Az allergia kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért van az, hogy rengetegen érzékenyek a pollenre vagy a mogyoróra, a rizsre vagy a mazsolára ugyanakkor gyakorlatilag senki sem allergiás. Ennek oka egy új tanulmány szerintarra vezethető vissza, hogy a potenciális allergéneknek egy része ahhoz hasonló molekulákat hordoz, amelyek egyes parazitákban is megvannak, így ezek sokkal hajlamosabbak túlműködésre késztetni immunrendszerünket. A felfedezés segíthet annak megállapításában, hogy mely tápanyagok a legveszélyesebbek allergológiai szempontból.
Az allergiás reakciók során az Immunglobulin E (IgE) nevű antitest felismeri az allergént, mondjuk a mogyoró egyik fehérjéjét, majd hozzákapcsolódik ehhez, aminek hatására más immunsejtekből gyulladást kiváltó anyagok szabadulnak fel. Attól függően, hogy ez a folyamat melyik szervben indul meg, a reakció eltérő súlyosságú lehet. A levegő által terjesztett allergének, például a por és a virágpor például sokaknál csak a szaruhártya és az orr nyálkahártyájának gyulladását váltják ki, náthás tüneteket okozva. Ha viszont az allergén bekerül a tüdőbe, fulladáshoz is vezethet. Egyes esetekben pedig hirtelen annyira nagy mennyiségű anyag szabadul fel az immunsejtekből, hogy a reakció az egész szervezetre kiterjed, életet veszélyeztető anafilaxiás sokkot okozva.
A kutatók régóta sejtik, hogy az a védelmi rendszer, amely az allergiásokban túlműködik, eredetileg a paraziták, például a féregfertőzések ellen fejlődött ki. Egyes elméletek szerint a fejlett országokban azért van egyre több allergiás eset, mert az ott élő emberek szinte sosem találkoznak ilyen élősködőkkel, így védelmi rendszerük tévedésből más, eredeti célpontjukhoz hasonló molekulákat kezd megtámadni.
Ezen teória igazolása érdekében a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének tagjai Nicholas Furnham komputációs biológus vezetésével 2712 allergén fehérje és 31 parazitafaj több mint 70 ezer proteinje szerkezetét és aminosav-szekvenciáját hasonlították össze. A vizsgálat eredményeként 2445 olyan parazita fehérjét sikerült azonosítani, amelynek egy részlete nagyon hasonlít egy-egy ismert allergén fehérje darabjához. A bilharziózis nevű trópusi betegséget okozó vérmétely (Schistosoma mansoni) egyik fehérjéjének egy része például az elemzés alapján szinte megszólalásig hasonlít a nyírfapollen egyik proteinjének részletére.
A kutatók a való életben is tesztelték, hogy ezek a hasonló proteinek vajon tényleg hasonló reakciókat váltanak-e ki az emberi szervezetből. A vizsgálat keretében 222 bilharziózisos ugandai páciens véréből vettek mintát, és úgy találták, hogy hatból egy betegben valóban találhatók olyan antitestek, amelyek kifejezetten az általuk vizsgált fehérje ellen termelődtek. Az immunrendszer tehát a jelek szerint tényleg felismeri ezt a proteint, ahogy az allergiásokban is felismeri a nyírpollen hasonló fehérjéjét, mondják a szakértők.
Bár a szakértők már korábban is észrevették, hogy egyes allergén fehérjék hasonlítanak a férgek bizonyos fehérjéire, ez az első olyan kutatás, amely szisztematikusan vizsgálta az azonos vonásokat. Ez pedig azért nagyon fontos lépés, mert a létrehozott, és remélhetőleg a jövőben is folyamatosan bővülő parazita és allergén fehérjék adatbázisa révén új allergének lehetnek azonosíthatók.
Furnham reményei szerint az eredményekre támaszkodva talán hatékonyabb terápiás módszereket is ki lehet majd dolgozni az allergiások kezelésére. Az allergénekhez való fokozatos hozzászoktatást célul kitűző immunterápiák például sokkal biztonságosabbakká válhatnak, ha pontosan lehet tudni, hogy melyik fehérjével van a probléma, és esetleg nem is ezt, hanem a megfelelő parazita fehérjét adagolják meghatározott dózisokban a betegnek.
