Radeon HD6670 – Apró lépés előre

40nm-en csodákat művelni már nem lehet, de a HD6670 azért érezhető gyorsulást hoz elődjéhez képest, még ha nem is sokat.

Radeon HD6670 – Apró lépés előre

Turks

Lassan lezárhatjuk az aktuális VGA generáció aktáját is, mert az AMD és az nVidia is kiadott minden fontosabb kártyát, lefedvén az olcsóbb szegmenseket is. Mai cikkünkben pont a költséghatékony kártyákkal foglalkozunk majd, a GTX560-at és a HD6790-et meghagyjuk egy hét múlvára. Tesztünk főszereplője a HD6670 lesz, melynek lelke a Turks GPU, az 5500-5600-as széria alapját adó Redwood utódja. A cél az új GPU-val a vérfrissítés volt, de a lehető legkevesebb plusz tranzisztorból megoldva, így revolúcióra senki se számítson. A TSMC gyártástechnológia váltással kapcsolatos problémái miatt mindkét rivális megragadt a 40nm-es gyártástechnológiánál, ami eléggé visszafogja őket, viszont így a következő ugrás megint óriási lehet. Ez viszont még a jövő zenéje, egyelőre lássuk mit tartogat nekünk a Turks.

A diagram nagyon ismerős lehet a HD5670-es cikkből, csak egy komolyabb, és néhány apró változtatás látható rajta. A legfontosabb különbség az elődmodellhez képest, hogy egy shader blokkal több található a shader magban, aminek hála a stream processzorok száma az eddigi 400-ról 480-ra emelkedett, és textúrázóból is néggyel több van. A nyers erőhöz szükséges egyéb dolgok változatlanok, így maradt a 8 ROP és a 128 bites memória elérés is. Jött viszont sok kisebb-nagyobb fejlesztés, amit már megszokhattunk a hatos sorozatban: UVD3, jobb textúra-szűrés, HDMI 1.4a (3D-s Blu-rayekhez), DisplayPort 1.2 és természetesen a frissített tesszelátor. Utóbbi előnyeit nem valószínű, hogy sűrűn észrevesszük majd, a kártya nem elég erős ahhoz, hogy igényelje az erősebb tesszelátort.

Órajelekben túl sok előrelépés nem történt, a HD5670 775MHz-en ketyeg, a HD6670 pedig kerek 800-on. A memória mindkét modell esetében effektíve 4000MHz-es iramot diktál, úgyhogy az nem nagy titok, hogy ha sebességnövekedést fogunk látni az csak marginálisan lesz a GPU órajelnek köszönhető. A sebesség fő forrása a +80 shader és a +4 textúrázó lehet, ez 20% többletet jelent, viszont olyan helyzetekben ahol a memória sávszélesség vagy a ROP-ok korlátoznak, nagyon közel lesz egymáshoz a HD5670 és a HD6670.

A konkurenciához viszonyítva a kártya árban a GT440-es és a GTS450-es között van. Azért választottuk a GT440-et a tesztbe a GT530 helyett, mert erősebb a magasabb órajelnek hála. Bár GT440-ből és HD5570-ből léteznek GDDR5-ös példányok, a GDDR3-asak sokkal elterjedtebbek, így egy-egy ilyet dobtunk a kalapba. Érdemes megfigyelni hogyan alakulnak a fogyasztások is: az AMD szerint mindössze 2W-tal kér többet enni az új kártya, mint a régi. Meglátjuk tényleg így van-e, most nézzük meg, hogy néz ki egy HD6670-es, ha az ASUS gyártósorairól hozunk el egyet.

A hűtő nem egy méretes darab, de a GPU nem is teszi indokolttá egy drága megoldás alkalmazását. Üresjáratban szinte semmi hangja nincsen egy jól szellőző gépházban és terhelésre sem hangoskodik igazán. Csak FurMark alatt hallatta túlságosan a hangját, de az messze van a valós felhasználástól. A videó kimenetek között egy DVI (átalakítható D-subbá), egy HDMI és egy DisplayPort van. A kártya természetesen plusz tápellátást nem igényel, elég neki amit a PCI Express foglalat biztosít számára.

Tesztgép, fogyasztás

Tesztkonfiguráció

Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R

Processzor: Intel Core i7-930

Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333

Grafikus kártyák: Gigabyte GT440, Asus GTS450, ASUS, GTX550 Ti, Sapphire HD5570, Sapphire HD5670, ASUS HD6670, ASUS HD5750 Formula

Tápegység: Corsair TX650

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit minden frissítéssel

Driverek: Catalyst 11.5, GeForce 275.27 béta

Bár a különböző gyártók között van szórás, azért az látszik, hogy üresjárati fogyasztást nézve eléggé egyben van a mezőny, majdnem hibahatáron belül. A GT440 is csak azért ment fel 104W-ra, mert a Gigabyte kártyája valamiért nem vette le teljesen az órajeleit.

Terhelés alatt már jóval árnyaltabb a kép: a GT440 ott van, ahol a specifikáció alapján is lennie kéne, a többi nVidia kártyánál viszont tisztán látszik, hogy a TDP értékeken egy kicsit kozmetikáztak. A HD6670 beérte ugyanannyi energiával mint elődje, úgyhogy az AMD által írt 2W teljesen hihető (ne feledjük most különböző gyártóktól volt a két kártya).

A hőmérsékletes diagram igazából csak érdekességképpen van itt. Mivel szinte senki sem használ referencia hűtőket, ezért csak az adott gyártóra igazak az eredményeket, a GPU-k hőtermeléséről többet elmond a fenti fogyasztásos diagram.

Tesztek

A jó öreg 3DMark Vantage nem nagyon törődik az azonos sávszélességgel, csak a shaderek ereje számít benne, így körülbelül a maximális különbséget mutatja a HD5670 és a HD6670 között. Valós alkalmazásokban ilyet nem fogunk látni (főleg hogy érdekes módon a különbség itt elérte a 30%-ot, amit elméletben nem lenne neki szabad, valószínűleg csak a pontok szórása tette, de az is lehet, hogy a Turks ütemezője egy kicsit jobban kezeli a program shadereit).

A 3DMark11 már reálisabb képet fest elénk, a HD6670 előnye 11-12%-os. Érdemes megfigyelni, hogy amíg a Fermi architektúrás GF-eknek a régi Vantage nagyon fekszik, addig az új már nem olyan előnyös.

A Call of Pripyat egész jól fut az olcsó VGA-kon is, bár a benchmark utolsós része azért elég nagy terhelést ró mindenkire. Némileg alacsonyabb beállításokkal azonban egyik kártyának sem jelentene gondot a játék. A sorrend nagyon függ az aktuális tesztrésztől, látszik, hogy az nVidia kártyák teljesen máshogy viselkednek mint az AMD-k, előbbieknek inkább az alapteszt fekszik jobban, utóbbiaknak pedig azok, amikben variálnak egy kicsit.

A jó öreg Crysis viszonyítási alapként került a tesztbe, hiszen munkára fogtuk a nemrég megjelent második epizódot is. Bár a legdurvább beállításokon még most is képes megizzasztani az erősebb VGA-kat, a mostani költséghatékony megoldásokon Gamer beállításon egész szépen fut, kisebb felbontáson teljesen játszható a játék még az olcsóbb kártyákon is.

Terhelést nézve az új részben a Very High beállítás áll a legközelebb a Warhead Gameréhez. A legmagasabb beállítás most is izzaszt persze, de érdekes módon nem annyira, mint a Crysis 1-ben. Minden kártya jól vette az akadályt, a sorrend pedig most se változott komolyan (általában csak az változik, hogy a GT440 megelőzi-e a HD5570-est, és hogy a HD5750 a GTS450 előtt végez-e).

Tesztek folyt.

Az AVP-ben sincs sok érdekesség, a HD6670 tartja bő 10%-os előnyét a HD5670-nel szemben, a GTS450 pedig újfent helyet cserélt a HD5750-nel. Gyorsítsunk is egy kicsit, ahol nincs valami figyelemfelkeltő dolog, ott mellőzzük a szöveget.

A Lost Planet 2-nek érdekes motorja van. DX9 alatt nagyon favorizálja az AMD kártyákat, a HD6670 még a nála drágább GTS450-et is kiröhögi. DX11 alatt ennek pont az ellenkezője történne, de olyan siralmas eredményeket produkált mindegyik kártya, hogy nem láttuk értelmét erőltetni a dolgot. Ha pedig levesszük a beállításokat, akkor nem sok értelme van a DX11-es módot futtatni, mert vizuálisan sokkal többet veszítünk az egyéb beállítások levételével mint azzal a szerény plusszal amit óriási teljesítménycsökkenés árán ad a játék DX11-ben.

World in Conflictban katonás rendbe állnak a riválisok, csak a 600-as széria töri meg a képet.

A Mafia 2 sok esetben az AMD kártyákat szereti jobban, de az olcsóbb szegmensben az új driverekkel már az nVidia kártyái végeznek jobb helyen. Persze a különbségek nagyon aprók, de azért látszik némi fejlődés.

JC2-ben hasonló a helyzet, ahogy fejlődtek a Fermi driverei, feljebb jöttek a GF-ek.

Összesítés

Összesítsük hát az eddig látottakat:

Nem túl meglepő módon az jött ki, hogy a HD6670 átlagosan kb. 13%-os sebességnövekedést jelent a HD5670-hez képest. Ha erre rátesszük az egyéb extrákat (pl. jobb textúraszűrés), és azt, hogy a fogyasztása egy szinten van elődjével, akkor végülis elégedettek lehetünk. Aki jelenleg HD5670-essel rendelkezik, annak nem kell futnia az új generációért, de aki mostanában akar költséghatékony VGA-t venni, annak érdemes elgondolkoznia rajta. A GT440 szimplán nem éri meg az árát, olcsóbban lehet (akár GDDR5-ös) HD5570/HD6570-hez jutni. Utóbbi ráadásul erősebb is, csak épp eléggé hiánycikk, nekünk se sikerült a teszthez beszereznünk egyet.

Zárszóként még fontos megjegyezni, hogy amíg nem állnak be az árak (a HD6670 még elég friss) addig a HD5750/HD6750/GTS450 trió több plusz erőt jelent, mint amennyivel többe kerülnek az új kártyánál, így esetleg érdemes azt a pár ezer forintot rájuk költeni, hiszen még sok mai játékban is kompromisszummentes megoldásnak minősülnek, ha nem 1920*1080-ban játszunk. Feljebb viszont már a HD5770/HD6770 a jó választás, mert kb. ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint a GTX550 Ti, de legalább nem a marketing miatt van rajta az 1GB memória.

A tesztkártyákat az ASUS magyarországi képviseletétől, a Cédrus Kft.-től és a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward