Negyedik generációs GCN
Az AMD eléggé csalódást keltő átnevezési hadművelete után már nagyon vártuk az igazi újgenerációs kártyákat, melyeknek a napokban esett be az első példánya, az RX480-as, ami a Polaris 10-es GPU-ra épül. A GCN architektúra a negyedik generációval nagyot lépett előre, aminek köszönhetően most valószínűleg ez a legfejlettebb megoldás a piacon. Az AMD végre azokon a pontokon is erősített, ahol lemaradása mutatkozott az nVidiához képest (videó kimenetek fejlettsége például), úgyhogy technológiailag tényleg nem lehet egy rossz szavunk sem, és az RX480 talán egy kicsit fel is rázza majd a piacot.
Hogy miért van meg erre minden esélye, azt a tesztek is meg fogják mutatni, de előbb érdemes egy kicsit beszélni az architektúra evolúciójáról. Fejlődtek például a geometriai motorok, amik még viszonylag korán képesek kiszűrni, hogy mely háromszögekre nincs szükség, és kukázni őket. A felesleges munkától minden modern GPU igyekszik megszabadulni, ez most még egy lépés előre, aminek a hatása főleg élsimítás használata mellett lesz érezhető (már ha a geometria volt a limitáló tényező éppen).
Ennél fontosabb, hogy a shader mag hatékonysága növekedett. Hogy csökkentsék az üresjárati időket, az utasításokat előre bekészíti a GPU (prefetch), hogy ne kelljen a memóriára várni. Ez a processzorok világában már nagyon régóta így működik, de a grafikus vezérlőknél mások voltak a prioritások. Az új GCN-ben megnövelték pár buffer méretét is, hogy ne legyenek hátráltató tényezők, és a shader mag immár natívan támogatja az FP16-os és Int16-os számokkal való munkát. Amelyik feladatnál megfelel az alacsonyabb pontosság, ott kétszeres sebességet is el lehet érni ezáltal, vagy csökkenthető a fogyasztás (főleg utóbbi miatt képesek erre már egy ideje a telefonokban és táblákban használt chipek). Összességében az AMD szerint akár 15%-os teljesítmény növekedés is elérhető a shader magban az újításoknak hála (bár ők a GCN második generációjához viszonyítottak).
A Tonga GPU-val érkező (R9 285/380) színtömörítési eljárás is fejlődött, így nincs szükség óriási memória-sávszélességre. Ennek köszönhetően az RX480 is sima GDDR5-ös chipeket használ, 256 bites interfészen, hasonlóan a GTX1070-hez. Ráadásul az L2 cache mérete is növekedett, hogy ritkábban kelljen a memóriához nyúlni.
A TrueAudio DSP-ket kukázták a frissített architektúrában, de a támogatásuk emulációval megmarad (hirtelen mondjuk csak kettő játék jut eszembe ami használta, szóval sajnos nem túl nagy veszteség). Ezzel viszont nem adta fel az AMD az audió folyamok GPU-n való feldolgozását, csak a TrueAudio Next már nem dedikált hardvert használ a célra, hanem a shader magon futtatja a számításokat. Ezek ugyanúgy időben kritikus számítások, mint a virtuális valóságnál rengeteg dolog, de a GCN architektúra nagyon jó megszakítás-vezérléssel rendelkezik az ilyen esetekre, és nagy hatékonysággal képes egymás mellett futtatni grafikai és egyéb feladatokat. A TrueAudio Next a VR játékokban nagyon fontos lehet majd, mert ezzel lehet számolni a hangok térbeli elhelyezkedését, valamint élethű hangokat is létre lehet vele hozni, amik a környezetnek megfelelően vannak torzítva. Az AMD partnere szoftveresen most az Impulsonic, aminek a Phonon technológiája már megtalálható több elterjedt 3D motorban és middleware-ben is, úgyhogy a TrueAudio Next talán nem jut majd az elődje sorsára, és lesz, aki használni is fogja.
Apropó virtuális valóság… a LiquidVR fejlődött, és most már képes olyan dolgokra is, hogy a perifériára került dolgokat kisebb felbontáson rendereli, ezzel csökkentve a késleltetést, és növelve a képkockaszámot. Erre az nVidia szoftveres környezete már képes egy ideje, de az egésznek megvan az a problémája, hogy senki sem garantálja, hogy a VR sisakban csak meredten előre nézünk. A jövőben szemmozgás követéssel lehet finomítani majd ezen a technológián, de jelenleg egyetlen terjedőfélben lévő sisak sem támogatja a szemmozgás követést.
Multimédia és energiamenedzsment
Multimédiás képességek
Multimédiás fronton nagyot lépett előre a GCN4, de ez főleg annak köszönhető, hogy az AMD egy kicsit le volt maradva az nVidiához képest. Mostantól azonban minden új Radeon támogatni fogja a HDMI 2.0b kimeneteket, tehát használható lesz 4K-s TV-kkel, DisplayPort frontján pedig az új GTX-ekhez hasonlóan az 1.4 lesz a plafon, ha végre lesz hozzá hitelesítési eljárás. Természetesen a HDR módok is támogatottak, aminek a jövőben komoly jelentősége lehet (legalábbis reméljük, hogy még idén elkezdenek terjedni a HDR-es monitorok is).
Míg azonban a HDR kihasználása a jövő zenéje, a hardveres videó kódoló és dekódoló már most használatba vehető. Az enkóder immár támogatja a H.265-ös tömörítést (HEVC), akár 4K/60fps-es sebességgel. Ráadásul a jobb minőségű streamek érdekében már kétmenetes kódolást használ a motor. A különbség könnyen észrevehető lesz. Szoftveres oldalon a Gaming Evolved (raptr) app mellett már a Plays.TV és az Open Broadcaster is támogatja a Radeonokat, úgyhogy lesz is mivel kihasználni az új képességeket.
Videó lejátszás esetén sem kell attól tartanunk, hogy a processzorunk fog izzadni, minden fontos formátumot támogat az UVD motor, és természetesen akár 4K-s felbontáson is, 10 bites színcsatornákkal.
Energiamenedzsment és WattMan
Az AMD fogta az APU-jainál használt fejlett energiamenedzsmentet, és átpakolta az új grafikus vezérlőibe. Ez röviden azt jelenti, hogy a GPU felületén több helyen vannak feszültség, órajel és hőmérséklet monitorozó pontok, amiket kihasználva a chip folyamatosan képes változtatni az órajelét és a feszültségét. Minden apró eltérésre azonnal reagál, így biztosítható, hogy ne legyenek nagy kilengések, és a GPU öregedését is tudja majd kompenzálni a rendszer (ha például a VRM már kevesebb feszültséget ad le a kértnél, akkor többet kér majd a chip, önmagát kalibrálja).
Megújult az OverDrive is, amivel eddig viszonylag egyszerűen tuningolhattuk a Radeonjainkat. Az RX szériánál már a WattMan veszi át a helyét, ami sokkal-sokkal finomabb beállításokat tesz lehetővé. Megadhatunk több órajel állapotot is és ezekhez különböző feszültségeket rendelhetünk. A memória esetében sem csak az órajellel játszhatunk már, és a ventilátor működésébe is sokkal komolyabban beleszólhatunk, mint eddig. Megadhatjuk a cél hőmérsékletet, növelhetjük a használható energia szintjét (ez eddig is volt, és fontos, ha azt akarjuk, hogy ritkábban szabályozzon le a rendszer). Igazából olyan szinten vezérelhetjük a Radeonunkat, ahogy eddig csak a gyártók voltak képesek, és ehhez nem kell a kártya BIOS-át piszkálni, csak az AMD saját szoftverét használni. Ilyen megoldások mellett nem valószínű, hogy sokan nyúlnak majd az egyébként közkedvelt AfterBurnerhez.
Az RX480 a porondon, a mezőny
AMD Radeon RX480 8GB
Egyelőre csak referencia kártyák kaphatóak, és érdekes módon azokból is csak a 8GB-os példányok érkeztek hazánkba első körben, így hozzánk is egy ilyen kártya került. Érdekesség, hogy a 4GB-os kártyák gyárilag 7GHz-es memóriákkal érkeznek, míg a 8GB-osak 8GHz-esek. Hogy ebben mi a logika azt nem tudjuk, lehet a kisebb memóriából nem sikerült elég gyorsat nagy mennyiségben vásárolni.
A referencia kártyákon nincs semmi meglepetés, a szokásos szögletes, zárt dizájnt kapták, tehát a gépházon kívülre küldik a meleget. Minőségre teljesen rendben vannak, bár első kézbevételnél meglepődtünk rajta, hogy mennyire könnyű a kártya. Aggódtunk is, hogy esetleg spóroltak a bordázaton és ezért hangos lesz a hűtő, de szerencsére nem ez volt a helyzet, még ebben a melegben is hosszabb terhelés után jött csak meg a hangja és akkor sem üvöltött. Bezzeg amikor a tuning alatt kipróbáltuk milyen maximális fordulaton (5000RPM felett), átkopogtak a szomszéd épületből, hogy repülőgép hajtóművet tesztelünk-e.
A képeket elnézve már biztos sok olvasónknak feltűnt, hogy hiányzik a DVI csatlakozó, és körülnézve a neten azt láttuk, hogy egyetlen referencia kártyán sincs, a 4GB-oson sem. Ettől még a partnerek készíthetnek majd olyan terméket, amin van, de alapból jó ha hozzászokunk a három DisplayPort, egy HDMI felálláshoz. Tápcsatlakozóból csak egy 6 pines van, mert a kártya fogyasztása nem igényel ennél többet.
A mezőny
Az RX480 érkezésével immáron 16 fősre hízott a versenyzőink száma. Két kártyával érdemes igazán hasonlítgatni, a GTX970-essel (ez áll hozzá legközelebb árban nVidia fronton) és az R9 390-es (dettó az ár miatt). Utóbbi majdnem kétszer akkora TDP-vel hoz papíron hasonló teljesítményt, csak nagyobb memória-sávszélesség mellett, míg a GTX970-nel való viszonya elég vegyes az újdonságnak. Sávszélességgel jobban áll, és shadere is több van, de a különböző architektúrák miatt ez nem sokat jelent. Ami viszont igen, az a ROP-ok száma, bár ritkán jelentenek szűk keresztmetszetet ilyen magas órajelek mellett, de ha falni kell a pixeleket, akkor elvileg a GeForce térfelén pattog a labda. Nézzük meg valóban így van-e.
Tesztkonfiguráció, fogyasztás
Tesztkonfiguráció
Alaplap: Gigabyte GA-Z77X-UD3H
Processzor: Intel Core i5-3570k@4.4GHz
Memória: 2x4GB Corsair Vengeance DDR3-1866
Grafikus kártyák: Gigabyte Windforce 3-as GTX770 4GB, nVidia GeForce GTX780 3GB, nVidia GeForce GTX780 Ti 3GB, ASUS GeForce GTX960 Turbo 4GB, Gainward Bliss GeForce GTX970 4GB, nVidia GeForce GTX980 4GB, MSI GeForce GTX980 Ti 6GB, nVidia GeForce TITAN X 12GB, nVidia GeForce GTX1080 8GB Founder’s Edition, ASUS R9 380 4GB, Gigabyte R9 390 Gaming 8GB, MSI R9 390X Gaming 8GB, ASUS STRIX R9 Fury 4GB, Gigabyte R9 Fury X 4GB, AMD RX480 8GB
Tápegység: Cooler Master M2 Silent Pro 1000W
Operációs rendszer: Windows 10 64bit minden frissítéssel
Driverek: GeForce 365.19, GeForce 368.25 (GTX1080), GeForce 368.39 (GTX1070), Radeon Software 16.5.2, Radeon Software 16.20.1035.1001-RC1 (RX480)
Megjegyzés: Természetesen a gyári tuningos kártyákat visszaállítottuk referencia órajelekre a teszt idejére, egyetlen kivétellel, ez pedig a GTX960-as, aminél csak 90MHz-et lehetett elmozdulni lefelé, és még ez is kevés volt ahhoz, hogy elérjük az nVidia által megadott órajeleket. Szcenáriótól függően így 0-4%-kal lassabb lehet egy teljesen referencia kártya (bár manapság ilyen nem nagyon létezik, ezt a szériát minden gyártó agyontuningolta). Ezen kívül fontos megemlítenünk, hogy a Z77-es alaplapunkban az RX480 nem volt hajlandó elindulni az elsődleges PCI-E slotban valamiért. A másodikban vígan ment, de csak x8-as sávszélességgel ugye. Szerencsére ez az eredményekbe nem szól bele, de azért különös, lehet, hogy nem szereti a régebbi deszkákat.
Terhelés alatt az látszik, hogy az RX480 körülbelül a GTX970-GTX1070 szintjén van, tehát hiába a komoly előrelépés fogyasztás/teljesítmény arányban, a bonyolultabb chip még mindig többet fogyaszt, mint a konkurencia azonos csíkszélességen. Persze ezen a szinten ez már nem akkora probléma, a kártya messze nincs a 390-esek szintjén.
Üresjáratban a tesztkártyánk valamiért nem bírt nyugton maradni és állandóan ugrált az órajele, sőt volt, hogy a gép fogyasztása 80 wattra állt be. Nem futott frissítés a háttérben és nem számolt be más ilyen hibáról, úgyhogy valószínűleg egyedi esettel állunk szemben.
Tesztek 1/3
Az első néhány tesztből azt láthatjuk, hogy a frissebb játékokban egy kicsit beelőzi a GTX970-est az RX480, míg a régebbiekben fej-fej mellett haladnak. Az R9 390 átlagban erősebb. A GTX980 itt még valamennyire befoghatónak tűnik… (Az előző két tesztben leírtuk, de hátha valaki lemaradt róla: ahol a GTX780 Ti a GTX780 alá kerül, ott általában az a helyzet, hogy mindketten kifogynak a memóriából, de ez valamiért a Titaniumot jobban zavarja.)
Tesztek 2/3
A riválisok továbbra is nagyon közel vannak egymáshoz, viszont itt már látszik, hogy a GTX980 befogása nem fog menni. Viszont Hitman alatt ez a Radeon is borzasztóan erős, szereti annak a DX12-es motorját, még a GTX980 Ti-t is beéri.
Tesztek 3/3
A Rise of the Tomb Raider DX12-es motorja még ennyi idő után sem áll a helyzet magaslatán, elég lassúak vele a kártyák, főleg a Radeonoknak nagy érvágás. A tegnap befutott Warhammer patch viszont mindenki számára elérhetővé tette a legfrissebb DX12-es módot. Sajnos még mindig béta, de azért gyorsan lefuttattuk a GTX970-en és az RX480-on a beépített tesztjét. Impozáns, hogy utóbbin egy kis tuninggal elérhető a 30fps-t is 4K-ban, Ultra beállításon.
A The Divisionről sem feledkeztünk meg, csak azért maradt ki a mostani tesztünkből, mert a legfrissebb patch megint borította az eddigi eredményeket. Végeztünk egy-két kontroll mérést és teljesen más eredmények jöttek ki, mint pár hete. Mivel már a kártyák nagy része nem volt nálunk, így nem tudtuk újramérni őket, legközelebb a következő tesztünkben szerepelhet majd a játék.
Tuning, verdikt
Tuning
Természetesen ki kellett próbálnunk az új WattMan alkalmazást, amiben nagyon szépen lehet finomhangolni a Radeont. A GPU órajelét a legtöbb játéknál 8%-kal tudtuk meghúzni, de volt, amiben így fagyogatott, ezért visszavettük 7,5%-ra a tuningot. A memória, akárcsak a GTX1070 esetében, itt is jól bírta a kiképzést, simán vitte a 9GHz-et, ami a maximális beállítható órajel volt.
Tehát túlhajtottuk a GPU-t 7,5%-kal, a memóriát 12,5-tel, az átlagos gyorsulás mégis majdnem 14% lett. Adná magát, hogy ez még talán benne van a hibahatárban, és biztos a memória volt a szűk keresztmetszet, de abszolút nem ez a helyzet. Újrafuttattuk a teszteket 8GHz-en is, és alig volt gyorsulás tapasztalható. A megfejtés az, hogy bár gyárilag 1266MHz a Turbo órajel, valójában szinte sosem megy ennyin a kártya, mert valami miatt mindig leszabályozza magát (általában a TDP keretet éri el). Azonban ha megemeljük a TDP keretet 50%-kal, akkor mehet végig maximumon a GPU, és így már elérhető közel annyi gyorsulás, mint a GTX1070 esetében volt. Aki nem szeretne tuningolni, de azért kihozna egy kis plusz sebességet a kártyájából, elég ha megemeli a TDP keretet, néhány százalékkal már csak ettől gyorsabb lesz az RX480.
Verdikt
Elérkezett a nagy pillanat, jöjjenek az összesített diagramok. A GTX1070-GTX1080-TITAN X triónál 1080p-s felbontáson most sem vettük figyelembe azokat a játékokat, amiknél processzor limitet tapasztaltunk.
Azt látjuk, hogy 1920*1080-as felbontáson szinte mérési hibán belül van a GTX970 és az RX480, a felbontás emelésével pedig egyre jobban elhúz az utóbbi, de a GTX980-ast így sem tudja befogni. Átlagban valahol félúton van a két kártya között, ami tekintve, hogy a 8GB-os változata van egy árban a GTX970-ekkel, nem rossz, még ha mi titkon egy kicsit jobb eredményre is számítottunk (megemelt TDP kerettel kb. beéri a GTX980-ast). Az igazi nagyágyúk persze majd a 4GB-os példányok lehetnek 75-80 ezer forint környékén, de tekintve, hogy milyen gyorsan nő a játékok memória igénye, a 8GB-os példányok is elgondolkodtatóak. Még ha az első szállítmányok drágábbak is lettek a vártnál, ezen az áron most nincs jobb vétel. Nem lennénk meglepve, ha még egy kicsit korrigálna a GTX970 árán a jövőben az nVidia, mert különben az RX480-ra csak a GTX1060 lehet veszélyes, de egyelőre fogalmunk sincs, hogy az mikor fog befutni, és hogy mennyire lesz erős, úgyhogy nem feltétlenül érdemes várni rá.
Eredetileg egyébként úgy volt, hogy mostanában elrajtol az RX460 és az RX470 is, de sajnos még egy megközelítő dátumunk sincs, hogy mikor bukkannak fel valójában. Pedig az RX470 igazi ár-teljesítmény bajnoknak ígérkezik, ha nem fogják nagyon vissza az órajelét. Az RX460 meg azért lehet érdekes, mert végre megtörheti a GTX750 Ti régóta tartó egyeduralmát az alsóbb régiókban. Mióta az AMD kilőtte az R7 260X-et, egyszerűen nincs alternatívája az nVidia megoldásának, és a belépőszint ezért már évek óta egy helyben toporog. Óriási sebesség növekedésre mondjuk nem számítunk abban a régióban, de már csak a friss technológia miatt is érdekes lehet az RX460.