Bevezető
Itt van hát a kártya, amitől oly sokan várták a megváltást: a Cypress GPU-k legkarcsúbb változata, ami egyben az ATI utolsó tagja is a DX11-es családban, legalábbis többről egyelőre nem tudunk. Ez azt jelenti, hogy a cél sikerült, a Fermi architektúrára épülő nVidia kártyák megjelenése előtt kaphatóak HD5000-es Radeonok 10-től 150 ezerig, mindenki válogathat ízlése és pénztárcája szerint. Persze a valóság nem ennyire rózsaszínű, mert kisebb-nagyobb csalódások azért követték a kártyák megjelenését. Vannak nagyon jól eltalált példányok, és vannak kevésbé dicséretre méltóak, legalábbis ha az árazást nézzük. Első pillantásra ebbe a csapdába készül beleesni a HD5830 is, hiszen megjelenésekor nem éppen azt az árcédulát fűzte fel rá az AMD, amit sokan titkon reméltek, így a kártya inkább áll közelebb a HD5850-hez, mint a HD5770-hez. Teljesítményre az előző generáció csúcskártyája mellé pozícionálták, tehát papíron HD4890 szinten illene teljesítenie. Mielőtt az esélyek latolgatásába kezdenénk, nézzük a tényeket számokban:
Amit a HD5850 elkezdett azt a HD5830 folytatja, csak sokkal fájdalmasabban. A GPU-ból most egy sokkal komolyabb szeletet tiltottak le: hiába vártak a kezdeti pletykák 1200-1280 shadert, végül csak 1120 maradt, amit cserébe magasabb órajelen járatnak. Ennél komolyabb kasztrálás, hogy a ROP egységeket (amik például az élsimításért is felelnek) lazán megfelezték. Hogy ez mennyire fájdalmas pont az felbontás függő, de mi úgy voltunk vele, hogy mivel manapság nagyon terjednek az 1920x1080-as monitorok, ezért erre érdemes koncentrálni, főleg egy 60 ezres kártya esetében. A feketeleves után jó pont, hogy a memória sávszélesség sértetlen, ugyanazt kapjuk, ami már a HD5850-nél is megvolt, így ha szűk keresztmetszetekbe futunk, akkor az inkább a GPU, mint a memória miatt lesz. A HD4890-hez viszonyítva az 5830-nak a technológiától eltekintve (DX11, 40nm, stb.) is vannak előnyei és hátrányai. A több textúrázó mindenképpen jól jön, és shaderekből is jól el vagyunk látva, de már tapasztalatból tudhatjuk, hogy ez nem sokat jelent, a Cypress nem skálázódik olyan jól, mint azt a számok mutatják. Sávszélességből szinte ugyanannyival rendelkezik mindkét kártya, az egyetlen komoly különbség még az órajel, a régi Radeon javára. Ha valahol kevés lenne a 16 ropi, ott ez jól jön, egyébként csak kompenzációnak felel meg a több shader blokk ellen. Érdekes egyébként, hogy az ATI-nál miért döntöttek a ROP blokkok tiltogatásánál, de a válasz valószínűleg annyi, hogy így több GPU-t tudnak felhasználni a hibásak közül.
PowerColor HD5830 PCS+
A nálunk járt kártya ezúttal a PowerColor színeiben pompázott és igen masszív dobozt kapott. Akik figyelték híreinket a HD5830-asokról azok láthatták, hogy olyan, hogy referenciahűtő nem nagyon van, szinte minden gyártó más megoldást pakolt a saját kártyájára, így a PowerColor sem kivétel. Az óriási bordázatnak nincs akkora súlya, mint azt ránézésre várná az ember, valószínűleg rezet még a magja körül se látott soha, de ez nem gond ha jól végzi a dolgát. Terhelés alatt hallatja a hantját, de sosem válik porszívóvá, üresjáratban, pedig szinte hallhatatlan. Ezt mondjuk a visító processzorhűtőnk mellett nehéz volt megállapítani, de amikor már a PowerColor ventilátorának lapátjai darálták a fülemet és még mindig azt hallottam, az meggyőző volt.
A PCS+ azt jelenti esetünkben, hogy gyárilag tuningolt példányról van szó, ami a PC oldala szerint a gyári 800/1000 helyett 825/1050-et jelent. A mi példányunk mégis 850/1000-en ketyegett, úgy látszik máshová került a memória tuningja a végleges változatnál. Hogy a teszt az általánosabb, nem húzott egyedekről mutasson képet, visszavettük az órajeleket a gyári értékekre.
Tesztgép
Alaplap: Asus Maximus III Formula
Processzor: Intel Core i5-750@4GHz
Memória: 2x2GB Kingston DDR3-1333@1600MHz
Grafikus kártyák: Asus HD5770 CuCore, PowerColor HD5830 PCS+, Asus GTX275, Asus GTX285 Matrix, Asus HD5850, HIS HS4890
Tápegység: Corsair TX650
Operációs rendszer: Windows 7 Professional 64bit
Driverek: Catalyst 10.2, GeForce 196.75
Órajelek, hőmérséklet, fogyasztás, tuning
Letiltott részek a Cypress GPU-ban ide vagy oda, a magasabb órajel valószínűleg magasabb feszültséget is igényel, mert a fogyasztási adatok nem olyan szépek, mint ahogy azt az ember várná. A tuningolt gépünk nem igazán akart beállni egy-egy fix értékre, úgyhogy az eredmények átlagok. Üresjáratban érdekes, hogy többet eszik a HD5830, hiszen ugyanazokon az órajeleken megy, mint a HD5850, és mégis. A FurMarkot ráeresztve már a GTX-ek nyomába ered, míg ha az egész gépet terheljük, akkor körülbelül egy szintre kerül a HD5850-nel. Általánosságban azonban többet fogyaszt nála miközben gyengébb. Szomorú dolog még akkor is, hogy ha a GeForce-ok, így is többet kérnek enni.
A hőmérsékletek csak tájékoztató jellegűek, hiszen a HD5770-en és a HD5830-on is a gyártóspecifikus hűtő teljesített szolgálatot. Az Asus CuCore hűtője nem olyan impozáns, mint amilyennek be van állítva, teljes terhelés alatt eléggé felfűti a Radeont, igaz cserébe igyekszik, hogy ne legyen túl hangos. 90 fok felett kb. nulla sikerrel, de normál terhelés mellett a kártya nem éri el ezt a szintet. A PowerColor HD5830-a nagyon szépen teljesít, terhelés alatt a leghűvösebb volt a mezőnyben, nem is csoda, hogy bírta a kártya a plusz MHz-eket.
Tuning
És, hogy pontosan mennyit? Nem is keveset! Bár a Catalyst csak 900MHz-ig engedi húzni a magot, az MSI utánégetőjével ennél tovább jutottunk, egész 960MHz-ig. Valamivel felette is működött még a kártya, de már fagyogatott, úgyhogy beálltunk erre a még tökéletes értékre, ami kerek 20% tuningot jelent. Ennyit a memóriák is mentek, 1250-en voltak néha problémáink, de az 1200-at csont nélkül vitte a kártya. Mivel nagyon kevés ideig volt nálunk a kártya, így nem mértük végig rajta az összes tesztet, de a Crysis alatt mutatott teljesítménye alapján van, amikor meg is mutatkozik tisztán a plusz 20%.
Tesztek I.
Az első teszt nem mutat túl rózsás képet a HD5830-ról, a HD4890, aminek a helyét készül átvenni, otthagyja bő 10%-kal. Mindenki más a már jól ismert helyén van.
World in Conflict alatt már besorol, oda ahova kell, a tökéletes középutat képviseli a HD5770 és a HD5850 között.
Újabb vereség, kicsit érthetetlen módon. A HD4890 valamiért nagyon jól szerepel ilyen beállítások mellett.
Quake alatt is győz a plusz órajel, a ROP egységek megnyirbálása miatt inkább a HD5770-hez áll közelebb a kártya.
Fallout 3-ban megint a HD5830 a középút, de a HD4890 nagyon jól szerepel.
Tesztek II.
Az nVidia kártyák jól teljesítenek Far Cry alatt és a HD5850 is eléggé elhúz, de az 5830 legalább tartja a lépést elődjével.
Végre egy látványos előzés, már épp ideje volt, mert eddig nem teljesített túl rózsásan az új VGA.
Döntetlen megint.
Stalker alatt jól jönnek a plusz shaderek, főleg maximális részletesség mellett.
Crysis alatt egálban vagyunk.
Minimum fps
Sok meglepetés itt nincs, de aki szeretné átnézné hogy alakulnak a minimum fps-ek az itt megtalálja, ahogy a Stalker tesztet is részekre bontva.
Összesítés
Gondolom a tesztek után senkit sem lep meg, hogy ha nem is sokkal, de a HD4890 erősebb az új kártyánál, cserébe az meg többet tud egy kicsit. Sajnos nem először ez a konklúzió, de most mégse érezzük egálban a két kártyát. A HD4890 több játékban nyer, mint veszít, és bár üresjáratban többet fogyaszt utódjánál, terhelés alatt ez már nem igaz, tehát igazából a HD5830 egyetlen komoly előnye a DX11 marad. Ez viszont kevés, ha azt nézzük, hogy árban a HD5850-hez áll közelebb, teljesítményben pedig a HD5770-hez, és ezen már a driverek sem fognak sokat változtatni. Nincs mit szépíteni rajta, a kártya bevezető ára kicsit magasra sikerült: 58-60 ezer forint körül futottak be az első példányok, és tekintve, hogy az AMD 50 ezer alatt osztogatta a HD4890-et ez magas. Nem várjuk el, hogy ugyanannyi legyen, elvégre a régi Radeon akkor már kifutó széria volt, de 50-55 felett (kiszereléstől függően) nem szabadna lennie 5830-nak lennie. Ez sajnos nem az a kártya, amire oly sokan vártak, legalábbis még nem az.
A tesztben használt termékeket a következő helyekről kaptuk kölcsön: Asus Magyarország, Cédrus, CHS, Expert és Ramiris. Ezúton is nagy köszönet értük!
