Bár napjainkban a Mars egy rendkívül száraz és kietlen világ benyomását kelti, az utóbbi évek kutatásai alapján egyre világosabb, hogy ez nem mindig volt így: a bolygó fiatal korában jelentős felszíni vízkészletekkel rendelkezett, és egyes helyeken, például a déli pólus alatt máig folyékony víz rejtőzik az égitesten. Arról azonban, hogy hogyan festhetett egykor a marsi talajvízhálózat, eddig csak elméleti szinten gondolkodtak a szakértők.

„A korai Mars egy vizes világ volt, de ahogy a bolygó éghajlata változni kezdett, a víz visszaszorult a felszín alá, kiterjedt talajvízhálózatot alkotva” – mondja Francesco Salese, az Utrechti Egyetem kutatója. Salese és társai ennek a hálózatnak a nyomait kezdték el keresni, és sikerült is bizonyítékokat találniuk egy egykori globális felszín alatti csatorna- és tórendszer létezésére.

A kutatók 24 mély krátert vizsgáltak meg a Mars északi felén, amelyek feneke legalább 4000 méterre található a marsi „tengerszint” alatt. Az elemzésből az derült ki, hogy a kráterfenekeket víz formálta: 4000–4500 méter mélységben többféle mintázat is megfigyelhető ugyanis bennük, amely időszakos tócsák és vízfolyások jelenlétére utal. Ilyenek például a kráterfalakon lévő csatornák, a legyezőszerűen lerakott hordalékhalmok, vagy éppen a teraszok, amelyeket hosszabb ideig létező állóvizek formáltak.

A vízszint ráadásul korrelál a feltételezett marsi óceán szintjével, amely 3–4 millió évvel ezelőtt létezett a bolygón. A szakértők szerint az óceán összeköttetésben állhatott az egész bolygóra kiterjedő felszín alatti vízhálózattal. A most vizsgált nyomok nagyjából 3,5 milliárd éve alakulhattak ki, vagyis akkor, amikor még létezett az óceán.

A kutatócsoport öt kráter mélyén olyan ásványi anyagokat is azonosított, amelyek a Földön az élet kialakulásához köthetők: különféle agyagokat, karbonátokat és szilikátokat találtak. Ez a felfedezés megerősíti azt a feltevést, miszerint ezek az egykori tavak és folyóvizek alkalmasak lehettek az életre.

Bár az európai marsszonda, a Mars Expresscsak az űrből vizsgálja ezeket a helyszíneket, a tervek szerint jövőre indul egy másik küldetés, amely már közvetlenül is tanulmányozni fogja azokat a régiókat, amelyeken elképzelhető lehetett az élet kialakulása a szomszédos bolygón. A küldetés keretében a Marsra küldött rover, a Rosalind Franklin és a leszállóegység feladata ugyanis célzottan az élet nyomainak keresése lesz.