Az Intel az elmúlt négy év folyamán egy új memória-koherens összekötő technológiát (Memory-Coherent Interconnect Technology) fejlesztett ki, amely a korábban bejelentett CCIX (Cache-Coherent Interconnect for Accelerators) mellé érkezik. Az Intel megoldása mögött eddig összesen kilenc nagy név sorakozott fel: az Alibaba, a Cisco, a Dell EMC, a Facebook, a Google, a HPE, a Huawei, illetve a Microsoft is jelen van a fejlesztők és támogatók között. Az új CXL (Compute Express Link) igazából ugyanazt az ösvényt követi, amit az említett CCIX is, vagyis a PCI Express szabványon keresztül működik, igaz, nem a 4.0-s, hanem az 5.0-s szabvány érkezése után hódíthatja meg a piacot, hiszen később kezdődött a fejlesztése, mint a másik nyílt szabványé.

Hogy miért jók ezek a nyílt memória-koherens interconnect technológiák? Azért, mert a gyártók által kifejlesztett zárt rendszerekkel szemben remek alternatívát jelenthetnek, hiszen licencdíj nélkül lehet őket alkalmazni, több nagy és neves vállalat vesz részt a fejlesztésben és az irányok meghatározásában, valamint nem kötik a piaci szereplőket egy-egy adott gyártó zárt rendszeréhez – utóbbiakra példa az AMD GMI, az Nvidia NVLink vagy éppen az IBM CAPI.

Az Intel CXL az 1.0-s verziónál tart, lényege pedig az, hogy biztosítja a memória-koherenciát a processzor memóriája, illetve a kapcsolódó eszközök memóriája között. Ez lehetővé teszi, hogy erőforrásokat oszthasson meg a rendszer a magasabb teljesítmény érdekében, mindezt pedig kevésbé komplex módon, kisebb költségek mellett lehet kivitelezni, mint a korábbi megoldásoknál. Maga a CXL a PCI Express szabványra épül, méghozzá úgy, hogy a szabvány fizikai és elektronikus csatolófelületét használja.

A CXL előnyeiből több területen is profitálni lehet majd, például a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a médiaszolgáltatások, a HPC, illetve a felhő alapú szolgáltatások terén is. A technológiát használó megoldások „CXL” módban működve kapcsolódnak majd az adott szerver PCI Express csatolóihoz.

Maga a CXL elég erősen indít, ugyanis több alapító tagja van, mint a PCie, illetve USB szabványoknak, amelyek mögött sorrendben 5, illetve 7 vállalat áll, de még az említett CCIX-hez képest is előnyben van, azt ugyanis ugyancsak 7 vállalat indította hódító útjára. Utóbbi viszont előbb piacra kerülhet, hiszen a PCI Express 4.0-s szabvány köré épül, valamint tagjai már be is jelentették, hogy készülnek CCIX támogatással rendelkező hardverkomponensekkel a közeljövőben – ilyen termékeket az ARM, az AMD és a Xilinx is be fog mutatni. Ezzel szemben a CXL majd csak a PCI Express 5.0 érkezésével rúghat labdába, az azonban még egy kicsit odébb van, hiszen a korábbi tervek szerint csak valamikor 2020-2021 környékén mutatkozhat be ez a szabvány, természetesen elsőként az üzleti szegmensben.

A felek egyébként már a CXL 2.0-s kiadásán is dolgoznak, de ezen felül semmilyen részletet nem osztottak meg a közönséggel.