Fiji
Emlékszik még valaki az ATI Rage Fury MAXX-ra? 1999-ben az a kártya volt az ATI kínálat csúcsa, két grafikus chippel a hátán. Manapság már egy belépőszintű okostelefon is elszégyellné magát, ha csak olyan gyors lenne, mint a Fury MAXX, pedig annak a teljesítménye 16 évvel ezelőtt még nagyon is jó volt. Mindössze egy valami szúrta az oldalát, de az nagyon, hogy a konkurencia akkoriban mutatta be az első GeForce-ot, ami nem igazán hagyott sok esélyt az ellenfeleinek. Persze az ATI nem is ekkor élte a virágkorát, a megújulás a Radeonok képében jött, amik ha nem is mindig voltak gyorsabbak az aktuális GeForce-oknál, legalább a tudásuk mindig a toppon volt. A cég innovatív fejlesztései aztán az AMD-nél folytatódtak, és a HD2900XT bukása után, ami behozta a VLIW5 architektúrát, a vezető mérnökök úgy döntöttek ideje stratégiát váltani. Nem kell az elsőségre törekedni, inkább kisebb, de a méretükhöz mérten gyors chipekre kéne fókuszálni. Ennek köszönhetjük az egykori slágertermék, a HD4850 születését is, ami talán még mindig ott van néhány PC-ben. Azóta azonban nagyot fordult a világ. A konkurenciánál jóval fejlettebb Graphics Core Next architektúra bemutatása után az AMD még egy ideig tartotta magát ahhoz, hogy nem gyárt óriás chipeket, de a 28 nanométeres gyártástechnológia elnyújtott élettartama miatt végül kénytelen volt beszállni a versenybe. Az nVidia TITAN-jai ugyanis veszettül gyorsak voltak, és a Maxwell architektúra bemutatása óta komoly problémái vannak az AMD-nek.
Bár olyan botrányai nem voltak, mint az nVidiának a GTX970-nel, de eladásokban lemaradt, a plusz tudást pedig, amit a GCN nyújtott, alig használta ki valami. A mérnökök valószínűleg várták a csíkszélesség váltást, mint a messiást, de be kellett látniuk, hogy az nem holnap lesz, így életre kelt a B terv. E szerint igazi szörnyeteget kell építeni, ami feszegeti a jelenlegi gyártástechnológia határait, és kisajtol belőle mindent, amit csak lehetséges. Ez a fenevad lenne a Fiji, a maga 8,9 milliárd tranzisztorával, és közel 600 négyzetmilliméteres méretével. A GM200-hoz képest tehát bő 10%-kal több tranzisztort sikerült bepréselni ugyanakkora helyre, és ha jók az információink, akkor ez azt jelenti, hogy mind a két cég kimaxolta a TSMC lehetőségeit, ennél nagyobb chipeket rendelni sem tudnának. A Fiji tehát a GCN kínálat csúcsa, ami a legfrissebb variánsra épül, és brutális mennyiségű, 4096 shadert tartalmaz.
Az AMD bemutatójának hála azt is tudjuk, hogy bár még csak a Fury X jelent meg, igazából négy termékben is helyet kap majd az új GPU. Elsőként az X nélküli Fury jelenik meg pár hét múlva, amiben valószínűleg letiltanak néhány shader blokkot, és csökkentett árral küldik harcba. Aztán valamikor ősszel befut majd egy két GPU-s kártya is, amire az AMD szerényen csak úgy hivatkozik, hogy a világ leggyorsabb kártyája. Nos, ha az Nvidia nem villant egy duálchipes megoldást, akkor ez a megállapítás valószínűleg helyes lesz. Az igazi meglepetés azonban nem ez az erőmű, hanem egy mini PC, ami vízhűtést használva tart kordában viszonylag kis helyen egy erős processzort és két Fijit. Igazi kis gamer álomPC lesz az AMD aprósága, ha egyszer megjelenik. A cég egyébként már többször bebizonyította, hogy imád elsőként alkalmazni új technológiákat, és bizony a Fiji sem panaszkodhat, lesz mire büszkének lennie, csak lehet, hogy az nem a teljesítménye lesz. Na de ne rohanjunk ennyire előre, foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogy mire is képes az AMD csúcsvasa.
A GCN csúcsa, HBM-mel
A Fiji a legfrissebb GCN architektúrát használja, amire általában csak GCN 1.2-ként szoktunk hivatkozni. Eddig egyetlen olyan GPU volt csak, amin ez teljesített szolgálatot, az R9 285-ön található Tonga kódnevű. Hogy miben nyújt ez többet, mint az elődei? Talán a legfontosabb az, hogy bevezetett egy új veszteségmentes színtömörítési eljárást, amivel rengeteg sávszélességet tud spórolni a GPU. Mi sem jobb bizonyíték erre, minthogy az R9 285 is hozta a 280-as sebességét, miközben jóval szerényebb memória-sávszélessége volt.
Az alacsonyabb precíziójú FP16 támogatás a játékosokat nem igazán érinti, de az optimalizált tesszelátorok és a jobb ütemezés már igen. Az AMD azonban az nVidiához hasonlóan feláldozta a dupla pontosságú FP64-es sebességet, hogy elférjen ekkora helyen. A Fiji az FP32-es számítási kapacitásának az 1/16-án működik, ha dupla pontosságú számokkal kell dolgoznia.
A front end tökéletes lehet aszinkron shaderek futtatására (de ez már az elődnél is így volt), tehát a VR biztos jól fekszik majd a Fijinek. Ezen felül fejlődött a videó dekódoló is, ami már képes a HEVC kodekek hardveres gyorsítására is, csak egyelőre viszonylag kevés szoftverrel, és a 10 bites színcsatornákat sem kezeli, ami manapság főleg animéknél fordul elő, de már a streamer szolgáltatások között is van olyan, ami ezt használja. Csak hogy a legnagyobbat említsük, a Netflix. Hosszútávon előfordulhat tehát, hogy a processzora marad a dekódolás feladata.
Ha viszont már a multimédiás képességeknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a kimenetek mellett, amik némileg csalódást keltenek. A Radeonok általában a legfrissebb szabványokat használják, a Fiji mégis leragadt a HDMI 1.4-es verziójánál, így ha valaki 4K-s TV-re kötné a gépét, barátkozhat a 30Hz-cel. Elvileg valamikor idén lesznek majd átalakítók, amik DisplayPort kimenetből csinálnak HDMI 2.0-t, de addigis ha valaki 4K-s TV-re kötne gépet, jobb, ha a 900-as GeForce-ok között válogat.
Van viszont olyan is, amit jelenleg csak a Fiji tud a világon. Ez az első GPU, ami már az új HBM (High Bandwith Memory) chipeket használja memóriának. 8 vezérlő van a Fijiben, kettő-kettő csatlakozik egy-egy emeletes HBM lapkához, így összesen négyet képes kezelni a GPU. Mit nyújt a HBM, amire a GDDR5 nem képes? Brutális memória-sávszélességet, alacsony fogyasztással és kevés helyet elfoglalva. A Fiji HBM chipjei ugyanis közvetlenül a GPU mellett fekszenek. Egy köztes réteg, az interposer fekszik a GPU és a memóriachipek alatt, ez köt össze mindent, méghozzá nem is akárhogy. Lapkánként 1024 csatorna fut a GPU és a HBM között, tehát a Fiji adatbusza 4096 bites. A gigászi adatbusz miatt alacsonyabb órajel is elég ahhoz, hogy nagy sávszélességre tegyünk szert. A Fury X-en 500MHz-en (effektíve 1000) futnak a chipek, tehát 512GB/s-mal gazdálkodhat a GPU. Viszonyításképpen az nVidia csúcskártyája, a Titan X 384 biten csatlakozik a memóriájához, ami effektíve 7GHz-en ketyeg. Ez „csak” 336GB/s-ot jelent, pedig a RAM-ok nagyon magas órajelen tekernek.
A jövő az előnyei miatt egyértelműen a HBM-é, az nVidia is használni kívánja majd a következő architektúrájánál, addigra készen lesznek a második generációs chipek is. Az elsőkkel mindössze annyi baj van, hogy jelenleg egy HBM lapka maximum 1GB-os lehet, tehát ennyi vezérlővel a Fiji csak 4GB-ot tud kezelni, és annyi is van rajta. A nagy kérdés az, hogy elég-e ez egy csúcskártyánál, ami a gyártója szerint is 4K-ra termett. Nos, a tesztjeink szerint igen, de csak koppra… Nem látunk a jövőbe, de előfordulhat, hogy hamarosan lesznek olyan játékok, amiknek ez kevés lesz, hiszen már most sem olyan nehéz feszegetni a határokat például a GTA V-ben (4K-n, MSAA nélkül, de közel maximális beállításokon még pont elfér 4 gigában).
Érdemes még megemlíteni a driverből állítgatható Virtual Super Resolutiont, amivel a használtnál nagyobb felbontásban renderelhetjük a játékokat, és a Frame Rate Target Controlt, ami ahogy az a nevéből is kiderül, arra jó, hogy megpróbál tartani egy fps szintet és nem megy feleslegesen fölé, így hűvösebb maradhat a kártya és kevesebbet is fogyaszt (feltéve, hogy el tudja érni a beállított szintet egyáltalán).
A kártya, R9 300-as sorozat
Radeon R9 Fury X 4GB
Most hogy nagyjából átfutottunk azon, mit hoz magával a Fiji, ideje szemügyre venni a kártyát, amin először helyet kapott. A Fury X már gyárilag vízhűtéssel érkezik, amit egy 12cm-es helyre lehet felfogatni. A kompakt vízhűtés a Cooler Master keze munkáját dicséri, és hozzánk egy frissebb változat kerülhetett, mert nem voltak furcsa zajai a kártyának. A vízhűtés ráadásul tökéletesen tette a dolgát, de arra készüljünk fel, hogy a csövei nem elég hosszúak ahhoz, hogy egy magas háznak a tetejére fogassuk. Hátul, a CPU hűtő mögött, és elöl, ha van számára kialakított hely, még kényelmesen elfér. Nálunk még több órás terheléssel sem ment 70 fok fölé a GPU hőmérséklete, ami igen szép eredmény.
Maga a kártya jóval kisebb, mint bármely más csúcskártya, ami annak köszönhető, hogy a GPU-n kívül csak a VRM áramkörnek kell elférnie a nyomtatott áramköri lapon, mert a memória ugyebár ott csücsül a GPU mellett. Két 8 pines tápkábelre lesz szükségünk ahhoz, hogy elég energiát adjunk a Fury X-nek, a kimenetek között pedig három DisplayPort 1.2a és egy HDMI 1.4 van, ez utóbbi eléggé fájó, és érthetetlen pont. A kártya gumírozott borítást kapott, ami kissé különös egy videókártyától, de nagyon jót tesz a minőségérzetnek, egyszerűen jó kézbe venni a Fury X-et. A vízhűtő blokkját takaró fedlap egyébként könnyen eltávolítható, mindössze négy csavar tartja, így ha akarjuk, helyettesíthetjük valami mással is (3D nyomtatósok előnyben, mert az AMD kiadta az alap séma tervrajzát).
300-as Radeon széria
A Fury X mellett bemutatkozott a 300-as Radeon széria is, ami már egy ideje kapható is, nekünk még sincs róla cikkünk, és az a nagy helyzet, hogy nem is lesz. Az indok egyszerű, az AMD borzasztó csalódást keltő módon csak fogta és átnevezte a 200-as szériát, így született meg a 300-as. Marginális órajel változások azért vannak, de egyrészt még hiányoznak az X utótaggal ellátott példányok (kivéve 390X), másrészt van egy kakukktojás is az újdonságok között.
Nem véletlen, hogy bevettük a táblázatba a két generációval ezelőtti HD7850-est is, hiszen az R7 370 személyében igazából ő tért vissza, csak magasabb órajellel. Mindez csak azért érdekes, mert a 270-nél meglépte azt az AMD, hogy teljesen aktivált GPU-t adott ki ez alatt a név alatt, ami a 270X-től mindössze órajelben tért el. Ehhez képest a 370-es kevesebb shadert kapott, és nem olyan magas órajelet, ami ezt kompenzálná, tehát végeredményképpen az a fura helyzet állt elő, hogy a 370 a legtöbb esetben lassabb lesz, mint a 270. Ami azért ciki. Sőt, igazából az egész 300-as széria az, főleg, hogy tele van PR baklövésekkel. Ott van például a 390X, aminél nagy betűkkel hirdeti a cég, hogy 8GB memória, mennyivel több ez már, mint a konkurencia 4-e. Csak így kicsit fura ugye az átlagfelhasználónak, hogy a csúcskártyán meg feleannyi van…
Ha mindez nem lenne elég, az architektúrák sem frissültek. Bár a jó öreg Tahiti egyelőre úgy néz ki, hogy nem tér vissza (HD7900-as és R9 280-as széria), van itt még GCN 1.0-s kártya, a már emlegetett 370-es képében. Miért baj ez? Mert az egyik legjobb ársávban van a kártya, ott, ahol a legtöbb terméket lehet eladni. Na és mit nem támogat? Hát például a FreeSyncet… Pedig mintha lett volna anno egy olyan megjegyzése az AMD-nek, hogy a jövőben természetesen minden kártya támogatja majd. Szomorú, mert ebben a régióban tényleg sokat is segíthetne a FreeSync. Így viszont, mindennemű frissítés nélkül a 300-as széria úgy ahogy van teljesen felesleges. A cégnek elég lett volna a Fury-kat a 200-asok fölé pakolni, és akkor most nem lennének összezavarva a vásárlók.
A mezőny, fogyasztás, 3DMark
A mai mezőnyben benne van a csúcskategória minden fontos szereplője, még a 390X-et is bevettük a buliba, mert arra azért kíváncsiak voltunk, hogy az alapvetően brutális memória-alrendszer órajelének a növelése van-e bármi hatással a teljesítménye. A Fury X-et persze semmi sem képes behozni ezen a fronton, a HBM ma verhetetlen, a legjobb memória, amit grafikus kártyára lehet pakolni. Érdekes módon a Fury X TDP-je csak 275 watt, ami alacsonyabb, mint a 290X-é, és egy szinten van a 390X-ével. Ez annyira hihetetlennek hangzott elsőre, hogy gyorsan be is izzítottuk a Crysis 3-at, hogy lemérjük, mennyit fogyaszt a csúcskártya.
Az eredményekből az derül ki, hogy a 390X nem igazán fogyaszt kevesebbet, mint a 290X (de hát hogy is fogyasztana…), a Fury viszont tényleg beéri annyival, mint az nVidia csúcskártyái. Mi a titok? Nos, egyrészt az alacsonyabb hőmérséklet miatt kevesebb a szivárgási áram, másrészt az energia-menedzsment is jobb lett, a Fiji elég nagy szekcióit képes teljesen kikapcsolni akár csak párszáz órajel erejéig is, így az éppen nem terhelt részegységek nem ketyegnek feleslegesen. Ha mindez nem lenne elég, a HBM fogyasztása is jóval kisebb, mint a GDDR5-é, és mivel a 290-eseken a memória-alrendszer kiteszi a fogyasztás 15-20%-át, ezért ez nem egy elhanyagolható tény. Az egész mezőnyből csak a GTX970/980-as duó lóg ki, amiknek máig verhetetlen a fogyasztás-teljesítmény aránya.
Tesztkonfigurációb
Alaplap: Gigabyte GA-Z77X-UD3H
Processzor: Intel Core i5-3570k@4,4GHz
Memória: 2x4GB Corsair Vengeance DDR3-1866
Grafikus kártyák: Nvidia GeForce GTX TITAN X 12GB, Gainward GTX970 3GB, Nvidia GeForce GTX980 4GB, Nvidia GeForce GTX980 Ti 6GB, Nvidia GeForce GTX780 Ti 3GB, Sapphire R9 290X 4GB, ASUS R9 390X 8GB DirectCU, AMD R9 Fury X 4GB (minden kártya referencia órajeleken ment)
Tápegység: Cooler Master M2 Silent Pro 1000W
Operációs rendszer: Windows 8.1 64bit minden frissítéssel
Driverek: GeForce 353.30, Catalyst 15.6 beta, Béta driver a Furyhoz és a 300-as szériához
Kezdjük a szokásos szintetikus tesztprogrammal a tesztelést. 3DMark alatt azt láthatjuk, hogy ahogy nő a felbontás, úgy kerül egyre közelebb a Fury X a GTX980 Ti-hez. A 290X pedig 3DMarkban nagyon sávszélesség limitált lehet, mert a 390X szépen otthagyja. Érdekes lesz látni, hogy ez a játékok alatt is így lesz-e.
Alien, Batman, Battlefield, Bioshock
Már az első játékokban is megfigyelhető az, amit a 3DMarkban láttunk. 1080p-ben a Fury X sokszor eléggé le van maradva, de ahogy emeljük a felbontást, úgy hozza be ellenfelét, vagy éppen előzi be azt. Úgy látszik nem véletlenül hirdeti 4K-s kártyának az AMD a Furyt, valóban ott muzsikál a legjobban.
Az R9 390X pedig bőven az 5%-os GPU órajel emelés felett teljesít a legtöbb játékban az elődjéhez képest, tehát úgy látszik a plusz memória sávszélesség tényleg jót tett neki.
Batman alatt a GTX980 Ti Full HD-s felbontáson a jelenlegi driverrel valószínűleg lemond az élsimításról, akármit is csinálunk, ezért a túl jó eredmények, egyébként valahol a Titan környékén kéne lennie.
CiV, CoH, Crysis, FC4
Ebben a négyes játékban főleg a 390X lehet érdekes, ami többször is fej-fej mellett halad a 290X-szel. Ahogy az várható volt, nagyon függ attól a sebessége, hogy az adott játék mennyire sávszélesség zabáló. A Fury folytatja azt, amit elkezdett. 4K-ban szépen muzsikál, de alatta a GTX-ek térfelén pattog a labda. Egyetlen diagram azért van, amire érdemes nagyon odafigyelni, a Far Cry 4 2560x1440-ese. Itt a GTX970 az új driverrel rosszul kezeli a memóriáját. Használatban van az utolsó fél gigabájt is, és valahogy állandóan olyan adat kerül bele, amit piszkál a GPU. A végeredmény brutálisan rossz fps. Ha levesszük az élsimítás mértékét, egyből a többszörösére emelkedik a másodpercenkénti képkockák száma.
BD, GTA, Hitman, Metro
A GTA V alatt újfent gyengélkedett a GTX970, és megint 4xMSAA mellett, 2560x1440-es felbontáson. 2xMSAA-val már nem lép át a kritikus zónába és nagyon jól megy. Érdekesség még a 390X Hitman alatti ragyogó teljesítménye, lehet, hogy van valami a driverében. A Fury X pedig szimplán CPU limites lett… Ezen felül marad az eddig látott felállás. Ahogy növeljük a felbontást, egyre jobbak lesznek a Radeonok, élükön a Fury-val. Egy kivétel van csak, a Metro: Last Light, mert abban végig megmarad a hátrányuk.
SD, Tomb Raider, Witcher, Rome 2
Az utolsó oldal csak megerősíti az eddig látottakat. Apró érdekesség, hogy eleinte Hairworks-szel mértünk a Witcherben, de miután rájöttünk, hogy milyen brutálisan terhel még mindig .ini piszkálás nélkül, inkább hagytuk. Az összehasonlító diagramon látható, hogy ha kikapcsoltuk, a Radeon közel 60%-kal lett gyorsabb, de még a GeForce-ok is ~30%-ot erősödtek. És akkor még csak Geralton volt bekapcsolva a Hairworks…
Tuning, Verdikt
Tuning
Természetesen a Fury X-et is megpróbáltuk túlhúzni, de egyelőre nincs olyan alkalmazás, ami a HBM chipeket engedné piszkálni, a GPU pedig elég csalódást keltő eredményeket produkált, pedig nem kellett izzadnia a hőségtől, a vízhűtés nagyon jó szinten tartotta. Ettől függetlenül 10%-ot sem tudtunk húzni rajta 1125MHz-en volt még betonstabil, ami csak 75MHz pluszt jelent. Nem is mértük újra a teszteket, mert 7% különbségért nem érdemes, a konkurens megoldásokban több tartalék volt.
Verdikt
Mielőtt ítélkeznénk az R9 Fury X felett, átlagoljuk az eddig látottakat. A kisebb képekre kattintva felbontásonként is látható, hogyan teljesítenek a kártyák egymáshoz képest.
Mivel a Fury X pont ugyanannyiba kerül, mint a GTX980 Ti, ahhoz hasonló teljesítmény illene nyújtania, de lemarad attól. A különbség szerencsére nem óriási, és nagyban függ attól, hogy milyen felbontáson játszunk. Minél magasabban, annál jobban megközelíti a Fury a GeForce-ot, 4K-s felbontáson már fej-fej mellett haladnak. Talán pár hónap múlva, ha már a drivereken is csiszoltak egy kicsit, van rá esély, hogy alacsonyabb felbontásokon is egy szinten legyenek, de jelenleg az a helyzet, hogy 1920x1080-on és 2560x1440-en egyértelműen a 980 Ti az erősebb kártya, amin ráadásul 50%-kal több memória is van, így nincs annyira kicentizve, mint a Radeon. A tuningpotenciálja is az nVidia kártyájának a nagyobb (körbenéztünk, rengeteg oldalnak nem volt szerencséje a Furyval, pedig ők mérnöki tesztpéldányt kaptak), szóval a sok szoros meccs után azt kell mondjuk, ezen az árszinten nem túl nehéz választani, egyértelműen a GTX980 Ti a jobb kártya. A Radeon maximum néhány ígérettel kecsegtet minket, minthogy pl. a VR alkalmazásokban talán jobb lehet a jövőben. Varázsgömb híján ezt nem tudjuk visszaigazolni, viszont így az a helyzet alakult ki, hogy hiába a vízhűtés és a 4096 shader, az X nélküli, némileg megnyesett Fury hirtelen sokkal érdekesebbé vált, mint a nagytestvére.
Nem szívesen támaszkodunk pletykákra, de a jelenlegi információink szerint maximum 10%-kal lehet lassabb a Fury, mint a Fury X, az árazása pedig valahol a GTX980 környékén lehet. Amennyiben ez valóban így lesz, nagyon jó ellenfele lehet 980-asnak. Ha minden igaz, pár héten belül ez kiderül. Addig marad nekünk az egyébként szerethető, csak nem a leggyorsabb Fury X és a régi-új 300-as Radeon család. Utóbbi simán indulhatna a legborzasztóbb átnevezési hullám címéért, pedig volt már pár ilyen mindkét oldal részéről az elmúlt egy évtizedben.
