A GJ 3512 b katalógusjelű bolygó ugyanis legalább feleakkora, mint a Jupiter, ugyanakkor egy tizedakkora vörös törpe körül kering, mint a Nap. A Berni Egyetem szakértői szerint egy ekkora csillag körül legfeljebb a Földhöz hasonló méretű bolygóknak kellene keringeni, és a talált bolygó legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amit az elméleti modellek elképzelhetőnek tartanak.
A kurrens bolygóképződési modellek szerint a Jupiterhez hasonló gázóriásokban először a sűrű, nehéz mag alakul ki, amely aztán maga köré gyűjti a méretes gázlégkört. Ez a teória azonban egyszerűen nem fér össze az újonnan felfedezett rendszer méretarányaival, így igen valószínű, hogy az óriásbolygók nem mindig így, vagy nem így keletkeznek.
A felfedezés abból a szempontból is fontos, hogy a vörös törpék a világegyetem leggyakoribb csillagai: a szakértők becslése szerint az összes csillag nagyjából 75 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezeknek az égitestekben általában csak néhány apró bolygójuk van, mivel a csillag formálódása után nem marad elég anyag a rendszerben a nagyobb égitestek kialakulásához. Az eddig megtalált, vörös törpék körül keringő bolygók mérete a Föld és a Neptunusz közötti, a GJ 3512 b viszont 20-szor annyit nyom, mint a Neptunusz.
Ilyen körülmények között tehát elég valószínűlennek látszik, hogy a kérdéses égitest a korábban ismertetett módon, akkrécióval képződött a központi csillag formálódása után visszamaradt anyagokból. Ehhez ugyanis a rendszer hajnalán elképesztően méretes, a csillag nagyságát figyelembe véve valószínűtlenül nagy akkréciós anyagkorongra lett volna szükség. Amilyenhez hasonlót eddig egyáltalán nem találtak hasonló, de a mostaninál sokkal fiatalabb, formálódó rendszerekben.
Elképzelhető persze, hogy a bolygó nem a csillag körül alakult ki, hanem egy másik rendszerből dobódott ki, és a vörös törpe csak élete későbbi szakaszában fogta be azt. De a rejtélyt tovább bonyolítja, hogy a rendszer megfigyelése alapján úgy tűnik, hogy az egy másik nagy bolygót is tartalmazhat, amely jóval messzebb kering. Ráadásul egy harmadik méretes planéta nyomaira is ráakadtak a kutatók, amely pedig valamikor a múltban kidobódott a rendszerből.
Arra elképzelhetetlenül kicsi az esély, hogy egy ekkora csillag három nagy bolygót is befogjon, így jelenleg mégis az tűnik a legjobb magyarázatnak, hogy a vörös törpe valamiért a szokásosnál nagyobb anyagkoronggal formálódott, és ebben aztán szokatlan méretű bolygók formálódtak.