A kamerák manapság általában összetett optikából és egy szenzorból épülnek fel, ezt azonban teljesen el lehet felejteni most, ugyanis a Princeton Egyetem és a Washingtoni Egyetem szakemberei a megszokottól teljesen eltérő képalkotót hoztak létre. Az új kamera pedig szinte tényleg porszem méretű, miközben értékelhető részletességű képes tud alkotni.
A kutatók sikeresen hoztak létre egy metafelületet, amit 1,6 millió hengeres toronnyal borítottak be. A tornyok különböző nagyságúak, de egyébként a beszámoló szerint átlagosan egy HIV vírus méretével rendelkeznek. Az eltérő méretű, alakú megoldások egyenként optikai antennaként üzemelnek, és természetesen a fény befogadására szolgálnak. Ez alatt kaphatna helyet a képszenzor egy megszokott felállásban, de itt ezt el kell felejteni. Nemcsak azért, mert a technológia más, hanem azért is, mert az adott szenzornak akkorának kellene lennie, amiből jelenleg csak néhány pixelt lehetne összehozni a legmodernebb gyártási eljárás mellett is.
Félmilliószor nagyobb lenne egy mai szenzor, ami olyan felbontású képet tudna adni, mint a szóban forgó kamera. Az 1,6 millió optikai antennával borított metafelület közvetlenül egy olyan eszközbe továbbítja a fényt, ami rögtön kidolgozza a képet, méghozzá rendkívül fejlett gépi tanulást használva. Az ML feladata elképesztően nagy ennél a technológiánál, de a fejlődésének köszönhetően egyre jobb képminőség lesz elérhető, szóval itt nem a szenzorokat kell fejleszteni.
Valós időben, mindössze 58 milliszekundumos késéssel lesz látható a felfoghatatlanul apró kamerának a képe, és teljesen színes végeredménnyel tud szolgálni. Ez is fontos része volt a fejlesztésnek. A beszámoló szerint 720 x 720 képpontos felbontású eredményt nyújt az apróság, szóval csak 0,5 megapixeles, de ilyen méretben ehhez hasonló minőséget sem sikerült még elérni korábban.
Azon is dolgoznak a kutatók, hogy a képalkotás mellett más egyéb funkciókat is „megtanítsanak” a rendszernek, de ez talán már egyszerűbb része lesz a technológiának. Igyekeznek tárgyfelismeréssel bővíteni a képalkotó tudását, és más dolgokban is gondolkodnak.
Az apró kamerákat az elmúlt években különösen nagy figyelem övezte, mégpedig azért, mert az orvostudományban ezeknek igen nagy jelentősége lehet. Nem fogyasztói készülékekbe tervezik építeni ezt a technológiát, hanem teljesen más területeken lehet majd a kutatók hasznára. Az orvosok minimális beavatkozásokkal tudnának jól használható képeket készíteni a betegek testében bekövetkező elváltozásokról. Ráadásul nemcsak, hogy a beavatkozás nem lenne annyira kényelmetlen, a képminőség is sokkal jobb lenne, mint eddig volt. Ennek köszönhetően kevesebb alkalommal kellene műtétekre sort keríteni.
Ha beválik ez a technológia, akkor az a jövőben olyan újításokat hozhat a képalkotásban, ami eddig lényegében fel sem merült. Idővel pedig a fogyasztói cikkekben is megjelenhet. „Az egyes felületeket ultranagy felbontású kamerákká alakíthatnánk, így már nem lenne szükség három kamerára a telefon hátulján, hanem a telefon egész hátulja egyetlen hatalmas kamerává válhatna” – jelentette ki Felix Heide, a tanulmány vezető szerzője, a Princeton professzora.
