Processzorhűtő, aminél a hűtőbordák forognak

A processzorhűtők piacán ritkán láthatunk igazán innovatív megoldásokat, ám ha mégis érkezik egy-egy különlegesség, az idővel általában a süllyesztőben végzi, persze tisztelet a kivételnek. A Sandia National Laboratories mérnökei most egy újfajta CPU hűtővel jelentkeznek, amely az Air Bearing Heat Exchanger nevet viseli, amit levegőcsapágyas hőcserélőként fordíthatnánk le.

Processzorhűtő, aminél a hűtőbordák forognak

A processzorhűtők piacán ritkán láthatunk igazán innovatív megoldásokat, és sokszor ha mégis érkezik egy-egy különlegesség, akkor az idővel általában a süllyesztőben végzi, persze tisztelet a kivételnek. A Sandia National Laboratories mérnökeinek szerencsére ez nem vette el a kedvét a kísérletezgetéstől, most egy újfajta CPU hűtővel jelentkeznek, amely az Air Bearing Heat Exchanger nevet viseli, amit levegőcsapágyas hőcserélőként fordíthatnánk le.

Az egész lényege, hogy a hagyományos megoldásokkal ellentétben itt a ventilátor szerepét a hűtőbordák töltik be, amelyek egy rendkívül vékony légréteg felett siklanak, innen a levegőcsapágyas elnevezés. A rendszer előnyei közé tartozik a készítők szerint az, hogy a ventilátor alapú megoldásokhoz képest az Air Bearing Heat Exchanger sokkal-sokkal halkabb és kevesebb energiát is használ fel a működéshez, ami a fejlesztők szerint főleg szervertermekben és adatközpontokban történő felhasználás esetén biztosíthat jelentősebb megtakarítást.

A Sandia hivatalos közleménye szerint a rendszer úgy működik, hogy van egy fixen álló, kör alakú fémlap, amely felveszi az adott processzor által termelt hőt. A fémlap felett a lamellákat tartalmazó forgórész helyezkedik el, kettőjük között pedig egy rendkívül vékony légrés található. A tradicionális processzorhűtők esetében  a teljesítményt leginkább rontó tényező az úgynevezett "halott vagy mozdulatlan levegő", amely szorosan a lamellához tapad és rontja a hőleadás hatásfokát.

A Sandia megoldásánál a fix, az adott hőleadó felülettel érintkező lap, valamint a felette forgó lamellák között a lamellák forgásából származó centrifugális szívóhatásnak köszönhetően a lamellák és a levegő között lévő köztes réteg vastagsága a tizedére csökken, ami rendkívül jó hatással van a hűtőteljesítményre. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az új rendszerben a forgó lamellák mögött nem gyűlik össze a por, nem úgy, mint a hagyományos, ventilátor alapú processzorhűtőknél. A lamellákat tartalmazó rész egyébként a tervezők elmondása szerint néhány ezer fordulatot tesz meg percenként, méghozzá meglepően alacsony zajszint mellett. A forgórész hajtásáról egy szénkefe nélküli, úgynevezett brushless motor gondoskodik.

A Sandia hivatalos sajtóközleményében főleg adatközpontokhoz ajánlja az újfajta hűtési megoldást, de ezzel a módszerrel a noteszgépek és az asztali gépek processzorai is hűthetőek. Nagyteljesítményű konfigurációk esetében szintén jó választás lehet a friss találmány.

Az újdonság gyártásához egyelőre partnereket keres a vállalat, akiknek értékesítheti a licencet. Reméljük, sikerrel járnak a tervezők, és hamarosan olvashatunk még az újításról, például egy kereskedelmi forgalomba kerülő processzorhűtő kapcsán, amely már a fenti technológiát alkalmazza. Az előzetes hírek szerint az újfajta processzorhűtő költséghatékonyan gyártható.

A technológiával kapcsolatban egy részletes leírás is rendelkezésre áll, amely itt található.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward