A londoni Queen Mary Egyetem kutatói első alkalommal generáltakelektromos áramot a rákok kitinvázának összetevőiből létrehozott napelemek segítségével. A kitin, és a váz másik fő összetevője, a kitozán sokkal olcsóbb és nagyobb mennyiségben hozzáférhető, mint a nanoszerkezetű napelemek gyártásakor jelenleg használt ruténium, és az egyéb ehhez hasonló fémek.

A szakértők szén kvantumpontokat, vagyis roppant apró, félvezető nanokristályokat hoztak létre a rákok vázának anyagából a hidrotermális karbonizáció nevű folyamat révén. A nanopontok az ultraibolya tartományba eső fényt nyelik el, és mivel félvezetők, cink-oxid nanopálcikákkal bevonva a napenergia hasznosítására alkalmazatók.

Joe Brisco, a projekt egyik kutatójának elmondása szerint a módszerrel gyorsan, olcsón és könnyen lehet mapelemeket készíteni kis és nagy méretekben egyaránt. Az egyetlen probléma, hogy a biomasszából készült napelemek hatásfoka jelenleg még meglehetősen alacsony, a szakértők szerint azonban ez különböző módszerekkel rövidesen megnövelhető lesz, legalább arra a szintre, hogy a hordozható elektronikai eszközök energiaellátásához kielégítő legyen használatuk.

A dolog érdekessége, és kétségtelen előnye, hogy egy viszonylag új, nem túlságosan bonyolult módszerrel szerves hulladékból állítottak elő egy olyan anyagot, amely high-tech célokra használható, igazolva, hogy olcsó és tömegével rendelkezésre álló matériákból is lehetséges megoldani azt, amihez egyébként drága és ritka fémekre lenne szükség, magyarázza Magdalena Titiric, az egyetem egyik professzora. Az intézményben más hasonló kutatások is zajlanak, egy másik kutatócsoport például algákból készített olyan szuperkondenzátorokat, amelyeket egyebek mellett defibrillátorokban lehet energiatárolásra használni.