Az Ingenuity repkedései persze ettől még nem értek véget, de a drón új feladatot kapott, mostantól nem repülés technológiai demonstrálása a cél, hanem a marsjáró munkájának támogatása, elsősorban légi felderítés által. Ennek érdekében már túl is van az első olyan repülésen, amely során nem tért vissza starthelyére, hanem egy másik területen landolt, a rover aktuális vizsgálóhelyének közelében.

A Perseverance persze a landolás óta folyamatosan gyűjti az adatokat saját küldetéséhez is, amelynek célja az élet nyomainak azonosítása a vörös bolygón. Ennek érdekében már kicsit körül is nézett a landolóhely közelében, rengeteg képet készítve a környékről, hogy kiválassza, melyik talajrészt lenne érdemes közelebbről is megvizsgálni. Egy ilyen jelöltről nemrégiben vissza is értek a Földre az első nagyfelbontású felvételek.

A képek alapján az azokon látható kőzetekről egyelőre nem lehet eldönteni, hogy üledékesek vagy vulkanikusak, ehhez majd alaposabb elemzésekre lesz szükség. A képeket a rover robotkarjának végén levő WATSON nevű kamera készítette, illetve a rover árbocán lévő Mastcam-Z kamerapár is megvizsgálta. Végül a lézeres SuperCam is „megsorozta” a talajrészt, hogy annak vegyi összetételéről is információkat gyűjtsön. Ez az elemzés még folyamatban van, és a szakértők reményei szerint sokat elárulhat majd arról, hogy milyen viszonyok uralkodtak egykor a Jezero-kráterben, amelyet egykor egy méretes tó töltött ki.

Ha a kőzetek üledékesnek bizonyulnak, azok összetétele sokat elárulhat a tóról, annak fenekéről és a tóban egykor esetlegesen előforduló élőlényekről is. Az üledékes kőzetek ugyanis kitűnően megőrzik a biológiai jeleket. A vulkáni eredetű kőzetek ugyanakkor a geológiai formációk datálásában segíthetnek, lehetővé téve, hogy szakértők időrendben felvázolják az egykori tófenék történetét.

A vizsgált sziklák kapcsán persze problematikus, hogy a marsi időjárás erősen erodálta ezeket, és friss porral, illetve homokkal borította be a felszínt. Földi körülmények között ezt úgy oldanák meg a geológusok, hogy a követ összetörve megnéznék annak belsejét. Bár a Perseverance kalapáccsal nincs felszerelve, képes mélyebbre nézni, karján ugyanis van egy fúró, amely csiszolásra és mélyebb minták vételezésére is képes. Végül a kőzeteket a PIXL nevű röntgeneszköz is meg fogja vizsgálni

Ami a mintákat illeti, azokat a robotkar erre szolgáló tárolókba helyezi majd, és a tervek szerint ezeket egy későbbi marsi küldetés keretében eljuttatják a Földre, hogy alaposabb analízisnek vesék alá. A Perseverance célja tehát, hogy minél változatosabb kőzeteket vizsgáljon meg, és ezekből mintákat is gyűjtsön. Egyelőre senki sem tudja, hogy volt-e valaha élet a Marson és a Jezero-kráteren belül, de ha esetleg volt, a NASA mindent megtesz, hogy ezen küldetés keretében megtalálja annak nyomait.