Noha a klasszikus értelemben vett globális kriptovaluta-bányász láz már jó ideje lecsengett, azért nem mindenki hagyta abba a bányászatot, hiszen sokan abban reménykednek, jön egy újabb hullám, aminek köszönhetően az eddig „kibányászott” kriptovaluta sokat fog érni, így a korábbi befektetés meg is térülhet. A kriptovaluta-bányászat az árfolyamok csökkenését, illetve az Etherum hálózat modellváltását követően hamar népszerűtlenné vált a legtöbb térségben, ám a legfrissebb hírek szerint Oroszországban jelenleg is virágzik ez a „piaci szegmens”, ami több oknak is köszönhető. Noha az országot nemzetközi szankciókkal sújtották tavaly tavasszal, miután lerohanta Ukrajnát, a jelek szerint egyes gyártók, akik kriptovaluta-bányász hardvereket fejlesztenek és kínálnak, mégis üzletelnek az oroszokkal, igaz, nem hivatalos módon.

A CoinDesk munkatársai szerint az orosz kriptovaluta-piac azért is vonzó az olyan nagyvállalatoknak, mint amilyen a Bitmain vagy éppen a MicroBT, mert az amerikai piac telítettnek mondható, így a növekedési potenciál erősen behatárolt, Oroszországban azonban most is bányásznak a farmok, így ott értékesíteni lehet a különböző termékeket. Oroszország egyébként igen meghatározó szerepet töltött be anno, már ami a Bitcoin bányászat teljesítményét illeti, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a bányászfarmok üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram viszonylag olcsó, a hideg klíma miatt pedig a hűtést is költséghatékonyabban lehet megoldani, mint a forróbb térségekben. 2021 folyamán, amikor Kínában tiltás-hullám söpört végig a kriptovaluta-bányász szegmensben, Oroszország még inkább növelni tudta bányászteljesítményét, így a világ egyik legnagyobb bányásztérségévé nőtte ki magát.

A bányászat manapság tart, és mivel az amerikai piac telített, a Bitmain és a MicroBT sokkal több bányászkonfigurációt szállít le az orosz térségbe, mint bárhova, legalábbis a Luxor Technologies szakembere, Ethan Vera ezt állítja a rendelkezésére álló információk alapján. Az Elliptic elemzője szerint Oroszország virágzó kriptovaluat-bányász „ipara” kiemelkedik az aktuális gazdasági környezetből, amelyet a nyugati országok által bevezetett szankciók eléggé komoly mértékben érinti, és ezt a gazdaság meg is szenvedi. Szerinte a szankciók igazából nem tiltják teljes mértékben az orosz kirptovaluta-bányászatban történő külföldi részvételt, ugyanakkor jelentős kockázatokat is rejt egy efféle üzlet. A külföldi kirptovaluta-bányász vállalatok nem üzletelhetnek a szankcióval sújtott cégekkel és egyéb entitásokkal, valamint nem fizethetnek az állami bankoknak és a helyi cégeknek sem, ami összességében jelentősen megnehezíti az új adatközpontok felállítását az ország területén. Az oroszokkal üzletelő vállalatok ezzel egy időben reputációjukat is veszélyeztetik a jelenlegi, meglehetősen feszültnek tekinthető geopolitikai helyzet közepette.

A kriptovaluta-bányászat virágzása az elektromos áram kedvező ára, illetve a jó klíma mellett annak is köszönhető, hogy az év eleje óta mintegy 66%-os növekedést produkált a Bitcoin árfolyama, így a vele kapcsolatos aktivitás is nőtt, de a Bitcoin blokkláncra támaszkodó egyes projektek, mint például az Ordinals is növelték a hálózat népszerűségét, és valamilyen szinten az értékét is.

Ehhez jön még hozzá az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, illetve egyéb térségekben is szigorították a kriptovaluta-bányászatot, így arra különböző szabályozások és esetenként adózási kötelezettség is vonatkozik, ezáltal kevésbé népszerű azokban a térségekben a kriptovaluta-bányászat. Kazahsztánban szintén jelentősen változott a helyzet, ott egy korábbi szabályozás értelmében meghatározták, mekkora mennyiségű elektromos áram juthat kriptovaluta-bányászatra, ami a farmok üzemeltetői számára kedvezőtlen állapotokat eredményezett, így ők máshova vitték farmjaikat, például Oroszország területére.

Az említett helyzetet próbálja meglovagolni a Bitmain és a MicroBT is, mindkét vállalat növelte jelenlétét az orosz piacon, gyakorlatilag már terméktámogatást, üzemeltetést, illetve karbantartást is vállalnak, igaz, ezt hivatalosan nem erősítették meg a cégek vezetői, ami igazából érthető.

A geopolitikai szankciók a jelek szerint igazából nemhogy korlátozták,  de még segítettek is az orosz kriptovaluta-bányász szegmensnek abban, hogy növekedjen, ezáltal a nehéz gazdasági helyzet közepette is bevételforráshoz juthatnak az energiaipari vállalatok, akik az értékesítést követően Bitcoinra válthatják az orosz rubelt, azzal ugyanis globálisan is kereskedhetnek.

A kínai kriptovaluta-bányászok próbálják kihasználni a virágzó orosz piacban rejlő lehetőségeket, kihasználva Kína és Oroszország szoros kapcsolatait, ezzel egy időben viszont az európai és az amerikai bányászok hezitálnak, tétováznak. Persze a móka nem veszélytelen, ugyanis a szankciók értelmében nem szabad együttműködni Oroszországgal és az egyes orosz vállalatokkal, az ugyanis szankciókat eredményezhet az amerikai kormányzat részéről, már ha erre fény derül.