I. oldal

Újabb év, újabb PES és FIFA: törvényszerű ez már, mint az adóbevallás. Az alcímen gondolkodva egy érdekes értekezést olvastam arról, valóban mondott-e olyasmit Puskás Öcsi bácsi ’52-ben a svájciak elleni meccs félidejében, hogy „kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci”. Akár mondott, akár nem, a Konaminál tételezzük fel, hogy kevesebb a pénz (a licencek, pontosabban azok hiánya miatt), de örömmel jelenthetem, a focival nincs gond: a PES 2018 az eddigi legösszeszedettebb, legkiforrottabb Pro Evolution Soccer epizód!

Mielőtt azonban belemerülnénk miért is jó a játék, legyünk túl gyorsan a negatívumokon. Ahogy az előző években mindig, úgy sajnos most is meg kell jegyeznünk, hogy ronda és lassú a menü. A Konaminál valamiért még mindig a Windows ablakos elgondolását próbálják erőltetni, csak nem megy, ami talán nem is lenne annyira zavaró, ha legalább a menü gyorsaságán javítottak volna, és nem kéne annyit bámulnunk ezeket a ronda téglalapokat. Sajnos ez sem történt meg, így marad a több perces túlbonyolított, kényelmetlen és szemnek kellemetlen navigálás az opciók között.

Megmaradtak az apró akadások is a meccsek közben, amikor bedobás, kirúgás, stb. jön, és csípőből lenyomnánk az átvezetőt, de ilyenkor egy pár pillanatra megakad a kép. Nem nagy dolog ez, túléljük, de ennyi év után már tényleg a homlokára csaphatna valaki a fejlesztők közül, és felkiálthatna, hogy „A fene egye meg, ez mióta ilyen?!”. Pláne annak fényében, hogy a rivális már olyan apróságokkal igyekszik biztosítani a még folyamatosabb játékélményt, mint a menübe való kilépés nélküli gyorscserék...

Sajnos nem sikerült a kommentáron sem csiszolni, ahogy a bírók ítélőképességén sem: olykor a semmiért kapunk sárgalapot, rosszabb esetben pirosat, néha pedig, amikor olyan brutális módon kaszálunk el valakit hátulról, hogy még mi is felszisszenünk a látottakon, és már ragasztanánk a 18-as karikát a sarokba, megússzuk egy figyelmeztetéssel... „De ez a valóságban is megeshet!” – persze, de azért egy meccsen nem tízszer-hússzor, ugye.

A licenc idén sem fogja megváltani a világot: a Barca, Liverpool, és Borussia Dortmund mellett az Inter Milan, a Valencia és a Fulham FC ragyog teljes pompájában, az AFC Bajnokok Ligájával (ázsiai kupa), az UEFA-bajnokok ligájával és az UEFA Európa-ligával egyetemben. A többi csapat viszont erősen hiányos. A licenc-problémákra maradnak a különböző házi mókolási trükkök, de azok is csak PC-n és PS4-en működnek, az Xbox One játékosok erről is lemaradnak. Személyes vesszőparipámat, a magyar válogatottat pedig inkább nem is említem… Apropó licenc: van itt valami érdekes!

Ugyan rengeteg csapat nem került be a játékba, de valamilyen érthetetlen oknál fogva Usain Bolt többszörös olimpiai és világbajnok futó viszont igen (a MyClub módban). Talán nem okoz nagy meglepetést, de ő a leggyorsabb: sebessége 99-es, őt követi Bale, Sané és Bellerín, akik 95-ösek, valamint Walcott 94-es értékkel a gyorsasági ranglétrán. No de minek kellett egy focis játékba Bolt? Valószínűleg a marketing miatt: a világon minden bizonnyal többen vesznek PES-t Bolt hívó szavára, mint Bödéére…

II. oldal

Aztán ott van még a nagy Neymar-fiaskó is, röviden: a PES Neymarra építette marketing stratégiáját, aki 2013. óta a Barcelona játékosa volt. Igen ám, de közbeszólt az élet: Neymar 2017. augusztus 3-án felbontotta szerződését a klubbal, és még aznap kiderült, hogy öt évre a PSG-hez igazol. No, ezzel jól feladták a leckét a Konaminak: már megvolt a borító, az intro, készen voltak a csapatok. Mit lehet tenni? Így csak nem jelenhet meg a játék!

Józan paraszti ésszel arra gondolhatnánk, hogy még megjelenés előtt belenyúlnak a játékba, változtatnak a kereteken, új intrót készítenek, és mást szerepeltetnek a játékborítón. Ezek közül azonban csak egyet sikerült megugrani: a borítót. Neymar Barca-mezben feszít az intróban, a játékban a Barca játékosa, a PSG-ben pedig se híre, se hamva. Lehet, hogy már túl késő volt mindehhez? Persze, de akkor legalább egy első napos frissítést illett volna kiadni.

No de ennyit a negatívumokról, következzenek inkább azok a szempontok, amik miatt a PES 2018 kitűnik a sorozat eddigi tagjai közül, és amik miatt idén a Konami még komolyabb ellenfele lehet az EA-nek!

Kezdjük az egyik legfontosabbal: idén végre a PC-seket sem hanyagolták el, az NVIDIA-val közösen sikerült újgenerációs szintre hozni a grafikát (egy fejlesztő elismerte, hogy PC-n eddig a PS3 és a PS4 között lavírozott a látvány, mert nem öltek bele annyi időt…), sőt bekerült az ún. Ansel technológia is a játékba. Ez lényegében egy fotómód, aminek a segítségével nem akármilyen 2D-s, 360 fokos, vagy VR pillanatképeket készíthetünk, kedvünkre változtatva a kamera nézőpontját, illetve testre szabva a kép paramétereit.

Hasonlóan sokat javult az online meccsek játékmenete és stabilitása: végre eltűntek azok a pici mikrolagok, amik megnehezítették a dolgunkat, ha pontosan akartunk megvalósítani egy-egy előre kigondolt támadást. Ezen felül gyorsabban találunk ellenfeleket, mint eddig bármikor, és még a meccsek sem szakadnak meg annyiszor, mint eddig! Végre nyugiban játszhatunk online is - úgy kellett ez már, mint a portugál sorfalon megpattanó Dzsudzsi szabadrúgásgól.

Maga a játékmenet alig észrevehetően lassult, maga a labdavezetés, cselezés, átvétel, passzolás és rálövés pedig még „realisztikusabban” hat. A Real Touch + nevű fejlesztés nem csak egy jól hangzó marketingszöveg, hanem érezhető hatású újítás: a sporttársak minden testrészükkel reagálnak a labdára és az ellenfelekre, pl. sokkal élethűbben fedezhetjük a lasztit, de más az átvétel és a továbbadás is, mint eddig.

III. oldal

A szabadrúgásokból (és szögletekből) eltávolították az irányjelző nyilakat, így nehezebb lesz a dolgunk, cserébe több kameraállásból is megvizsgálhatjuk az adott helyzetet, valamint több stratégiai lépést tehetünk, még az ellövés pillanata előtt. Az új epizódban már hátrafelé is passzolhatunk a kezdőkörből - apró, de fontos újítások ezek, melyek kétség kívül hozzáadnak a játékélményhez. Ó, és fejlődtek a hálóőrök is, idén már nem lesz olyan könnyű dolgunk, mint eddig volt!

A különböző módok is megkapták a maguk ráncfelvarrását: a myClubban pl. már típus szerint is szűrhetünk játékosokra, automatikus licitet állíthatunk be, illetve kooperatív módban is küzdhetünk a sikerért; a Master League-ben pedig szezon előtti bajnokságokon vehetünk részt, valamint új átvezetőket csodálhatunk meg nem csak a játékosokról, hanem a menedzserekről is.

Kapunk új játékmódokat is: a 2v2, vagy 3v3 online kooperatív meccseken egy, vagy két sporttársunkkal közösen harcolhatunk mások ellen, a mérkőzés végén pedig részletes statisztikákat olvashatunk arról, ki hogyan teljesített. Akkor sincs gond, ha épp nincs kéznél két pespajti: ez esetben idegenekkel állhatunk össze egy-egy meccsre, 3 vagy 2 másik idegen ellen.

Régi/új játékmód a Random Selection Match: ebben előre kiválasztott csapatokból sorsol össze a gép két gárdát, mi pedig „rabolhatunk” a másiktól az ő játékosai közül, ahogyan ő is a mieink közül. Az így kialakult végleges mezőny pedig pályára lép, és megküzdhetünk egymással – igen ám, csak nem mindegy, kinek milyen csatára, vagy kapusa van… Izgalmas és szórakoztató mód ez, örülünk a visszatérésének!

Egy szó mint száz, a PES 2018 rengeteg apró, és jó néhány nagyobb újítást tartalmaz, melyek mind-mind az előnyére váltak, és emelték az eddigi PES játékok fölé. Ugyanakkor több hiányossággal is rendelkezik, melyek miatt még mindig nem az igazi a játékélmény, de ha egyszer ezeket is sikerül kijavítani, talán többen is átcsábulnak majd a FIFA-s táborból. Addig pedig itt a PES 2018, ami minden PES játékosnak tetszeni fog!