Az eredmény egy svájci kutatócsoport érdeme, akik terméketlen, egészséges egereket alakítottak át úgy, hogy azok patkányspermiumokat termeljenek. A kimérák ugyan egyelőre nem nemzettek életképes kispatkányokat, de a megoldásnak nagy jövője lehet a veszélyeztetett fajok védelmében.

Napjainkban a szakértők rutinszerűen képesek az állatok génállományát módosítani, hogy különböző kísérleteket hajtsanak végre. Az ilyen kutatások részekén például az emberi szövetekhez hasonló szövetekkel rendelkező egereket hoznak létre, hogy például gyógyszerkészítményeket teszteljenek. Az egyik relatíve új módszer ennek megvalósítására az úgynevezett blasztociszta komplementáció.

Ennek során az egérembriókat egy másik fajból vett pluripotens őssejtekkel „keverik”, mégpedig olyan módon, hogy először is megakadályozzák egy célzott szerv kifejlődését, majd az idegen őssejteket bejuttatva ezekből fejlődhetnek ki a hiányzó szövetek. A módszerrel az új kísérletek során olyan hím egereket kezeltek, amelyek a génmódosításoknak köszönhetően terméketlenek voltak, majd hozzájuk adták a patkány őssejteket. Az így létrejött kimérák a patkányokéhoz hasonló spermiumokat termeltek, de minden másban úgy viselkedtek és működtek, mint az egerek. A módosításnak a jelek szerint nincsenek mellékhatásai, a kiméráknál nem jelentkeztek egészségi problémák, és azok ugyanannyi ideig éltek, mint hétköznapi társaik.

A szakértőket is meglepte, mennyire egyszerűen megvalósíthatónak bizonyult a kimérák létrehozása, és az eredmények számos izgalmas implikációt hordoznak. Az egyik, hogy a múltban nehézségekbe ütközött a spermiumok és petesejtek pluripotens őssejtekből való létrehozása, így a mostani kísérletek fontos adalékokkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogyan lehet ezt hatékonyan megvalósítani. A módszer másik haszna abban lehet, hogy a gyorsabban szaporodó egerek révén felgyorsítható lehet a meghatározott genetikai tulajdonságokkal rendelkező patkányok létrehozása különféle kísérleti célokra. A harmadik, és egyben legérdekesebb alkalmazás pedig a veszélyeztetett fajok megóvása terén lehet, hiszen a módszerrel lehetségessé válhat, hogy egy másik fajt használva növeljék egy kihalás szélén álló faj egyedeinek számát.

Az utóbbi persze nem mostanában fog megvalósulni, és egyelőre nem is biztos, hogy lehetséges. Bár az egerek által termelt patkányspermiumok genetikailag nagyon hasonlítottak a patkányok hímivarsejtjeire, nem voltak képesek úgy mozogni, mint az utóbbiak. És bár sikerült velük megtermékenyíteni patkány petesejteket, az embriókból nem jöttek világra életképes utódok.

A kutatók a vizsgálatok következő fázisában finomítani kívánnak a technológián, és idővel azt szeretnék igazolni, hogy élő patkányok is születhetnek a kimérák spermiumai révén. A másik fontos irány, hogy olyan kimérákat is megkísérelnek létrehozni, amelyek patkány petesejteket termelnek, ami kiemelkedően hasznos lenne a fajmegóvási törekvésekben.