1. Bevezető, játékmódok
Egész sok farm menedzsment szimulátor van már a piacon: az általunk teszteltek közül eddig a Farming Simulator 17 bizonyult a legkiforrottabbnak, a Real Farm ennek gyengécske klónja volt csupán, míg a Farm Expert 2017, még ha félkész is volt, mutatott legalább egyedi kezdeményezéseket. Nézzük meg, hogy a Pure Farming 2018 hol helyezkedik el a skálán versenytársaihoz képest!
A magyar nyelven is játszható darabban három játékmód közül választhatunk. Az "Első farmom" mód, amely tulajdonképp a kampány, kis bevezető történettel indul, amelyből kiderül, hogy megörököltük nagypapánk gazdaságát, a hozzá járó banki tartozásokkal együtt. Ebben a módban minden beállítás (pálya, épületek, munkagépek, kezdőtőke) adott, abból kell gazdálkodnunk, amink van. Ez a mód tartalmazza a tutorialokat is, így a kezdők számára ajánlott.
A "Kihívások a farmon" módban rövidebb scenáriók közül választhatunk, melyeket adott játékidőn belül kell teljesítenünk. Olyan feladatokat kapunk, mint pl. a szárazságtól szenvedő gyümölcsös megöntözése, permetezés a sáskajárás kivédésére, vagy a termény szállítása kamionnal. Az alap négy pályához (Montana, Kolumbia, Olaszország, Japán) különböző küldetések tartoznak, összesen 20 közül választhatunk. Tetszett, hogy a küldetéseknél ügyeltek arra, hogy az adott országhoz illőek legyenek, Japánban van pl. cseresznyefás küldi, az olaszoknál pedig olivát és borszőlőt termelhetünk. Ebben a módban a gyorsaság és hatékonyság a fontos, mivel az időkorlátot szűken mérték.
Szabad gazdálkodás módban az alapbeállításokat ránk bízza a játék, mi választhatjuk ki a pályát, a kezdőtőkét (25 000-től 5 000 000 Euróig), és megadhatjuk az induló időjárást és a napszakot is. Épületeket, földeket, munkagépeket is kapunk a kezdéshez. Aki már játszott más mezőgazdasági szimulátorokkal, az nyugodtan belevághat, tutorialok nélkül is érteni fog mindent.
2. Grafika, pályák, játékmenet
A pályák grafikáját tisztes iparosmunkának nevezném, nem a legszebb, de nagyjából minden a helyén van, mezőgazdasági szimulátorokhoz képest még jónak is mondható. Montana, Kolumbia és Japán inkább ipari jellegűek, pedig a valóságban mindhárom vidéken akadnak szép tájak. Legjobban az olasz pálya tetszett, itt próbáltak elhelyezni pár olyan extrát, ami az országra jellemző: ókori romok, kis tengerparti vendéglő, hajók a tengeren, tuják az utak mentén, szóval volt egy kis mediterrán hangulata. Montana és az olasz pálya megfelelő méretűek, a másik kettő kicsi. A teszthez kaptunk egy német DLC pályát is, ami szintén kicsi volt, és nem túl jellegzetes. A termeszthető növényeket és tartható állatfajtákat bekorlátozza az adott pálya pl. kávét csak a kolumbiai pályán termeszthetünk, olívát csak az olaszon, és a munkagépekből sem kapható mindegyik fajta minden helyszínen.
A játékban az időjárás és a napszakok is változnak, de van pár furcsaság: bár egyik helyszín sem az egyenlítőn van, de mindenütt függőlegesen kel fel és nyugszik a nap, délben meg pont a fejünk fölött van. A pályák szélére határvonalnak a legtöbb helyen hegyeket, folyókat raktak, de pl. Montanában az egyik csücsökbe egy kiábrándítóan ronda, áthatolhatatlan erőtér került. Ezt a nem túl szép megoldást ráadásul még ki is hangsúlyozza, hogy közvetlenül mellé helyezték el a gazdaboltot, így mindig "gyönyörködhetünk" benne valahányszor vásárolni megyünk.
Mint minden mezőgazdasági szimulátorban, itt is a munkagépekre fordították a legnagyobb gondot, ezek, ha nem is über fotorealisztikusak, külsőre teljesen rendben vannak. Egyelőre nincs belőlük túl sok, traktorból és kombájnból pl. a McCormick, Landin, Zetor, Lindner, JCB és Agromash márkák képviseltetik magukat, kocsiból pedig csak egy márka (Mitsubishi L200) van. A járművek, gépek munka közben szépen koszolódnak tisztításukra, karbantartásukra is ügyelnünk kell. A személygépkocsik is sárosak lesznek, karcolódnak, sérülnek. A járműveket kívülről, és belső nézetből is lehet vezetni.
A vezetés árkádos, de lejtőkön felfelé borzasztó lassan vánszorog minden, traktorral pl. szinte lehetetlen a dombokra felmenni, mert visszacsúszik. Nincs külön fék, ha lelépünk a gázról, akkor a járművek lassan maguktól megállnak (a személygépkocsi ilyenkor fékcsikorgás hangot is ad, ami elég vicces). Az autót úgy is meg lehet állítani, ha a hátra gombot egy pillanatra megnyomjuk, de ilyenkor először hátramenetbe vált, és meg kell várni, amíg újra megáll. Frusztrációinkat levezethetjük a közlekedési jelzőtáblákon és egyéb apró dolgokon, amiket ki lehet dönteni, fel lehet borítani (egy darabig büszkén közlekedtem egy "burgonyatároló" feliratú táblával a traktoromon, amíg le nem esett róla). A járművek elsüllyesztéséért külön achievement jár (és külön számla a javításért).
A pályákon akad pár jármű, ezek szokás szerint kiszámíthatóan körbe-körbe mozognak, de van azért néhány apróbb részlet, amilyennel más játékokban nem találkoztam: néha megállnak tankolni, és ha elhúznak mellettünk, kihallatszik a zene, amit a vezető hallgat. Az olasz pályán reggel körbement egy fura kis úttisztító járgány, az is üde színfolt volt.
Az emberek, ha nem is túl szépek, legalább nem néztek ki teljesen zombinak, mint a legtöbb klónban, a főszereplő meggyötört tekintete viszont mindent elmond a játékról. Csak kevés npc modell van, és azok is nagyon hasonlóak. Az gazdaboltban az árus egy az egyben a főhős klónja (a legbosszantóbb, hogy még sóher is, rokon létére sosem ad kedvezményt). A figurák kissé furán, roggyant térddel sétálgatnak, de a főhős dereka pl. egész sok ponton hajlik. A futótechnikáján mondjuk még lenne mit javítania, és megtanulhatna ugrani is, hogy ne kelljen kerülgetnie a térdig érő kerítéseket. A séta sebessége idegesítően lassú, a futást pedig nem lehet bekapcsolni állandóra.
Sajnos ez a csigalassúság a járművekre is jellemző, ráadásul a legtöbb túl nagy körön fordul: a traktor az ekével különösen horrorisztikus, emiatt borzasztó unalmas a szántás. A vetés és az aratás még elmegy, de nem véletlen, hogy a földek sokkal kisebbek, mint a legtöbb mezőgazdasági szimulátorban - ha ennél nagyobbak lennének, álmatlanság gyógyítására lehetne használni a játékot. Vannak olyan részek, amik kevésbé unalmasak, a permetezés például már nem akkora kínszenvedés, mint a szántás, és a gyümölcsösök is jobban néznek ki, mint a szántóföldek, de összességében a földeken végzett tevékenységek nem adják azt az élményt, mint a jobb szimekben.
Az állattenyésztés és az üvegházi növénytermesztés sem éppen izgalmas. Az ólakat, istállókat, üvegházakat ott vásárolhatjuk, ahol éppen találhatóak, és meg is tölthetjük őket állatokkal, növényekkel. Bemenni egyik épületbe sem lehet, csak kívülről nézhetünk mindent. (Nem gond, a roggyant lábú, szinkronban mozgó bizarr tehenekhez nem is akartam közelebb menni, köszönöm). Az üvegházakhoz külön kell szállítani a vizet és a trágyát. A vízszállítás menete a következő: elővesszük a traktort, a víztartály vontatmányt rákapcsoljuk. Eldöcögünk a legközelebbi víztározóig. Megtöltjük a tartályt. Visszadöcögünk az üvegházig. Megtöltjük az üvegház tartályát. Ha még nem remegnénk az izgalomtól, mindezt végigcsinálhatjuk a trágyával is. Az állatok takarmányát legalább helyben megvehetjük. Az állatok pár nap alatt felnőnek, egy darabig termelik nekünk a tejet, gyapjút, tojást és egyebeket, aztán megöregszenek és ha nem adjuk el őket, elpusztulnak. Az üvegházi terményekkel, gabonával, gyümölcsökkel is hasonló a helyzet, ha nem lépük időben, bukjuk a termést. Ez lehet, hogy reálisabb, mint a többi szimulátor örök életű lényei, de csak felesleges megkötésnek éreztük az amúgy sem túl szabad játékmenetben.
3. Miben más?
Miben más még ez a játék, mint a piacon lévő többi mezőgazdasági szimulátor? A kezelőfelület nagyon hasonlít a műfaj többi darabjáéra, az egyetlen újítás, hogy farmerünk igazi modern gazda, ha szüksége van valamire, előkapja táblagépét, amelyről ügyleteit intézheti. Kényelmessé teszi a vásárlást, hogy nem kell elmenni a boltba, viszont így minden jármű 20%-kal többe kerül, az üzemanyag pedig 50%-kal drágább. Külföldről is rendelhetünk munkagépeket, de az természetesen még jobban megdobja az árat.
A tableten megnézhetjük farmunk statisztikáit, és a játék különböző részeit röviden elmagyarázó enciklopédiát is ezen olvashatjuk el, illetve drónunkat is innen küldhetjük fel. A drón jó ötlet, eddig más mezőgazdasági szimben nem találkoztam vele. Sajnos képességei csak korlátozottak, fix magasságban repül, és a kamerája is csak nagyon kis szögben mozgatható, de arra jó, hogy felülnézetből kicsit jobban beláthassuk a környéket.
A térkép kezelését nehezíti, hogy ezt is a tabletre rakták, így nem használja ki a teljes képernyőfelületet, emiatt sokszor feleslegesen kell mozgatni, ki-be nagyítani rajta, és az N-nel előhívható jelmagyarázat is kitakarja a harmadát.
A Pure Farming 2018 legnagyobb különlegessége, hogy a kampány módba RPG elemeket is belekevertek: karakterünk az elvégzett küldetésekért xp-t kap, és szinteket lép. Hogy van-e értelme ilyesmit tenni egy mezőgazdasági szimulátorba? Szerintem nem igazán, mert nem életszerű. Farmer Joe, ha bemegy a boltba a hitelkártyájával, senki sem fogja neki az mondani, hogy öreg, nem elég magas a szinted, hogy megvedd a Zetor Proxima HS 120-as traktort, de eladjuk neked a HS 80-ast, mert ahhoz csak első szint kell. Egy ilyen RPG rendszer egy szimulátorban csak lassítja a fejlődés természetes folyamatát, ami abból áll, hogy a nagyobb, jobb gépeket csak akkor tudjuk megvenni, ha már eleget dolgoztunk és van rá elég pénzünk. Még egy kaput elhelyezni ebbe a folyamatba felesleges.
A másik felesleges, oda nem illő elem a kampány móban a zafírok gyűjtögetése, amely szintén csak egy újabb mesterséges lassítás, már ha belemegy az ember, hogy valahányszor meglát egyet az út szélén, vagy a szomszéd kertjében egyet, traktort, ekét otthagyva rohan, hogy felkapja. 100 van belőlük szétszórva, és ha összegyűjtöttük mind, kifizethetjük belőle a tartozásunk egy részét a banknak (amilyen lassan mászik a karakter, ugyanannyi idő alatt küldetésekkel, termeléssel is megkereshetjük ezt a pénzt, ha nem sokszorosát).
A kampány mód eleje a bele integrált tutorialoknak köszönhetően nagyon lineáris, ezeket sajnos nem lehet kihagyni. A szabadon választható küldetések viszont tetszettek ebben a módban, az unalmas munkák között üde változatosság volt például menni egy kört egy kamionnal, hogy munkaadónk bejáratott motorral tudja eladni, és még jól is fizetett.
Az árak helyenként elég különösek a játékban: egy szélerőmű például 4500 Euróba kerül, a legkisebb csirkeól 5000 Euróba (és ezt még 10000 Euróból tovább lehet fejleszteni nagyobbra, amibe már 10 helyett 15 baromfi fér el).
A magyar fordítás nagyjából korrekt (legalább már nem gépi), de vannak benne kirívó furcsaságok is, melyek valószínűleg annak köszönhetőek, hogy a fordító csak egy táblázatot látott, a játékot egyszer sem indította el - bár van, amire ez sem mentség. A "tehéntenyésztés" megmosolyogtató, de a "dolgozás" szónak, és a "Jelenleg játszik: rádió" kifejezésnek és hasonlóknak nincs értelme. A "dolgozás" ráadásul elég feltűnő is, a munkagépekbe ülve mindig látható.
Egyes szövegek kifejezetten megnehezítik a játék üzeneteinek értelmezését (bár ez nem feltétlenül a fordítás hibája). "Az erőforrások 16 órán belül megromlanak", kiírás után igencsak elgondolkodtam, mire rájöttem, hogy ez arra akar utalni, hogy a nyulaim hamarosan belépnek az öregkorba.
4. Végszó
A felsorolt negatívumok és furcsaságok ellenére is úgy érzem, ez az egyik olyan cím, aminek van jövője a sok Farming Simulator klón között. Az alkotók teljesen megszokott mezőgazdasági szimulátor alapokra építettek mindent, de legalább próbálnak kísérletezni, új ötleteket, mechanikákat vinni a műfajba. Jelenleg még kevés jármű van a játékban (a műfajban kötelező kezdő piros traktorunk is csak egy Zetor), a pályák között is csak pár nagyobb akad, és van még csiszolnivaló bőven, de a fejlesztők érdemben kommunikálnak a játékosokkal, hajlandóak változtatni, újítani, és mivel komolyabb kiadó áll a darab mögött, nem fog eltűnni a süllyesztőben.
A Pure Farming kifejezetten rétegjáték, amit a műfaj iránt érdeklődő gamereknek sajnos nem tudok ajánlani (ebben a műfajban egyedül a Farming Simulator 17 az, amivel még egy érdeklődő gamer is eljátszik, de egy évtized kellett a szériának, ahhoz, hogy idáig eljusson), ám biztos vagyok benne, hogy a célközönség tetszését így is elnyeri.
