A világ leghatalmasabb folyódeltáját tápláló Gangesz India és Banglades alföldjein halad keresztül, ahol ma 156 millió ember él. A delta központi csatornája évszázadok óta nem módosult, egy új vizsgálat szerint azonban 2500 évvel ezelőtt, amikor egy hatalmas földrengés rázta meg a régiót, drámai módon eltolódott. Az eredményekről beszámoló tanulmány szerzői szerint a Gangesz hasonló, földrengés okozta elmozdulása pusztító árvizeket okozhat saját korunkban is.
A folyók időnként kilépnek medrükből, hogy új útvonalat alakítsanak ki, ezt a jelenséget avulziónak nevezik. A folyódeltákon belül a víz fő útvonala akár évezredenként is módosulhat, mondja Elizabeth Chamberlain, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet geológusa, a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az avulziók azonban általában évtizedek alatt zajlanak, ahogy a folyó partjai fokozatosan odébb vándorolnak, mondja Michael Steckler, a Columbia geofizikusa, a tanulmány társszerzője. Ráadásul általában a kisebb csatornák mozdulnak el, és egy olyan nagy folyó, mint a Gangesz, nem változik annyira könnyen, mondja a szakértő. Ritkán előfordul, hogy földrengések azonnali avulziókat idézhetnek elő, de folyódeltában még nem észleltek ilyet, mivel a legtöbb delta szeizmikusan nem aktív.
Chamberlain, Steven Goodbred, a Vanderbilt Egyetem geológusa és kollégái véletlenül bukkantak rá a jelentős ellenpéldára. A Gangesz egyik korábbi, műholdfelvételek alapján felfedezett csatornáját vizsgálták a térségben, mintegy 100 kilométerre Dakkától délre. Egyik nap véletlenül ráakadtak egy nagy gödörre, amelyet egy tervezett, majd meghiúsult mesterséges tó számára ástak ki a helyiek, és a kutatók azt látták, hogy függőleges homokoszlopok tűnnek fel az iszapban. Ilyen struktúrák jellemzően akkor keletkeznek, amikor földrengések kavarják fel az üledékrétegeket.
A régió szeizmikus aktivitása miatt a kutatók már régóta sejtették, hogy ilyen oszlopok rejtőznek a föld alatt, de eddig sosem sikerült rájuk akadni. Most is óriási szerencse kellett hozzá, hiszen a munkások épp a lyuk feltöltésére készültek, vagyis ha a kutatók másnap járnak arra, már semmit sem látnak a struktúrákból. A csapat megkérte a munkásokat, hogy álljanak le, és a következő napokban visszatértek tanulmányozni a gödröt.
A vizsgálatok és begyűjtött minták alapján érdekes kép bontakozott ki a területről. A szakértők megállapították, hogy a homokformációk egy 2500 évvel ezelőtti földrengés által betemetett rétegbe hatolnak be. Egy hasonló elemzés kimutatta, hogy a Gangesz régi csatornájában utoljára lerakódott üledék pontosan ugyanilyen korú. Egy 85 kilométerrel távolabb található, másik maradványcsatornában a homokszemcsék szintén 2500 évesek voltak. Ebből a szakértők arra következtetnek, hogy egy hatalmas földrengés terelhette el a folyót 2500 évvel ezelőtt, teljesen átrendezve a deltát.
Bangladesben jellemzőek a nagy földrengések, és a szerzők aggódnak, hogy egy hasonló esemény milyen következményekkel járna napjainkban, tekintve, hogy mennyire sokan élnek a deltában. 2008-ban a Gangesz egyik mellékfolyója, a Kosi egy heves monszun után lépett ki medréből. A katasztrófa több mint 500 ember halálát okozta az indiai Bihar államban, és egymillió embert kellett evakuálni. Egy földrengés okozta avulzió ennél is sokkal rosszabb lenne, hiszen még gyorsabban zajlana. A kutatócsoport reméli, hogy eredményeik segíthetnek a döntéshozóknak az árvizekre való jobb felkészülésben és a kockázatok csökkentésében.
