1. oldal

A Bastion és a Transistor alkotói ismét egy különleges és egyedülálló alkotást tettek le az asztalra. A Pyre egy szöveges-képes kaland RPG és egy logikai - ügyességi játék keveréke, amelyben száműzöttekből álló csapatunkat kell irányítanunk a szabadulás felé. A játékmenet alapvetően ebből a két részből áll, ezen kívül létezik még egy helyi többjátékos mód, amelyben barátaink ellen párbajozhatunk.

Az átvezető és kaland részek olyanok, mintha egy gyönyörű mesekönyv lapjai elevenednének meg: különleges lényekkel, fantasztikus tájakkal, és sosem hallott mesékkel köszönt minket ez a teljesen egyedi világ, miközben repülő denevérszerű lények húzta szekerünkkel bejárjuk.

Színes, de kemény és kegyetlen világ ez, ahol kósza szörnyekkel, gonosz mocsári boszorkányokkal, és vad hárpiákkal találkozhatunk. Downside-nak hívják azt a részt, ahol a legveszélyesebb helyeket és a legvadabb vidékeket találhatjuk. Ide toloncolják ki a száműzötteket, akiket a fenti világ (Commonwealth) bűneik miatt nemkívánatosnak ítél. A Commowealth nem egy barátságos rendszer, főhősünk bűne, ami miatt száműzték annyi volt, hogy tud olvasni és nagy rajongója a könyveknek. Persze mint tudjuk a tudás hatalom, és mint olyan, veszélyes lehet egy elnyomó rendszerre nézve. (A játékban egyébként a főhős az egyetlen karakter, akit sosem láthatunk a képernyőn, és neve sincs, mindenki csak Readerként, azaz Olvasóként emlegeti, így akár saját magunkat is a helyébe képzelhetjük).

A puszta közepére kitett, kiszáradt és vitaminhiányban szenvedő főhőst egy háromtagú baráti társaság találja meg, melynek tagjai igen érdekes karakterek. Hedwyn, az önfeláldozó harcos, Jodariel, a démon és Rukey, aki egy kutyaszerű szerzet - ennek az elátkozott világnak a kiábrándult vándorai, segítségünkkel és irányításunkkal azonban felvillan számukra a remény, hogy visszatérhetnek a fenti világba. Létezik ugyanis egy misztikus, ősi eredetű játék (Rite), amelynek győztese kegyelmet kap, és visszafogadja a fenti társdalom.

Miközben a világot járjuk, és részt veszünk a játék bajnokságának fordulóin, lesz bőven időnk, hogy elmerüljünk a gazdagon kidolgozott mitológiában. Közben rengeteg szereplővel találkozhatunk, és a háttértörténetüket is megismerhetjük: nagydarab, brutális démonok, megtévedt kis kukac lovagok, öntelt, piperkőc fák, és egyéb furcsa szerzetek kerülnek utunkba, közülük sokan csatlakoznak hozzánk, bővítve ezzel lehetőségeinket csapatunk tagjainak összeállításához.

Rengeteg beszélgetésben lesz részünk, melyek során feltárul előttünk a játékban szereplő számos karakter háttértörténete, sorsa. A szereplőknek saját közös nyelve van, amely dallamosan, nemesen hangzik, és leginkább a latinra emlékeztet, a játék végére akár meg is tanulhatunk belőle pár szót, vagy mondatot (természetesen mindvégig van felirat, úgyhogy nem maradunk ki semmiből).

2. oldal

A kaland szakaszokban a világ felfedezése és csapatunk építgetése mellett karaktereinket is fejleszthetjük, és kincseket, terményeket is kereshetünk, melyeket a vándorkereskedőnél értékes talizmánokra és egyéb tárgyakra (pl. talizmán továbbfejlesztő tekercsekre) cserélhetünk.

A bajnokság során különböző ellenfelekkel kell megküzdenünk, de nem hagyományos RPG csihipuhiról van szó. A Rite egy olyan különleges sportjáték, amelyben a logikának, az ügyességnek és a gyorsaságnak is jut szerep, és amelyben sport és rituálé elválaszthatatlanul összefonódik.

Két háromtagú csapat (triumvirátus) küzd egymással. Mindkét csapatnak van egy 100 pontos máglyája (innen a játék címe), melyet meg kell védenie, miközben az ellenfelét támadja és megpróbálja kioltani az "Égi Gömb" segítségével (azaz gólt kell lőni/bevinni a labdával). Különböző mechanikák léteznek, amelyekkel az ellenfelek rövid időre kiüthetők a játékból, és azzal is számolnunk kell, hogy a gólt bevivő játékos is eltűnik egy kis időre, így az emberelőnynek-hátránynak is fontos szerep jut.

A különböző karakterek más-más tulajdonságokkal rendelkeznek, egyedi talentfájuk és képességeik is vannak, ezen kívül a már említett talizmánokkal is felszerelhetjük őket, melyekkel gyengébb tulajdonságaikat kompenzálhatjuk, vagy még jobban rájátszhatunk erősségeikre. Rengeteg variációs lehetőség létezik, építhetünk az erőre, gyorsaságra, a speciális képességekre, és ezek kombinációira. Léteznek olyan talizmánok is, melyek nem a játékosok tulajdonságaival machinálnak, hanem a pálya elemeivel, pl. a játék kezdetén megnövelik máglyánk méretét pontokat adva hozzá, vagy csökkentik az ellenfél máglyáját.

A Rite játékmechanikája újszerű, és üdítőnek találtam, hogy végre nem különböző gyilkolóeszközökkel és varázslatokkal kell a földbe döngölni az ellenfeleket, ahogy a szokásos akció-RPG-kben. A meccsek kimenetelében fontos szerep jut annak, hogyan állítjuk össze csapatunkat, egész jó nyerő kombókat lehet összerakni, de nem árt, ha többfajta felállásunk is van tartalékban, mert előfordul, hogy a történet megköveteli, hogy egy-egy szereplő kimaradjon az adott küzdelemből, vagy épp ajánlott, hogy részt vegyen benne.

A meccsek izgalmasak, a taktikai lehetőségek változatosak. A nehézségi szint több fokozatban állítható, de még a legkönnyebben is időnként előfordul, hogy nagyon felpörögtek az események és követhetetlenül sok dolog történt egyszerre a képernyőn. Érdekes lenne látni ennek a játéknak egy körökre osztott verzióját is, de úgy éreztem, a fejlesztők végső soron jól döntöttek, hogy a valós idejű rendszert választották, mert a csaták így rendkívül adrenalin pumpálóak tudnak lenni. Az említett begyorsulások csak ritkán fordulnak elő, ráadásul a játék érdekessége, hogy akár megnyerjük, akár elveszítjük a meccset, a történet megy tovább, és a sztori szempontjából nem kerülünk feltétlenül hátrányba egy-egy vereség után. A Pyre azon ritka játékok egyike, amelyben előfordult, hogy direkt veszítettem, mert úgy gondoltam, érdekesebben fognak alakulni a dolgok.

A mentés automatikusan történik, nem tölthetjük vissza a meccs előtti játékállást, ez azt is jelenti, hogy akárhányszor is játsszuk újra a teljes játékot, sosem fogjuk kétszer ugyanazt a történetet kapni. A meccsek eredményén kívül természetesen saját döntéseink is beleszámítanak a végkifejletbe: a legtöbbször mi dönthetjük el, hogy merre, milyen sorrendben megyünk, és vannak olyan elágazások is, ahol morális döntéseket kell hoznunk. Mindennek függvényében többfajta befejezés létezik, így a darab sokszor újrajátszható, mindig fogunk találni benne valami újat.

3. oldal

A Pyre egy fantasztikus hangulatú, egyedi játék, nagyon érdekes világgal, árnyalt karakterekkel, és újszerű ötletekkel. Az izgalmas akciórészek időnként próbára tehetik a lassabb reflexekkel rendelkezők türelmét, de egy-egy vereség nem jelenti a világ végét, ellenkezőleg: új lehetőségeket nyit meg a sokfelé elágazó, több befejezéssel rendelkező történetben, és az izgalom, a stratégiában rejlő lehetőségek is bőven kárpótolnak mindenért.

A darab játszható Mac-en és Linuxon is, és aki megteheti, az 4K-ban, nagy felbontású textúrákkal is élvezheti a gyönyörű látványt. A hangulathoz a fantasztikus grafika mellett a kitűnő háttérzene is hozzájárul, amely ismét Darren Korb munkáját dicséri, akinek muzsikája nélkül ma már el sem tudnánk képzelni Supergiant Games játékot. A teljes kísérőzenét meg lehet hallgatni a fejlesztők Youtube csatornáján. Akinek bejön a stílus, az a Bastionhoz és a Transistorhoz tartozó albumokat is megtalálhatja ugyanott, és ha ez nem lenne elég, hogy lássuk, milyen jó fejek a fejlesztők, még a kottákat is ingyen letölthetjük az oldalukról.

A Pyre az év egyik kiemelkedően jó játéka, mindenképp csak ajánlani tudom a fantasy rajongóknak, a gazdagon kidolgozott történetek és különleges hangulatú játékok kedvelőinek.