A fogselyem használata nem csak a fogorvosnál való látogatásokat teheti kevésbé terhessé – egy napon talán az influenzától is megvédhet. A tű nélküli vakcinázási lehetőségek kutatása során a szakértők kifejlesztettek egy speciális fogselymet, amely fehérjéket és inaktivált vírusokat juttat az egerek ínyébe, és immunválaszt vált ki, amely megvéd a fertőző betegségektől, számolnak be a kutatók a Nature Biomedical Engineering folyóiratban.

„Őszintén szólva soha nem gondoltam volna, hogy a fogselymet vakcinázási stratégiaként lehetne használni” – mondja Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa, aki nem vett részt a munkában. „De az eredmények nagyon lenyűgözőek.”

A szakértők évek óta próbálnak alternatívákat kidolgozni a tűvel és fecskendővel történő oltás helyett, és ehhez a vírusok bejutásának leggyakoribb helyszínét, a száj és az orr nedves régióit vizsgálják. Ugyanakkor nem könnyű olyan hatékony vakcinát kifejleszteni, amelyet ezeken a bejutási pontokon keresztül lehet beadni, mert ezek természetes védelemmel rendelkeznek az idegen molekulák ellen, mondja James Crowe, a Vanderbilt Egyetem immunológusa, aki nem vett részt az új kutatásban.

Az új megközelítés megkerülheti ezeket a védelmi mechanizmusokat. Évekkel ezelőtt Harvinder Gill, az Észak-Karolina Állami Egyetem nanomedicinára szakosodott mérnöke a fogágybetegségekről olvasott, amikor rátalált egy cikkre, amely szerint a fogak közötti ínybarázda rendkívül jól képes molekulákat felszívni. „Ez valahogy megragadott” – mondja Gill, az eredményekről beszámoló új tanulmány vezető szerzője. „Ha ilyen jó az áteresztőképessége, akkor nem használhatnánk ki ezt a vakcinázásra?”

Hogy kipróbálják ezt az ötletet, Gillnek és Rohan Ingrole-nak (a tanulmány első szerzője, a Texasi Műszaki Egyetem vegyészmérnöke), olyan mutatványt kellett abszolválniuk, amivel eddig senki sem próbálkozott: fogselymet használni egereken. Gill elmondása szerint ez meglehetősen nehéz, két emberes feladat volt: az egyik kutató óvatosan lehúzta az egér állkapcsát egy kulcstartó fémgyűrűjével, míg a másik a helyére húzta a fogselymet.

A teszt során a csapat megállapította, hogy a fluoreszkáló fehérjével bevont fogselyemről a fehérjék 75%-a sikeresen bejutott az egér ínyébe. És még két hónappal a fogselyem használata után is emelkedett volt az antitestek szintje az egerek tüdejében, orrában, ürülékében és lépében, ami a fehérjére adott erős immunválaszra utal.

Ezután a mérnökök egy inaktív influenzavírust adtak a fogselyemhez, amely elméletileg megtaníthatja az egerek szervezetét arra, hogy immunitást alakítson ki az influenza ellen. 28 nap alatt a kutatók 50 egeret fogselymeztek be a bevont szálakkal, minden egéren háromszor hajtva végre a műveletet. Az utolsó adag beadása után 4 héttel megfertőzték az egereket valódi influenzavírussal. A fogselyemmel kezelt egerek mindannyian túlélték a fertőzést, míg az oltatlan egerek mind elpusztultak.

A fogselyemmel kezelt egereknél az immunválasz ráadásul átfogóbb volt: nemcsak influenza elleni antitestek voltak jelen a székletükben és nyálukban, hanem több T-sejt volt a tüdejükben és lépükben, valamint nagyobbak voltak a nyirokcsomóik. Ráadásul a csapat influenzavírus elleni antitesteket talált az egerek csontvelőjében is, ami Gill szerint azt jelzi, hogy immunrendszerük teljesen „bekapcsolódott” az influenzavírus ellen. Összességében a fogselyemre adott immunválasz hasonlított az orrba permetezett vakcinákra adott válaszra, például a FluMist nevű termékre.

Annak érdekében, hogy megvizsgálják, a módszer embereknél is működik-e, a kutatók 27 egészséges önkéntest kértek meg, hogy színezett ételfestékkel bevont fogselymet használjanak. Átlagosan a festékanyag körülbelül 60%-a jutott a résztvevők ínyébe. Ezután megkérdezték a résztvevőket, mit gondolnak a módszerről. A legtöbbjük nyitott volt a fogselyem alapú vakcinák kipróbálására, és inkább ezt választanák, mint az injekciót.

A módszer nagyon okos, mondja William Giannobile, a Harvard parodontológiai kutatója, aki nem vett részt a munkában. De azon meglepődött, hogy ilyen szisztémás immunválasz jelentkezett az egereknél. Embereken is szeretné megvizsgálni, hogy a technika hogyan működik, különösen olyanoknál, akiknél az íny egészségi állapota nagyobb eltéréseket mutat a normálhoz képest, ami igen sokakat érintő probléma. Crowe szerint klinikai vizsgálatokra van szükség, hogy véglegesen megállapítható legyen, hogy ez a koncepció életképes-e.