• ...

Nagy várakozás előzte meg, a szereplők, a rendező és a téma miatt is a filmet. De, hogy ne egy mondatban intézzem csak el ezt a felvezetőt, ott van először is Mundruczó Kornél alakja, aki rendezőként kissé idegen terepen, egy sok indulatot felszító témába mélyen belenyúlva alkotott. Egy olyan piacra, ami azért főként Észak-Amerikát jelenti, de mégis sikerült belevinni úgy, egy Kelet-európai (rejtett) vonalat, hogy közben kellő figyelmet kapott az otthonszülést, a gyász, a vesztesége és a csecsemőhalál – ezek pedig önmagukban is nehéz témák, nemhogy egybegyúrva.

A szereplők tekintetében is sok figyelmet vonzott magára a Pieces of a Woman. Vanessa Kirby nemrég robbant be, főként A koronában nyújtott alakítása következtében és habár a Halálos iramban vagy a Mission Impossible filmeket tehetsége elpazarlásának mondják sokan, az biztos, hogy keresett művésznek számít. A filmek nagy ismerői Ellen Burstyn nevét hallva dörzsölgethetik a kezüket, hiszen ő volt a Rekviem egy álomért főszereplőjének lassan-gyorsan összeomló édesanyja és 88 évesen is dicséretes produkciókkal örvendezteti meg a közönséget. A Transformers, Borg vs McEnroe, Fury vagy Indiana Jones filmekből ismert Shia LaBeouf által alakított férj karaktere pedig mostanra szomorú kitekintést kapott. Az amúgy is kábítószeres, rasszista vagy épp agresszív kirohanásairól, balhéiról elhíresült színészt ugyanis volt barátnője tavaly december környékén perelte be súlyos párkapcsolaton belüli bántalmazásért, nemi erőszakért. A történet érdekessége, hogy LaBeouf nem is tagadta különösképpen a dolgot és ugyan bocsánatot kért, de ez sajnos nem teszi meg nem történtté a dolgokat. A Pieces of a Woman tehát nagy port vert fel, több okból is, de úgy tűnik a talpára érkezett végül.

Szinte in medias res egy otthonszülés közepébe csöppenünk és a vajúdás - eddigi filmekhez képest - nyers és őszinte bemutatásáért is díjakat kaphatna a Pieces of a Woman. Az fel sem tűnik, hogy az első 30 perc után kapunk csak főcímet – mintha a lényeg akkor kezdődne. De a lényeg egy baba elvesztése, ennél nem lehet nagyobb mélypont és ezután már csak romokat, egy üresnek tűnő jövőt, a normálba való visszailleszkedést látjuk. Azért a normális, régi vagy megszokott életet sem könnyű körbe írni, hiszen egy ilyen esemény után sok minden megváltozik. A megküzdés megint csak trükkös szó, mert nincsen előjele.

Nehéz leszólni a több éve absztinens apát, aki újra alkoholhoz, kábítószerhez nyúl. Gyógyítja magát még akkor is, ha ez a pusztulásba vezet? Teljesen mindegy, hiszen a szétesett életet nem érdemes összetartani, megoldani? Időszakos visszaesés amit majd jól helyére tesz idővel? Az biztos, hogy feszültségben, szemét húzásban, egymás elhanyagolásában nincs hiány, ami szinte borítékolja a párkapcsolat zátonyra futását is. Hiszen itt nincs hibás, csak tragédia. Azonban emberi jellemzőnk, hogy értelmet, ok-okozatot és ha úgy esik bűnöst keresünk. Itt lép be a bába alakja, aki – a film magyar vonatkozását erősítve – az otthon szülés, a szülésben segítők felelősségét és a következmények kérdését is a történet részévé teszi. Nem nehéz meglátni a Geréb Ágnes ügyére tett utalást és a végső konklúzió is kikacsint ebbe az irányba.

Hasonlóan fontos kérdés a nő önrendelkezése, ami ugyanolyan lényeges része a filmnek mint a következmények – melyek nem mindig ilyenek, de lehetnek ilyenek is. Nehéz leírni a halált az alig világra jött csecsemő elhunytát és egy ilyen helyzetben bárki emlegethet felelősséget, szakértelmet, döntéseket – de ezeket amúgy is meghozzuk és a kórházak sem mentesek a tragédiáktól. És valljuk be, vannak olyan témák, amikben elsődlegesen a tragédiát átélők a kompetensek, akiknek döntést kell hozniuk. Ők pedig nem mindig alkalmasak erre a sokk utáni napokban, hetekben. Békét, értelmet, megnyugvást, megoldást, segítséget, csendet – olyan sok mindent keresünk egy súlyos tragédia után, azonban, hogy kinek épp mi használ és mikor, ez egy nagyon érzékeny és nehéz kérdés. Érdekes, hogy még egy digitális egészségre utaló 2 mondatot is kapunk az okostelefonok és az evés kapcsolatáról, mintha komolyan bárkit is érdekelne ez egy ilyen tragédia után.

A Pieces of a Woman bátor film, egyszersmind annak a leképezése, hogy egy trauma mennyire pusztító erejű. Akkor is, ha jó szándékkal vagyunk körülvéve, akkor is, ha tele van a családunk pénzzel. Emberileg hullunk darabjainkra nőként, férfiként és ezen csak az apró lépések és a saját kiút megtalálása segít – idővel. Addig minden kifakul és homályba burkolózik, mintha a világ hirtelen minden színével együtt a távolba veszett volna. És bármennyire is amerikai piacra készült a film, a mondanivalója, az élethelyzet amit bemutat univerzális. Lehet nem is vagyunk olyan távol egymástól, mint gondoljuk néhanap.