A svéd Starbreeze stúdió egy érdekes eset, mert ugyan dolgoztak nagy neveken, és valahogy az emberek fejében sikeres stúdióként élnek, valójában szinte a létezésük óta csak vergődnek. Már a 2000-es évek elején több játékukat le kellett lőni, és különböző csörtéik voltak a kiadókkal. Így kanyarodtak rá az első tényleg nagyobb játékuk, a Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay elkészítésére, aminek a fejlesztése közben szintén elbocsátásokat kellett eszközölniük, de a játék sikere végül stabilizálta a céget.
De ez nem tartott sokáig.
Az Electronic Arts számára készített Syndicate reboot pénzügyileg megbukott, ezt követően pedig az alapítókkal együtt a stúdió egy része távozott, és megalapították a MachineGamest, amit aztán a Wolfenstein-játékokról ismertünk meg. Akárhogy is, ezután kisebb játékok jöttek, majd a Starbreeze ismét növekedni tudott, és 2012-ben megvették az Overkill stúdiót, aminek az első játéka, a Payday 2 végül hatalmas pénzügyi siker lett, és kirángatta a svédeket a csávából.
Ezután a Starbreeze megint felbátorodott: belevágtak indie játékok kiadásába, elkezdtek egy saját VR-os headsetet fejleszteni, és megszerezték a The Walking Dead licencét a Skybound Entertainmenttől, amiből az Overkill kezdett játékot készíteni. A fejlesztés végül nagyon akadozva haladt, és a 2018-as megjelenésekor a játék akkorát hasalt, hogy a Skybound elvette a licencet a Starbreeze-től, a stúdió pedig csődközeli állapotba jutott, és egy évet kért a bíróságtól az átstrukturálásra. Ez végül sikerült, a Koch Media pedig hozzájuk vágott 50 millió dollárt a Payday 3 elkészítésére, és a megjelenés utáni támogatásra.
Szóval itt tartunk most. Itt a Payday 3, és előre lelövöm a poént: ez bizony nem lett egy jó játék. Az persze nem feltétlenül számít sokat, hogy én ezt mondom, mert a Payday 2 sem aratott hatalmas sikert a kritikusoknál, de a közönséget mégis meg tudta nyerni magának.
De úgy érzem, hogy ez a harmadik résznél nem fog sikerülni.
A dolog ott kezdődik, hogy ugyan dicséretes, hogy van keresztplatformos játék és fejlődési rendszer, de ehhez készítenünk kell egy Nebula accountot, ami már önmagában problémás, mert előfordul, hogy egyszerűen nem működik. Nekem körülbelül a harmadik próbálkozásra sikerült, de van egy ismerősöm, aki inkább feladta. Ezt követően pedig rögtön érdemes megemlíteni, hogy a Payday 3 kizárólag online működik, ennek hiányában csak a tutorialokkal nyomulhatunk.
Ha ezt sikerült feldolgozni, akkor jön a következő feketeleves: a megjelenés utáni hetekben a szerverek és a matchmaking gyakorlatilag nem működtek. Külön fájdalmas, hogy a matchmaking várakoztat egy jó ideig, majd nem talál társakat és elindítja botokkal. Más lehetőség, például szerverböngésző pedig egyelőre nincs.
De ha már a tutorialról volt szó. Az első indításkor a játék megkérdezi, hogy szeretnénk-e elvégezni. Oké, végezzük el. Szinte semmit nem tudunk meg belőle ami később hasznos lehetne, főleg, ha lopakodva szeretnénk érvényesülni. A tutorial után a játék bedob a főmenübe, de azt már nem árulja el, hogy van még egyébként három másik tutorial, amit meg lehetne csinálni.
Akárhogy is, ha ezeken sikerült túllendülni, akkor belevághatunk a rablásokba, amiből a Payday 3 összesen nyolcat kínál föl. Ezek szerencsére meglehetősen változatosak, van köztük bank, ékszerbolt, éjszakai klub is. A játék arra próbál ösztökélni minket, hogy sorban vigyük őket végig, mert így bontakozik ki a történet, de azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy hatalmas sztorira nem kell számítani, az egész statikus képekben van elmesélve, nem túl acélosan megírva. Mindenesetre ez inkább egy kedvesség az igazán hardcore rajongóknak, mindenki más nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja.
Ahogy azt már megszokhattuk, a rablásokat véghez vihetjük lopakodva, odafigyelve, aprólékosan megtervezve, vagy éppen tojhatunk erről magasról és bedurranthatjuk a fegyvereket. Az előrelépés az elődhöz képest, hogy ha a lopakodós megoldás közben hibát vétünk, még nincs feltétlenül veszve minden. Viszont ha mégis lövöldözésre kerül a sor, akkor sajnos szembesülünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia borzalmas - úgy a rendőröké, mint az egyéb NPC-ké.
Ez azért nagy kár, mert egyébként maga a lövöldözés akár élvezetes is lehetne, nem rosszak a mechanizmusok, csak hát így nem sok értelme van az egésznek.
A fejlődési rendszer is változott, de nem az előnyére, inkább a Call of Duty-féle megoldáshoz közeledett. Ez azt jelenti, hogy a fegyverekhez a fejlesztések szintekhez vannak kötve, így leginkább arra vagyunk kényszerítve, hogy egy-egy fegyverrel grindoljunk, ami nem tesz jót a változatosságnak. Ezen kívül különböző kozmetikai holmikból és egyéb extrákból még elég kevés van a játékban, valószínűleg elég hosszú időt lesz, mire a készítők elérik a Payday 2 szintjét. Persze, megígérték, hogy bővül majd a felhozatal, és hogy újabb rablásokat is kapunk később, és csak remélni lehet, hogy a játék katasztrofális rajtja után tényleg kitartanak mellette.
Mert jelenleg bizony nem túlzás azt állítani, hogy a Payday 3 nincs éppen jó állapotban, mert a fentebb említett problémákon kívül ráadásul még bugokkal is tele van. Ha a fejlesztőknek lesz elég ideje (és pénze), akkor néhány hónap múlva akár még jó játék is lehet a Payday 3-ból, de a jelenlegi formájában nem igazán ajánlható.
