Az áttörésre azután került sor, hogy hat évvel ezelőtt először vizsgálták ezt a lehetőséget, és az eredmények potenciálisan új kezelési lehetőségek kidolgozásához vezethetnek a memóriavesztéssel élő betegek számára. Az epizodikus emlékezet az életünkben szerzett múltbeli élmények sorozatát tartalmazza, amelyeket konkrét eseményekként tudunk felidézni. A 16. születésnapi bulinktól kezdve a legjobb barátunk esküvőjén át egészen odáig, hogy hol parkoltunk reggel a kocsival, minden ilyen esemény epizodikus emlékként rögzül. Ezeknek az emlékeknek a részleteihez sokkal később is hozzáférhetünk, még akkor is, ha eredetileg nem tűntek annyira fontosnak.

Korábbi vizsgálatokból tudni lehet, hogy számos állatfaj rendelkezik ilyen típusú emlékezettel. És az Indianai Egyetem kutatócsoportjának 2018-as tanulmánya elsőként számolt be arról, hogy a patkányok képesek mentálisan „lepörgetni” egy sor múltbéli eseményt, akárcsak az emberek. Ugyanez a kutatócsoport most még mélyebbre merült ebben a kérdésben, és felfedezte, hogy a rágcsálók hozzá is tudnak férni ezekhez az emlékekhez, és a saját hasznukra fordítani azokat.

A patkányok talán nem tűnnek a legkézenfekvőbb modellszervezetnek, amelyen a kérdést tesztelni lehetne, de az új eredményekről beszámoló tanulmány első szerzőjének, Cassandra Sheridannek más a véleménye. „A patkányok használata segíthet a memória kutatásában, mivel módot adhat az egérmodelleknél kifinomultabb és összetettebb viselkedési minták és változások azonosítására és mérésére, valamint olyan betegségek modellezésére, mint az Alzheimer-kór, hogy a kezeléseket még a klinikai stádium elérése előtt tesztelhessük” – magyarázza a kutató. „Ez az, ami miatt a legizgatottabb vagyok.”

Jonathon Crystal professzorral együttműködve, aki a 2018-as vizsgálatot is irányította, Sheridan és kollégái egy olyan kísérletet dolgoztak k, amelyben a patkányoknak nemcsak epizodikus emlékezetüket, hanem lenyűgöző orrukat is használniuk kellett. Először kilenc patkánynak egyenként mutattak meg válogatott, gyakori fűszereket, köztük fahéjat és paprikát. Ezután egy memóriateszten estek át, amely során két illatot mutattak meg nekik, majd ki kellett választaniuk, hogy korábban melyik volt hátulról a harmadik (vagyis az utolsó előtti előtti) illat, amelyet megszagoltak.

A patkányokat ezután egy labirintusba helyezték, amely illatosított fedelű fűszertartályokat tartalmazott. Miután körbeszaglászták a labirintust, ismét az volt a feladat, hogy azonosítsák hátulról a harmadik illatot az eredeti sorból. A kutatóknak elég volt egyszer lefuttatniuk a kísérletet: a labirintusban minden egyes patkány helyesen választotta ki a megfelelő tartályt, ami elképesztő, 100 százalékos sikerességi arányt jelentett.

„Az emberek egy olyan, minden nap használt tulajdonságát akartuk tesztelni, amelyet még soha nem mutattak ki nem emberi állatokban” – mondja Crystal. „Olyan információkra is emlékezni tudunk, amely látszólag jelentéktelen volt, amikor találkoztunk velük. Amikor történetesen szükségünk van valamire, újra lejátsszuk az eseménysort, hogy azonosítsuk az aktuális problémánk megoldásához szükséges információt.”

Az eredmények nemcsak a patkányok lenyűgöző kognitív képességeiről árulnak el többet, hanem az emberi betegségek kutatása kapcsán is fontos következményekkel járhatnak. Az Alzheimer-kórra kifejlesztett, állatokon tesztelt gyógyszerek közül sok végül nem jár sikerrel az embereken végzett kutatások során. Crystal úgy véli, hogy ennek az egyik oka az epizodikus memóriára való specifikus összpontosítás hiánya lehet, és reméli, hogy a csapat eredményei segíthetnek a kezelések következő generációjának kidolgozásában.