P35-ös deszkák a szorítóban!

Szert tettünk néhány P35-ös chipszettel felvértezett alaplapra, amelyeket természetesen rögtön le is teszteltünk. A megszokott alkalmazásokon kívül a tuning is szerephez jutott: bíztató eredményt produkált egy-két versenyző, de a részletekről majd később.

P35-ös deszkák a szorítóban!

Bevezető - Intel Bearlake P35

Legfrissebb tesztünkben az Intel új, Bearlake P35-ös chipszetére épülő alaplapokat helyeztük górcső alá. Az új chipszetben 1333 MHz-es FSB támogatás rejlik, ennek köszönhetően a jövőben megjelenő 45 nm-es processzorok sem okoznak majd gondot a P35-ös lapkakészlettel ellátott lapoknak. A tesztlapok egytől egyig DDR2-es memóriatámogatással bírnak, ebből a ram típusból most már hivatalosan is támogatottá váltak a DDR2-1066 MHz-es modulok. A DDR2-es rendszermemória maximális mennyisége 8 GB lehet, tehát akár 4 db 2 GB-os modult is belepréselhetünk az alaplapba. A P35-ös lapkakészlet már 65 nm-es gyártási technológiával készül, az újdonság támogatja a legfrissebb PCIE 2.0-ás szabványt is (ICH9). A régebbi, PCIE 1.1-es szabvány sávszélességének a dupláját nyújtja az új PCIE 2.0-ás technológia, tehát a korábbi 250 MB/s-os sávszélesség immáron 500 MB/s-ra növekszik. Nem elhanyagolható tény, hogy a P35-ös lapkakészlet képes ugyan két darab PCIE x16-os slot kezelésére, ám az első slot tényleges x16-os sebességgel üzemel, míg a második csak x2-es vagy x4-es teljesítmény biztosítására képes.

A P35-ös lapkakészlet már DDR3-as támogatással is rendelkezik, ennek köszönhetően a piacon jelen vannak/lesznek olyan alaplapok, amelyek ún. hibrid megoldások, tehát DDR2-es modulokat és DDR3-as memóriákat egyaránt képesek kezelni. Ezek a termékek rendkívül hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy ha manapság megveszünk egy ilyen alaplapot, akkor a későbbiekben egy esetleges DDR3-ra történő átálláskor csak memóriacserére lesz szükségünk, a rendszer többi alkotóelemét nem kell kicserélni, tehát kisebb költségvetésből juthatunk DDR3-as konfigurációhoz. Attól, hogy mindkét szabványt támogatja a chipszet, attól még ne gondoljuk azt, hogy egy időben lehet DDR2-es és DDR3-as memóriákat alkalmazni, ugyanis erre sajnos nincs lehetőség. Vagy CSAK DDR2-es ramokat, vagy CSAK DDR3-as modulokat használhatunk. Az ilyen hibrid alaplapokon 2 darab DDR2-es és 2 darab DDR3-as memóriafoglalat lesz jelen, persze az egyes gyártók ettől eltérő kiépítéssel is jelentkezhetnek majd a piacon. A P35-ös lapoknál már jelen lehet az Intel® Turbo Memory technológia, illetve az Intel® Fast Memory Access, előbbi opcionális.

Nem nagyon esik róla szó sehol, ezért itt megemlítjük: ezek az új lapkakészletek már nem képesek együttműködni a "régi" Win98/ME operációsrendszerekkel, igaz, hogy ezeket a rendszereket már egyre kisebb körben alkalmazzák.

A P35-ös északi hídhoz ICH9R típusú déli híd társul. Mint már korábban említettük, az ICH9-es déli hídnak köszönhetően, élvezhetjük a PCIE 2.0-ás szabvány támogatásának előnyét is. Ezen kívül változás az ICH8-hoz képest az is, hogy az ICH9-es lapka már 12 darab USB portot képes biztosítani, ekkora mennyiség már elegendő lehet akkor is, ha sok USB-s eszközzel rendelkezünk (mobiltelefon, digitális fényképezőgép, pendrive, mp3 lejátszó, stb...).

Tesztünkben eredetileg 5 alaplap szerepelt volna, de ott van az a "volna". Az ASUS P5K Deluxe nem mutatott túl sok hajlandóságot az együttműködésre: az alaplap sokszori próbálkozás hatására sem volt hajlandó észrevenni a SATA II-es teszt merevlemezünket, így a hosszas hadakozás után úgy döntöttünk, hogy félretesszük a terméket, de természetesen egy későbbi teszt alkalmával már nem ússza majd meg.

A tesztben végül is három darab P35-ös chipszettel szerelt alaplapot és egy P5B-E deszkát helyeztünk górcső alá. Vizsgáltuk az új chipszet és a régi közötti teljesítménykülönbséget, valamint a P35-ös lapok egymáshoz mért teljesítményét. A tesztből természetesen nem maradt ki a tuning sem: igen meglepő eredményeket sikerült elérni, no de mindent a maga idejében. Először is vizsgáljuk meg, hogy milyen felépítéssel rendelkeznek az egyes P35-ös versenyzők:

A rövid ismertető után nézzük a versenyzőket részletesen, egyenként.

Gigabyte P35-DS3P

Az első versenyző a Gigabyte termékpalettájáról érkezett, az újdonság egy rendkívül tetszetős dobozban rejtőzött. A termék doboza tartalmaz mindent, amire csak szükségünk lehet, számos leírás és jó néhány kábel lapul a dobozban. A gyártó büszkén hirdeti az alaplap dobozán, hogy a deszka minden tekintetben megfelel a Windows Vista elvárásainak, így ha az új operációsrendszer kívánjuk használni, akkor az alaplap már egészen biztosan nem jelenthet gondot. Itt jegyzem meg, hogy mi még a jó öreg XP-vel teszteltük a versenyzőket, de aki kíváncsi egy Windows XP vs. Windows Vista összecsapásra, az tekintse meg korábbi cikkünket, amely a "Vista ready Asus alaplapok" címet viseli.

A Gigabyte lapján található Realtek ALC889A integrált nyolccsatornás audió vezérlő rendelkezik Blu-ray és HD-DVD támogatással, azaz ezen formátumok hangsávjaival kitűnően boldogul.

Az alaplap dobozában megtaláljuk a  már megszokott kellékeket, valamint egy molex aljzattal és eSATA kimenetekkel felszerelt kivezetésre is rábukkanhatunk, amelynek köszönhetően élvezhetjük a külső SATA összes előnyét. A különlegességen kívül a hagyományos SATA kábelek, valamint egy IDE  és egy floppy kábel is jelen van a kellékek között.

Leírásokban sincs hiány: egy felhasználói kézikönyvet, valamint néhány rövid szerelési útmutatóval is megajándékoz a gyártó.

Az alaplapon egy nagy matrica hirdeti, hogy bizony az Ultra Durable 2-es sorozat egyik tagjával van dolgunk. A sorozat tagjait minőségi japán kondenzátorok, valamint minőségi, rézből készült passzív hűtés jellemzi. Az alaplap kialakításában nem találtunk kifogásolni valót, könnyen szerelhetőnek bizonyult a termék. Egy dolog viszont hiányzott: értékeltük volna a bekapcsoló- és reset gombokat, ezek a megoldások annakidején rendkívüli módon tetszettek az ASUS Commando és az ASUS Striker alaplapok esetében.

Az alaplap passzív hűtője jól viselkedett a teszt folyamán, pedig igen meleg volt a környezet a teszt ideje alatt. Az északi híd nagyméretű hűtése nem melegedett, mindössze kéz meleg hőmérsékletet érzékeltünk. A déli híd viszont már más tészta. Amennyiben egy zárt házba kerül a lap, valószínűleg jobban melegszik majd a chip, megítélésünk szerint kissé kevésnek tekinthető a hűtő, ugyanis hosszas tesztelés után bizony forró volt a déli híd bordája. Egy biztos: ha nem gondolkodunk tuningban, akkor is érdemes két darab rendszerhűtő ventilátorral ellátni a gépházat: eggyel ami befelé szívja a levegőt a gép elején, illetve egy másikkal, amely a gép hátulján fújja ki a meleg levegőt. A rendszer hűtésének hatásfoka pár fokot javul, ebben a meleg nyári időben ez a pár fok is nagy jelentőséggel bír a rendszer stabilitását tekintve.

Az alaplap BIOS-a tartalmaz minden funkciót, amit egy overclocker felhasználó igényelhet. Extra opció, hogy az egyik menüben (4. BIOS kép) lehetőség van a gép RJ45-ös csatlakozójához kapcsolódó hálózati kábel hosszának lemérésére. A mi esetünkben egy 5 M-es crosslink kábelt használtunk, ezt 10 M-nél rövidebbnek definiálta a BIOS. Igaza is volt. Jópofa szolgáltatás, hellyel-közzel megállapítja a kábel hosszát, de csodát ne várjunk tőle.

A következő versenyző az MSI gyártósorain készült.

MSI P35-NEO

A második versenyzőnk az MSI P35 NEO.Az alaplap csomagolása teljesen átlagos, a hátoldalon kiemelve láthatjuk az alaplap fontosabb paramétereit.

A tartozékok tekintetében szerény a csomag: egy SATA tápkábel és adatkábel, valamint egy Floppy és egy IDE kábel áll rendelkezésünkre. A gyártó gondolt az XP-s és a Vista-s felhasználókra is, így külön driver CD-ket mellékel az operációsrendszerekhez. Ez a driver lemez sajnos nem volt túl hasznos, ugyanis egy béta chipszet drivert találtunk rajta, amelyet miután feltelepítettünk, elszállt az USB támogatás. Rövid böngészés után letöltöttük a friss chipszet meghajtóprogramot, ezzel már nem volt probléma.

Az alaplap passzív alumínium hűtőkkel rendelkezik, ezekről azt feltételeztük első körben, hogy kevesek lesznek. A bordák jól teljesítettek, a teszt folyamán nem forrósodtak fel. Az alaplap kiosztása megfelelő, egyedül az egymáshoz képest kissé eltolt memória foglalatok voltak szokatlanok, a deszka szerelés szempontjából teljesen rendben volt.

A BIOS-ban mindent kedvünkre állítgathatunk, az alaplap jó tuninglehetőségeket kínál, ám a nálunk járt tesztpéldány az FSB tekintetében szerény 415 MHz-es teljesítményre volt képes. Ez persze nem mondható rossznak, a mi szempontunkból, illetve a Gigabyte lapjainak teljesítményével összevetve szerénynek minősíthető az eredmény.

A BIOS felépítése jól átlátható, kezelhetőség szempontjából semmi kivetnivalót nem találtunk a szoftverben. Úgy jó, ahogy van.

Gigabyte P35-DQ6

Tesztünk harmadik, és egyben felsőkategóriás résztvevője a Gigabyte P35-DQ6-os lapja. A termék doboza nagy és nehéz, nem véletlenül. Külön plexi dobozban kapott helyet az alaplap, a plexi alatt lapulnak a kiegészítők egy külön karton dobozban, amely két részre van osztva.

Kábeleket és leírásokat egyaránt gazdagon kapunk. A képen látható eSATA kivezetésből egyenesen két darabot mellékel a gyártó, ennyi eSATA port már egészen biztosan elegendőnek mondható. 4 db sata kábel, valamint egy IDE és egy Floppy kábel is van a csomagban. A felhasználói kézikönyv mellett ugyanazt a körítést kapjuk, mint a P35-DS3P esetében.

Az alaplap rendkívül tetszetős, ami elsőként vonzza a tekintetet, az nem más, mint a passzív rézhűtőbordákból és heat-pipe-okból álló hűtés. A hatalmas rézmezőnek komoly feladata van: tuning alkalmával is megfelelő hűtést biztosít. Ez tesztünk esetében így is volt, ám ennél az alaplapnál is ajánlatos rendszerhűtő ventilátorokat alkalmazni egy zárt ház esetében, mert a meleg nyári napokon bizony kellemetlenségeket okozhat az esetleges túlmelegedés.

Az alaplapon ebben az esetben is Realtek ALC889A audió vezérlő van jelen, amely támogatja a Blu-ray és HD DVD formátumokat, erről egy logo is árulkodik a doboz elején.

Ahogy az a képen is látszik, a processzorfoglalat jól körül van véve heatpipe-os réz bordákkal, ezek sajnos kissé megnehezítik a processzorűtő felszrelését. Mi egy gyári Intel-es hűtővel próbálkoztunk, egy-két perccel több idpt vett igénybe a szerelési művelet, mint a többi versenyzőnél.

Az északi híd és a VRM modulok hűtése tökéletesen elegendőnek bizonyult még tuning alkalmával is, de a déli híd bordája bizony komolyan melegedett alap állapotban is.

A BIOS tulajdonképpen azonos a DS3P Biosával: ugyanaz a kezelhető, rendkívül jól átlátható felépítés jellemzi mindkét termék BIOS-át. Tuning szempontjából ugyanazok a lehetőségek állnak rendelkezésünkre, mint a DS3P-nél, az alaplap gyakorlatilag AUTO beállítások segítségével is képes tökéletesen kézben tartani a rendszer beállításait, tehát gyakorlatilag, ha nem akarunk bíbelődni az időzítésekkel és a feszültségekkel, akkor nyugodtan rábízhatjuk a szoftverre a problémát, gond nélkül meg fogja oldani.

A tesztkonfiguráció paraméterei

Amivel teszteltünk:

[bold]

Hardver

[/bold]Processzor:  Intel Core 2 Duo 6300 (1,87 GHz)

Alaplapok:

- Gigabyte P35-DS3P

- MSI P35-NEO

- Gigabyte P35-DQ6

Memória: 2 GB Kingmax Mars DDR2-800 MHz-en (5-5-5-18)

Winchester: Maxtor 80 GB (SATA II)

Videokártya: 7600GT

Monitor:  Acer 2032W

Tápegység: Chieftec 420W

Szoftver:

Operációs rendszer: 

-Microsoft Windows XP SP2[italic]

[/italic][italic]Meghajtóprogram:

[/italic]-ForceWare 94.21

[bold]Tesztprogramok:

[/bold]-Metabench

-SuperPi 1.5 mod

-Winrar 3.70

-Everest 4.0

-Cinebench 9,5

-PCMark 2005

-SiSoft Sandra XI SP3 (1140)

-3Dmark 2006

[bold]Játékok:

[/bold]-F.e.a.r.

Everest, Sisoft Sandra

A tesztünket szintetikus alkalmazásokkal kezdjük, közülük is a méltán neves Everest 4.00-ás változatát kapjuk elő. Az alkalmazás segítségével vizsgáljuk a memória kezelést, illetve a processzor kezelést.

A memóriaolvasást meglepő módon az ASUS P5B-E nyerte, mögötte az MSI alaplapja kullog.

Írás tekintetében már fordul a kocka: Az MSI P35 NEO az élre kerül, majd mögötte felsorakozik a két Gigabyte alaplap, a mezőnyt a P5B-E kergeti.

Másolás tekintetében ismét csak a P5B-E vezeti az alaplapok sorát. Az MSI P35-Neo lényegesen lemaradva követi a többieket.

Memória késleltetés szempontjából a P5B-E torony magasan hozza az első helyet, tőle 5 nanoszekundummal lemaradva helyezkedik el a második helyen az MSI deszkája, a Gigabyte lapok a 90-es kategóriában kaptak helyet.

A CPU queen a processzor kezeléséről árulkodik: a mezőnytől 3 ponttal húzott el az MSI alaplapja, a két Gigabyte azonos teljesítményt ért el, a P5B-E viszont az utolsó helyen tanyázik.

A következő szintetikus alkalmazás a Sisoft Sandra Xi SP3 1140-es változata. A program segítségével a processzor és a memória teljesítményét vizsgáljuk, elsőként a ramokat izzasztottuk meg.

A Sisoft tesztben mindkét esetben a P5B-E nyerte a csatát, az MSI lapja mindkét esetben a második, míg a Gigabyte lapjai csak a harmadik és negyedik helyet képesek megszerezni.

A helyzet a Gigabyte-ok szempontjából most sem változik, viszont az első helyet felváltva szerezte meg a tesztek alatt az MSi P35-NEO és a P5B-E. Lebegőpontos számolásban az MSI alaplapjában teljesített legjobban az E6300-as processzor.

SuperPi, Metabench, Winrar

A szintetikus tesztprogramokat a SuperPi 1.5-ös verziójával folytatjuk. Az alkalmazást 1M értékre állítottuk, majd lefuttattuk a tesztet. Az eredmény a következő:

Mivel ennél a tesztnél a kisebb érték a jobb, így látható, hogy a P5B-E győzedelmeskedett, az alaplap viszonyításképpen kapott helyet a tesztben, mégis sorra elveri a P35-ös chipszettel szerelt lapokat. A Gigabyte P35 DS3P végzett a második helyen, az MSI alaplapja utolsó lett.

A Metabench szintén szintetikus alkalmazás, különböző tesztek futtatásából generál egy pontszámot. Ebben a tesztben az MSI P35 NEO győzött, a két Gigabyte lap és az ASUS deszka lemaradva követi az MSI újdonságát.

A következő tesztprogram a WinRar volt, ennek az alkalmazásnak a 3.70-es verzióját hívtuk segítségül. A program tartalmaz egy beépített teszt rutint, le is futtattuk a különböző alaplapokból álló rendszeren. Az ASUS P5B-E torony magasan megverte a P35-ös deszkákat. Az MSI P35 NEO a két Gigabyte-ot sikeresen maga mögé utasította, így felkerült a dobogó második fokára.

3DMark 06, PCMark 05, F.E.A.R

Mint eddigi tesztjeink mindegyikében, úgy a mostani megmérettetésben is segítségül hívtuk a Futuremark szintetikus alkalmazásait. Elsőként a 3DMark 06-os változatát használtuk, az eredmények az alábbi diagramokban láthatóak.

Összpontszám tekintetében szoros a mezőny: az ASUS P5B-E az első, ám a mezőny hátsó részében fej-fej mellett helyezkednek el a versenyzők.

SM 2.0-ás és SM 3.0-ás tesztekben is szoros eredmények születtek, mindkét esetben a Gigabyte P35-DS3P szerezte meg az első helyezést.

Processzortesztben ismét az MSI P35 NEO jeleskedik: az első helyet szerzi meg az újdonság, rögtön mögötte helyezkedik el a P5B-E.

A 3DMark 06 után most a PCMark segítségével izzasztjuk tovább a versenyzőinket.

A PCMark 05-ös változatában a P35-ös chipszettel felvértezett lapok győznek, köztük az MSI P35 NEO vezeti a mezőnyt, a Gigabyte P35-DQ6 a második, míg a Gigabyte P35 DS3P a harmadik.

A cikkből nem maradhat ki a játékteszt sem, ezért a népszerű F.E.A.R-t pakoltuk fel a tesztrendszerre egy rövid benchmark erejéig.

A versenyzők között nem sok különbség van: az első három helyen holtverseny alakult ki, a P5B-E fél ponttal ugyan, de vesztett a P35-ösökkel szemben.

Tuningeredmények és összegzés

Az alaplapok passzív hűtése miatt vegyes érzésekkel, de nekiestünk a tuningnak is. Az egyes versenyzők nem mutattak nagyobb melegedést az alap teszteléshez képest, így gyorsan meg is nyugodtunk: mégiscsak elegendő lesz egy rövid tuning erejéig az a passzív hűtés.

Elsőként az MSI lapját helyeztük kínpadra. A memóriát visszaosztottuk, a processzor szorzóját viszont nem bántottuk, hiszen a múltkori tuningeredmények fényében már biztosak voltunk benne, hogy helytáll a kis E6300-as. Így is történt. Az MSI P35 NEO-t hiába kínoztuk, 415 MHz-es FSB fölé sehogyan sem sikerült jutni. Így elkönyveltük az értéket végeredménynek. A kicsit csalódott hangulatot viszont azonnal feldobta a következő versenyző, a Gigabyte P35-DS3P. Az alaplapot eleinte kímélve kezeltük, így 410 MHz-re lőttük be az FSB-t. Bírta. Ekkor szépen fokozatosan elindultunk felfelé, körülbelül 10-es léptékekben. 445 MHz-nél már némi mosollyal nyugtáztuk: "ez bizony bírja!". Ekkor kicsit magasabbra helyeztük a mércét: szegény lapot megkínáltuk 485 MHz-es FSB-vel. Na, ezt már nem díjazta. Az utolsó stabil érték végül 475 MHz lett. Ez sem csúnya eredmény.

A Gigabyte P35-DQ6-ra ekkor már egészen más szemmel néztünk. A tuing első lépése a 475 MHz-es órajel volt. És bírta. Ekkor megkínáltuk 480, majd 485 MHz-cel. Ezt is bírta. 495-ön már gondok adódtak, sajnos nem jutottunk feljebb. A végeredmény a DQ6 esetében 485 MHz lett. Az E6300-as proci ekkor 3394,9 MHz-en ketyegett, 65 fokos hőmérsékletet mutatott a szenzor. Érdekesség volt, hogy mindkét Gigabyte alaplap játszott a szorzóval. Egy Everest teszt lefuttatása után az eredmény oszlopban 7-es szorzót figyeltünk meg a processzornál, ám nyugalmi állapotban az alaplap a szorzót szépen visszatolja 6-ra. Így kevésbé melegszik a rendszer, valamint a fogyasztás is kisebb. Igaza is van: minek fogyasszon, ha nem használjuk? Fontos megjegyezni, hogy a tesztben szereplő tuningeredmények nem jelentik azt, hogy minden termék ugyanilyen képességekkel rendelkezik, ami a tuningot illeti. Egyes termékek jobb, mások rosszabb tuningpotenciált hordoznak magukban, a sikeres tununig számos összetevőn múlik.

Miután jól kiszórakoztuk magunkat a tuningolással, már nem maradhatott más hátra, meg kellett csinálni az összesítést. Hát megcsináltuk. Az eredménye az alábbi táblázatban látható:

Érdekes módon nagy különbséggel nyert a P5B-E, rögtön mögötte helyezkedik el az MSI P35 Neo. A két Gigabyte lap között nincs túl nagy különbség. Ennek fényében már levonhatjuk a megfelelő konzekvenciákat.

Most már dönthetünk...

Döntésünket a tuning eredményekre és az elért összpontszámokra alapozzuk, persze nem mellékes szempont a termékek ár/teljesítmény aránya sem. Ennek fényében az alábbi értékelést alkottuk meg.

[bold]Gigabyte P35-DS3P - A megbízható alap

[/bold]A Gigabyte P35 DS3P a maga 36E forint körüli árával rendkívül jó választás lehet, ha egy stabil, jól tuingolható alaplapot keresünk egy játékkonfigurációhoz. Az alaplap BIOS-ának kezelése rendkívül egyszerű, némi ismerkedés után már könnyedén elnavigálhatunk a keresett menühöz. A mellékelt tartozékokra sem lehet panasz, minden szükséges kábel rendelkezésünkre áll. Ha ezt az alaplapot választjuk, akkor nem árt a rendszerhűtő ventilátor vásárlásán is elgondolkoznunk, akár az alaplap vásárlásakor is megejthetjük, ugyanis a passzív hűtő némi tuning mellett már nem biztos, hogy elegendő egy zárt házban, ahol nem kering a levegő, ugyanis a meleg bent marad a házban. Ez a legtöbb passzív hűtéssel rendelkező alaplap esetében így van, sőt a helyzet rosszabb, ha passzív hűtéssel felvértezett videokártyát használunk. Az alaplap ajánlott vétel!

[bold]MSI P35 NEO - Ha nem akarunk sokat költeni a P35-ös deszkára

[/bold]Az MSI terméke az összesítésben második lett, tehát a teljesítményére nem lehet panasz. A termék a maga 30E forintos árát mindenképpen megéri, hiszen ezért egy jó teljesítményű, stabil és mérsékelten melegedő P35-ös lap tulajdonosai lehetünk. A tuning képességére mindössze annyit jegyeznénk meg, hogy vannak gyengébb képességű alaplapok is, ebben az összehasonlításban pont két tuningmester Gigabyte deszkát kellett volna maga mögé utasítania a P35 NEO-nak, a helyzethez képest derekasan helytállt az újdonság. Az MSI alaplapját is nyugodt szívvel ajánljuk, ha egy költséghatékony P35-ös alaplapot keresünk, ami jó teljesítménnyel rendelkezik és még tuningolható is. A P35-ösök körében az MSI lapja győzött, így pusztán a nyers teljesítménye, és ár/teljesítmény aránya alapján Az alaplap Teszt győztes lett a P35-ösök között, a terméket egyúttal legjobb vételnek is minősítjük!

[bold]Gigabyte P35-DQ6 - Tuninglap vagyok, hódítani akarok!

[/bold]Tesztünk eme versenyzője felemás érzéseket kelt. A lap 49E forintos árával nem mondható olcsónak, de cserébe extra hűtést, extra tuning lehetőségeket és extra szolgáltatásokat kapunk. Ilyenek például a Quad BIOS, vagy a QUAD eSATA. Az alaplap tuningpotenciál szempontjából sem utolsó, rendkívül szépen teljesített a tuning tesztben. Az alaplap a szintetikus tesztekben vereséget szenvedett, de ezt a vereséget talán ellensúlyozzák az általa nyújtott extrák, illetve a nem mindennapi tuningolhatóság. Mindenki döntse el maga az eredmények fényében, hogy megér-e 8-9E forint többletet a DQ6-os a DS3P-vel szemben, vagy majd 20E forint plusz kiadást az MSI P35 NEO-val szemben, amely rendre felülmúlta a drágaság teljesítményét. Nekünk kellemes perceket szerzett az alaplap, így nyugodt szívvel ajánljuk annak, aki meg tudja fizetni, de a legjobb vétel minősítést sajnos nem tudjuk odaítélni.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az Expert Computer Kft-nek a teszthez felajánlott alaplapokért!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward