Egy 2300 évvel ezelőtti megfigyelés adta az alapot a Georgia Tech kutatói által kifejlesztett új készülék ötletéhez, amely az elektromos készülékeken termelődő hőmennyiséget igyekszik kiaknázni. A piroelektromos nanogenerátor prototípusáról részletesen a Nano Letters oldalain számolnak be a kutatók.

Zhong Lin Wang és kollégái elmondása szerint az Egyesült Államokban termelt energia több mint fele minden évben „pocsékba megy”, mivel ezt különböző készülékeink és szerkezeteink ‒ a számítógépektől kezdve az autókon át a távvezetékekig ‒ kihasználatlan hő formájában leadják a környezetnek. Ez az energia azonban hasznosítható lehet a piroelektromos hatásnak nevezett jelenség révén, amelyet elsőként egy Teofratosz nevű görög filozófus írt le időszámításunk előtt 314-ben.

Teofratosz azt vette észre, hogy a turmalinnak nevezett féldrágakövek melegítés hatására statikus elektromosságot termeltek. A hőmérséklet emelkedése, illetve süllyedése bizonyos anyagok szerkezetét olyan módon változtatja meg, hogy az elektronok helyzete instabillá válik, és így töltés generálódik. Wang és munkatársai az anyagok ezen tulajdonságát használták fel nanogenerátoruk megépítéséhez.

A generátor gyakorlatilag egy piroelektromos tulajdonságú, rövid cink-oxid nanovezetékekből összeállított tömb, amelyben feszültség generálódik, ha melegítik vagy hűtik. A kutatók állítása szerint már pusztán az egymást követő napszakok közti hőmérsékleti különbség is elegendő ahhoz, hogy a generátor annyi energiát termeljen, amennyi elegendő a kis energiaigényű készülékek (vezeték nélküli szenzorok, mikroelektronikai kütyük) működtetéséhez, de ha az egyébként pocsékba menő, elektromos berendezések által termelt hőt is bevetjük, akkor még jelentősebb áramtermelést érhetünk el.