Ősi ütközés formálhatta a Hold másik arcát

Égi kísérőnk felénk néző és túlsó oldala gyökeresen eltérően fest. Hogy ez miért lehet így, azzal kapcsolatban évek óta próbálnak magyarázatot találni a kutatók. Most egy új számítógépes szimuláció eredményei azt sugallják, hogy a Hold aszimmetriája egy törpebolygó becsapódásának eredménye lehet.

Ősi ütközés formálhatta a Hold másik arcát

Az emberiségnek évezredeken keresztül fogalma sem volt róla, hogyan néz ki a Hold túlsó oldala. Égi kísérőnk ugyanis kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazon részét fordítja a Föld felé. Az első fotók végül 1959-ben készültek el a rejtélyes túlsó féltekéről egy szovjet űrszonda jóvoltából, amelyeket a következő évtizedekben további felvételek sora követett. A képek és más mérések alapján pedig gyorsan világossá vált, hogy a Hold két oldala gyökeresen eltérő topográfiájában, a kéreg vastagságában és annak összetételében egyaránt.

Egy friss kutatás szerint ez a „kétarcúság” nem valamiféle lokális folyamat, hanem egy méretes égitest becsapódásának eredménye. Zhu Meng-Hua, a Makaói Műszaki és Természettudományi Egyetem munkatársa és kollégái vizsgálatuk során a GRAIL-program 2012-es adatait elemezték, amelynek során a Hold gravitációs sajátosságai álltak a vizsgálatok középpontjában. Az adatok alapján a Hold túlsó felén a kéreg nagyjából 10 kilométerrel vastagabb, mint az innenső oldalon, ráadásul az előbbi egy extra réteget is tartalmaz, amely magnéziumban és vasban gazdag.

Galéria megnyitása

Ezekre alapozva Zhu számítógépes szimulációkkal igyekezett modellezni, hogy milyen becsapódás eredményezhetett ilyen aszimmetriát. Számos különböző szcenárió kipróbálása után úgy tűnik, hogy egy 780 kilométer átmérőjű, 200 kilométeres vasmaggal rendelkező törpebolygó Holddal való ütközése esetén nagyon hasonló végeredmény alakulhatott ki, mint amit a GRAIL-adatok mutatnak. A gravitációs mérések még azt is alátámasztják, hogy ebben az esetben a kidobódott anyag egy jelentős része a Hold túloldalára esett volna vissza, mélyen a primordiális kéregbe süllyedve: a GRAIL-küldetés ilyen nyomokat is talált.

A feltételezett becsapódási sebesség alapján a Holddal ütköző égitest a szakértők szerint valószínűsíthetően egy Nap körül keringő törpebolygó lehetett, nem pedig a Föld egy másik holdja. Az új teória a gravitációs adatokon kívül más rejtélyekre is magyarázatot kínál, például a Hold és a Föld anyagában tapasztalt bizonyos izotópeltérésekre, amelyek nagyon meglepőek annak fényében, hogy a kutatók java jelenleg azt feltételezi, hogy a Hold a Föld anyagából formálódott. Az új elmélet egyelőre persze elsősorban szimulációkon alapul, így alátámasztásához más forrásból származó adatsorokkal is össze kell majd vetni. De kétségtelenül érdekesnek tűnik.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward