Az orosz processzorpiacon érdekes folyamatok zajlanak. Az országba elméletileg hivatalosan nem kerülhetnének modern technológiát alkalmazó processzorok, ugyanis az érvényben lévő szankciók ezt tiltják. A szankciókat eredetileg azért léptették érvénybe, mert Oroszország „különleges katonai műveletet” kezdeményezett Ukrajna ellen, ami azóta is tart, és ez az állapot igazából háborúnak nevezhető.
A helyi vámhatóság (FCS – Federal Custom Service) adatai szerint eléggé meredeken visszaesett az Intel és az AMD processzorok importja a 2024-es esztendő folyamán az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az Intel processzorok esetében ez azt jelenti, hogy tavaly éves szinten 20 000 körüli darabszámban importálták az országba a gyártó processzorait, ami 95%-os visszaesést képvisel az egy évvel korábbi teljesítményhez képest. Az AMD processzoraiból ezzel egy időben nagyjából 17 000 darab kerül az országba, ami éves szinten 81%-os csökkenést mutat. A két márka termékeinek importértéke éves szinten eléggé nagy mértékben, 6,3 milliárd rubelről egészen 439 millió rubelre mérséklődött, ami tényleg drasztikus változásnak tekinthető.
A hivatalos vámadatok alapján az orosz processzorpiac lényegében elpárolgott 2023 óta, amikor az Intel és az AMD processzorok szállítási mutatói 64-70%-kal estek vissza, ez pedig annak köszönhető, hogy az eggyel korábbi év folyamán óriási mértékben próbálták növelni a raktárkészletek mennyiségét, mielőtt érvénybe léptek a szankciók. Az FCS adatai szerint az Intel processzorok importja összességében 94%-kal csökkent érték tekintetében, így 297 millió rubelre rúgott, míg az AMD esetében 84%-os csökkenést követően 142 millió rubeles importérték látszik.
A fenti trendnek szögesen ellentmond mindaz, amit a rendszerépítők állítanak: ők saját elmondásaik szerint néhányszor több processzort rendeltek 2024-ben, mint az azt megelőző év folyamán, ami arra utal, nemhogy hiányról nincs szó, hanem egészséges készletek állnak rendelkezésre. A Lotos Group szerint az Intel és az AMD processzorok iránti kereslet összességében növekedést mutat, az új megrendelések többsége pedig Intel chipekre korlátozódik. Egy másik helyi gyártó, a Rikor állítása szerint 2024 folyamán 120 000 darabnál is több processzort vásároltak, ami nagyjából 30%-os növekedés a 2023-as teljesítményhez képest, és az árak emelkedése is minimális volt a kereskedelem fő áramába szánt modelleknél.
A hivatalos és a nem hivatalos forrásból származó adatok között igazából az a különbség, hogy az egyes termékeket másképp jelölik a vámügyintézés során. A processzorok sokszor egyes termékek részeként érkeznek, vagy éppen olyan külsős forrásból érkeznek, amelyek adatai nem szerepelnek a hivatalos vámadatbázisban. A szankciók megkerülésére szolgál néhány kereskedelmi útvonal, a chipek egy része például Hongkong felől érkezik, míg egy másik része Malajziából Indiába kerül, majd onnan veszi az irányt Oroszország felé. Ezzel egy időben konkrét csempészútvonalak is létezhetnek, amelyeken keresztül a modern amerikai technológia Oroszországba kerülhet a szankciók ellenére is.
Az orosz vásárlók idén 10-12% körüli drágulásra számíthatnak majd, ami részben az inflációnak, részbe pedig az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi csatározásnak köszönhető. A Kommersant által megkérdezett gyártók magabiztosak és egyáltalán nem aggódnak: szerintük jövőre nagyjából 300 000 processzort tudnak majd importálni, és ez csak a szerverekbe szánt központi egységek mennyisége.
