I. oldal

Be kall vallanom, a Project CARS 2 némileg meglepett. Habár kedveltem az első részt, kicsit úgy éreztem, mintha a Sligthly Mad Studios sem tudná pontosan, hogy kinek szóljon a játéka. Úgy érzem, hogy ez a folytatásra kicsit letiszult, és a Project CARS 2 meg fogja találni a helyét a piacon még az olyan kemény konkurensek mellett is, mint a Forza Motorsport 7 és a hamarosan érkező Gran Turismo Sport.

Az nyilvánvaló, hogy a Slightly Mad egyszerűen nem tud versenyezni a Forza Motorsport 7 költségvetésével, amibe lassan minden létező autó bekerül aprólékosan lemodellezve. Azonban a bővüléssel együtt a Microsoft játéka puhult is az évek során, látszik, hogy igyekszik mindenkinek megfelelni, és mindenkinek nyújtani valamit, csak talán a komolyabb autóverseny-rajongók nem találják már meg benne azt, amiért eredetileg megkedvelték.

És akkor itt jön a képbe a Project CARS 2. Látszólag a Slightly Mad megtalálta az utat, és a kőkemény autórajongókat akarják lenyűgözni. Azokat, akik nem azért veszik meg a játékot, hogy feltétlenül megtalálják benne a garázsban álló 2006-os Honda Civicjüket, hanem azért, mert tudnak értékelni olyan darabokat, mint a klasszikus Ferrari versenyautók, a Lotus egykori Forma 1-es darabjai, vagy éppen az olyan modern pályaautókat, mint a BAC Mono.

És azoknak is szól, akik kifejezetten keresik a kihívást, és jobbá szeretnének válni. Akik vadásszák az ideális kanyaríveket és törik le a századmásodperceket. A Project CARS 2 ugyanis minden segítséget kikapcsolva kifejezetten közel áll egy rendes, teljesértékű szimulátorhoz, csak éppen profi körítést is kapunk mellé, meg persze csodás grafikát.

II. oldal

A játék legfontosabb része természetesen a karrier mód. Már ez is azt igyekszik sugallni, hogy profi versenyzővé akar tenni minket, ugyanis karakterünk létrehozása után ki kell választanunk egy versenysorozatot a felkínált néhány lehetőség közül, majd alá kell írnunk egy szerződést a szezonra. Közben nem léphetünk le, nem kezdhetünk bele másik sorozatba, ha tetszik, ha nem, végig kell csinálnunk.

Az első nagy meglepetés akkor ért, amikor a nyitott tetejű, hátsókerék-hajtású pályaautóval a rajt után egy kövér gázadást követően szépen beleszálltam a falba. Igen, a Project CARS 2 nem viccel. Aztán persze elkezdtem nézni a beállítási lehetőségeket, és felfedeztem, hogy hát bizony az égadta egy világon semmilyen segítség nincs bekapcsolva, pedig akad bőven, sőt, egy külön csúszkán még a mesterséges intelligencia nehézségét is szabályozhatjuk.

A segítségek bekapcsolásával tulajdonképpen a Project CARS 2 is élvezhetővé válhat bárki számára, de valahogy érződik, hogy a játék nem ezt akarja. Azt szeretné, hogy inkább gyakorolj, még akkor is, ha sokadjára sem tudod bevenni az első kanyart. Ezen a ponton viszont hozzá kell tenni, hogy az első megdöbbenést nem a teljesen kikapcsolt nehézségek és a remek fizikai motor összejátszása okozta.

A helyzet ugyanis az, hogy ismét nem sikerült eltalálni a kontrolleres irányítást. Szerencsére a beállítások között minden részletesen állítgatható, de alaphelyzetben egyszerűen túl érzékeny az egész, nem lehet eléggé finoman adagolni sem a gázt, sem a féket, a kormányzás pedig érzéketlen. Ez egy újabb jele lehet annak, hogy ezt a játékot bizony kifejezetten kormányhoz szánták, de azért egy picit jobban oda lehetett volna figyelni a kontrollerre is - nem katasztrofális a helyzet, de azért nem is ideális.

III. oldal

Ezen kívül persze a Project CARS 2 odafigyel minden versenysorozat minden létező szabályára, így érdemes azt is figyelembe venni, hogy amikor büntetést kapunk azért, mert előzéskor picit elhagyta az aszfaltot az egyik kerekünk, az nem feltétlenül a játék szemétsége - a brit versenysorozatoknál a valóságban is az a szabály, hogy minden kerékkel az aszfalton kell maradni, nincs kivételezés.

És persze ha a karrier módon kívül szeretnénk futamokat indítani, minden a végletekig testreszabható, így tolhatunk akár brutálisan hosszú endurance versenyeket, kérhetünk szabadedzést és időmérő edzést (de akár el is hagyhatjuk ezeket, mint ahogy ezt megtehetjük a kampányban is), és valami elképesztő mennyiségű időjárási körülmény közül választhatunk az esővel kombinált ködtől elkezdve, a kicsit hideg őszies időn keresztül, a teljes hókatasztrófáig.

És habár tartalom tekintetében tényleg nem versenyezhet a Forza Motorsport 7-tel, hiányt azért nem fogunk szenvedni. Az előd 76 autója helyett itt már 180 közül választhatunk, a 30 pálya kibővült 63-ra (148 különböző vonalvezetéssel), és bekerültek olyan új kategóriák, mint az IndyCar, a RallyCross, vagy a jégen vezetés.

Maguk az autók egyébként nem tuningolhatók, viszont részletesen beállíthatók az egyes futamokra, amihez persze azért érteni is kell valamennyit a leszorító erőkhöz, a guminyomáshoz és társaihoz, de a legjobb eredményt így fogjuk tudni elérni. Ez nem véletlen, a Slighty Mad valószínűleg fel szeretné futtatni a Project CARS 2-t az eSportban, hiszen erre egy külön játékmódot is létrehoztak, ott pedig az autók tekintetében mindenkinek egy szinten kell állnia.

IV. oldal

Ráadásul a Project CARS 2 valami félelmetesen jól néz ki. A PC-s verziót egy GeForce GTX 1070-essel teszteltem, közel mindent maximumra állítva, és nem biztos, hogy mérget vennék rá, de szerintem jobban nézett ki, mint a Forza Motorsport 7 PC-s verziója - valahogy mintha a bevilágítás valósághűbb lenne.

A motor pedig nagyon jól optimalizáltnak tűnik, amivel bőven felveszi a versenyt a DirectX 12-es Forzával, és nálam sokkal stabilabban is futott, hibákba, furcsa viselkedésbe egyáltalán nem futottam bele. Tegyük hozzá, hogy a Project CARS 2 esetében viszont a konzolosok panaszkodnak: semelyik gépen nem tudja stabilan tartani a 60fps-t, és ott viszont viszonylag gyakoriak a misztikus kifagyások és egyéb bugok is.

Úgyhogy konzolokon érdemes lehet megvárni egy-két patch-et, a PC-s verziót viszont bátran tudom ajánlani megvételre. Legalábbis azoknak, akik fel akarják tüzelni magukban az autórajongó énjüket, és sok-sok izzadással, de fantasztikus élményekkel és kiélezett helyzetekkel megküzdeni az első helyért.