Ősi vírusok a génjeinkben

Az emlős genom „sötét anyaga” ősi vírusok darabkáit hordozza, amelyek még valamikor a dinoszauruszok korának környékén fertőzhették meg elődeinket.

Ősi vírusok a génjeinkben

A kutatók évekig értetlenül álltak azon rejtély előtt, hogy az emlős fajok genomjának több mint kilencven százaléka semmiféle funkciót nem lát el. Az örökítőanyag ezen „sötét anyaga” ősi vírusok darabkáit hordozza, amelyek még valamikor a dinoszauruszok korának környékén fertőzhették meg elődeinket.

Az Oxford, az New York-i Aaron Diamond AIDS Research Center és a belga Rega Institute kutatói azt próbálták kideríteni, hogyan épülhettek be a vírusok ilyen nagy mennyiségben a gazdatestek genomjába. A kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain jelent meg.

A kutatócsoport 38 emlős faj génanyagát vizsgálta meg, az egértől és a patkánytól kezdve, a denevéren, elefánton és delfinen át az emberi genomig. Minden faj esetében összegyűjtötték a beépült vírusok genetikai anyagát, és matematikai modellek segítségével összehasonlították az adatokat.

Az eredmények feltárták, hogy a vírusok egy bizonyos csoportja, egy idő után elvesztette azt a képességét, hogy új sejteket fertőzzön meg. Genetikai anyaguk továbbra is képes volt az osztódásra, de egész életciklusukat egyetlen sejten belül töltötték el. Ezt követte a vírus drámai mértékű szaporodása és beépülése a gazdasejt genomjába.

A többi úgynevezett endogén retrovírust (ERV) megvizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy esetükben is valami hasonló folyamat játszódhatott le. Érdekes módon a fertőzőképesség elvesztése fokozott szaporodási képességgel párosult: mintegy harmincszor annyi új vírus keletkezett az ilyen esetekben, mint egy normál „életmódú” vírus esetében történni szokott.

A mintázat egy járvány kitörésére emlékeztet, amikor fertőzött emberek egy viszonylag kis csoportja közvetlenül felelős a populáció nagy részének megbetegítéséért. Ezeket az extrém fertőzőképes betegeket szuperterjesztőknek hívják az epidemiológiában.

A kutatás vezetője, Gkikas Magiorkinis szerint a genetikai sötét anyag a saját játékszabályai szerint viselkedik, ahogy egy járvány is saját életet él, csak a beépült vírusok ezt évmilliók sora óta teszik. „Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a vírusoknak választaniuk kellett: vagy megőrzik eredeti szerepüket, és állatról állatra, fajról fajra terjednek, vagy pedig egy genom mellett kötelezik el magukat, és azon belül terjednek tovább. Minden emlős genomban járvány tombol, amely 100 millió éve kezdődött, és napjainkban is folytatódik” ‒ magyarázza Robert Belshaw.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward