 2 x 1 GB-os konfiguráció a második, természetesen a harmadik helyre az utolsó kétmodulos konfiguráció futott be.
Másolásnál nem változott a helyzet: torony magasan a 4 X 1 GB-os modulcsoport nyeri a megmérettetést, de a 2 x 1 GB-os kivitel sem szerepel rosszul.
A késleltetés tesztjénél a két darab kétmodulos rendszer végzett az első helyen, ez nem is meglepő.
A következő alkalmazás a PCMark 05-ös verziója, amely nem kizárólag a memóriát, hanem a komplett rendszert teszteli.
A PCMark tesztjében ismét a 2 x 1 GB-os rendszer aratott győzelmet, a 4 x 1 GB-os konfiguráció ha kis mértékben is, de lemaradt. Valószínűleg 2 x 2 GB-os modulpáros használatával már egészen más lenne a helyzet.
Superpi, Winrar, SiSoft
A Szintetikus tesztek folytatásaként tekintsük meg a SuperPi eredményeket.
A SuperPi esetében is érvényesült a minél több, annál jobb elv, a legjobban a kétcsatornás üzemmódban futó modulok teljesítettek: első a 4 x 1 GB-os rendszer, második a 2 x 1 GB-os kivitel, míg a harmadik helyet a 2 x 512 MB-os konfiguráció csípte el. A SuperPi esetében nagyon is számít a memória mérete, illetve a modulok száma.
A következő alkalmazás a Sisoft Sandra SP4-es változata. Ez a program a rendszer memória sávszélességét próbálja mérni.
A SiSoft tesztje is rámutatott arra, hogy jó, ha minél több memória áll rendelkezésre, persze nem mindegy, hogy milyenek, azaz nem csak a méret, de a sebesség/időzítés is fontos szempont lehet, de ezt csak úgy zárójelben.
A szintetikus alkalmazások sorát a WinRar beépített sebességmérő alkalmazásával zárjuk.
Ebben az esetben is a 4 GB-os konfiguráció nyert, ám a 2 x 1 GB-os rendszer sincs túl nagy mértékben lemaradva, viszont a mezőny többi tagja már csak messziről próbálja követni az első két versenyzőt.
F.E.A.R, Quake IV, COH
A játékok közül elsőként a népszerű F.E.A.R-t vesszük szemügyre közelebbről, már ami a memória igényt illeti. A játékot többféle felbontással, szűrőkkel teszteltük, így reményeink szerint tisztán kirajzolódik majd egy kép, amely segít a döntésben.
Az első az 1024 x 768-as alap felbontás, amelyben ha nem is nagy mértékben, de látszik, hogy a nagy mennyiségű memória jótékony hatást gyakorol a sebességre. A különbségek nem jelentősek, de ha feljebb vesszük a felbontást, akkor talán nagyobb szerepet kap a rendszermemória.
A feltevés félig-meddig igaznak bizonyult, ugyanis 1280 x 960-ban már jobban látszanak a memória méretek közötti különbségek, de az egyes lépcsők között jelentősebb különbséget nem figyelhetünk meg, mindössze 1-2 FPS a differencia.
1600 x 1200-ban már jóval szembetűnőbbek a különbségek. A 2 x 1 GB és a 4 x 1 GB-os konfiguráció között mindössze 2,5 FPS különbség mutatkozik. Ez nem mondható szignifikánsnak.
A manapság még szokatlannak számító 1920 x 1440-es felbontást már a videokártyánk sem díjazta, így a szűrőket sajnos el kellett felejtenünk. A 2 x 1 GB-os és a 4 x 1 GB-os rendszer között 2 FPS volt a különbség, de a többi versenyző esetében sem beszélhetünk jelentősebb lemaradásról, ha a szomszédos példányokat hasonlítjuk össze. Viszont 1 x 512 MB és 4 GB memória között 6 FPS-es különbséget mértünk, ebben az esetben ez pont a játszhatóság határán lendíti át a rendszert pozitív irányba.
A következő játék a Quake IV. Az alkalmazást háromféle felbontásban teszteltük, hogy kiderüljön, mennyire számít a memória mennyisége a teljesítmény szempontjából.
A Quake esetében is érvényes volt a minél nagyobb, annál jobb megállapítás, ami a memória mennyiségét illeti. Ami várható volt az az, hogy az 1 x 512 MB-os konfiguráció rendkívül gyengén teljesít, ám meglepően kevés a különbség az 1 x 512 MB-os és a 2x 512 MB-os rendszer között. Ez persze csak a Quake IV esetében igaz, a szintetikus alkalmazásoknál más a helyzet. A különbségek az egyes felbontások során nem változtak, minden esetben a 2 x 1 GB-os és a 4 X 1 GB-os konfiguráció bizonyult ütőképesnek.
A Company of Heroes volt az egyetlen olyan játék, amely megmutatta az 1 x 512 MB memóriával szerelt rendszer valódi hátrányát a többi konfigurációval szemben. A három különböző felbontás eredményei tükrözik a konfigurációk teljesítménybeli rangsorát. A 2 x 1 GB-os és a 4 x 1 GB-os rendszerek között túl nagy különbség nem érzékelhető, persze utóbbival 1-5 plusz FPS-re tehetünk szert, játéktól függően.
Végszó - avagy 2 GB többnyire elég
A teszt eredményeinek tükrében elmondhatjuk, hogy az igazi favorit manapság a 2 x 1 GB-os rendszermemória méret lehet. A 4 GB-os konfigurációk csak speciális alkalmazásokkal, illetve extrémebb felbontások és szűrők esetén profitálhatnak többet egy rendszerben, de a mai memória árak miatt érdemes utóbbit választani, főleg, ha sokszor futtatunk játékok mellett egyéb alkalmazásokat a háttérben (pl. torrent). Amennyiben nem engedhetjük meg magunknak a 4 GB-nyi memória megvásárlását, úgy érdemesebb 2 GB minőségi DDR2-es modult vásárolni, ugyanis az átlagfelhasználók tekintetében még elegendőnek bizonyul a 2 GB is. Kis idő elteltével várhatóan általánossá válik majd a 4 GB-os rendszermemória, ám manapság még túl sokat nem tudunk ebből a mennyiségből profitálni, ha csak nem dolgozunk tervező szoftverekkel, vagy videó vágó, illetve komolyabb képszerkesztő alkalmazásokkal.
Az átlag felhasználó számára tehát elég a 2 GB-os memória, a hardcore játékosok nyugodtan választhatják az éppen elterjedőben lévő quad memória csomagokat, ám ezek még csak korlátozott mennyiségben és magas áron érhetőek el, de megoldást jelenthet 2 darab kétcsatornás szett megvétele is. Hosszabb távon jó választás a 4 GB rendszermemória, ugyanis a DDR3-as szabvány még csak szárnyait bontogatja, kevés memória érhető csak el, azok is rendkívül drágán, valamint az sem mellékes, hogy többnyire az alacsonyabb órajelen üzemelő példányokhoz lehet hozzájutni, ez viszont nem éri meg. A DDR3-as szabvány nagy méretekben történő elterjedéséig még a legjobb esetben is szükség lesz 9-12 hónapra. Emlékezzünk csak vissza: ugyanez zajlott le a DDR1-ről DDR2-re történő váltáskor is.
Egyszóval a legjobb befektetés a 2 GB memória, amit aztán az idő előrehaladtával további 2 GB-tal bővíthetünk, ha szükséges. Az XP esetünkben 3,25 GB-nak ismerte fel a 4 db modult, így túl sokat nem nyerünk a dupla mennyiséggel, hiszen csak látszólag dupla a memóriakezelés sajátosságai miatt. A 4 GB rendszermemória alapesetben nem nyújt jelentős teljesítmény többletet, inkább akkor mutatkozik meg az előnye, ha egyszerre több, nagy memóriaigényű alkalmazást futtatunk, akkor ugyanis a 4 GB-os memória mennyiséggel felszerelt rendszer pörgősebb, mint mondjuk a 2 x 1 GB-os konfiguráció. Egyszóval akkor válasszuk a 4 GB-os mennyiséget, ha ezt egy általunk használt alkalmazás, vagy játék megköveteli, illetve ha sok alkalmazást futtatunk egyszerre.
A következő cikkünkben Vista alatt is megvizsgáljuk a kérdést, hogy érdemes-e 4 GB-os rendszermemóriában gondolkodni, illetve megvizsgáljuk, hogy az egyes memória konfigurációk miként viselkednek a tesztek alatt. Reményeink szerint már színesebb lesz a kép, mint az XP esetében.
[bold]A memóriákért köszönet az Expert Computer Kft-nek!
[/bold]Vásárlás: iPon Webáruház - Memóriák
