A kínai óriás Tencent bejegyzett egy védjegyet arra vonatkozóan, hogy örökölhetővé tenné a digitális javakat. Erre a védjegyre már 2019 óta készül a vállalat, azonban a piaci elemző Daniel Ahmad most hívta fel rá a figyelmet, hogy valóban bejegyzésre is került. Ebben ugyan közvetlenül nem említi a videojátékokat, csak a "digitális tárgyak és értékek öröklésének lehetőségét, ha a tulajdonos meghal", de az elemző szerint ez később fontos lehet a játékipar számára is.
A hasonló törekvések nem egyedülállóak a vállalatok körében az utóbbi időben.
Az Apple például nem olyan rég jelentette be a saját digitális öröklési szolgáltatását, melynek keretén belül a tulajdonos kijelölhet egy "adminisztrátort", aki a halála után kezelheti az Apple rendszerében lévő tulajdonait, és lehetőség nyílik az elhunyt telefonjának a feloldására is. Ehhez hasonlóan a Facebook is már jó ideje lehetőséget ad arra, hogy valaki kijelöljön egy "utódot", aki a halála esetén kezelheti a fiókját.
A Tencent ehhez képest közvetlenül átruházhatóvá tenné a digitális javakat, amire jelenleg elég korlátozottak a lehetőségek. A Steam például hivatalosan nem ad lehetőséget arra, hogy a hozzátartozó megörökölje például egy elhunyt rokon játékkollekcióját, így az egyetlen megoldás az, ha valaki tudja az érintett felhasználói nevét és jelszavát és így használja a fiókot.
Játékipari elemzők szerint nagyon fontos lenne ezekre valamiféle megoldást találni, hiszen a világunk egyre inkább digitalizálódik, így az emberek egyre több értéket halmoznak fel az online térben, melyeket az esetek túlnyomó többségében nem lehet hivatalosan örökölni egy halálesetet követően.
Daniel Ahmad rámutat arra is, hogy a Tencent ugyan bejegyezte a védjegyet, de egyelőre semmiféle tervet nem jelentett be azzal kapcsolatban, hogy miként tervezi ezt az egészet megvalósítani. Az viszont biztos, hogy a kínai óriásnak egyre nagyobb befolyása van a játékiparra, hiszen az utóbbi években olyan vállalatokban szerzett kisebb-nagyobb tulajdonrészt, mint a Ubisoft, az Epic Games, a Remedy, a Sumo, a Marvelous, a Dontnod, a Klei, a Platinum, a Bohemia Interactive, a Roblox, vagy a Krafton, illetve teljes mértékben a tulajdonában áll például a Riot Games.
Kétségtelenül hasznos lenne, ha hosszú éveken át vásárolgatott és gyűjtögetett digitális játékkönyvtárak nem kerülnének be a "limbóba", nem válnának felhasználhatatlanná abban az esetben, ha a tulajdonos meghal, még akkor is, ha jellemzően az online áruházakban inkább a "használati licenc" megvásárlásáról van szó, és nem arról, hogy konkrétan a tulajdonunkba kerül az adott termék.
