Bevezető - nForce 630a
Sorozatunk második részéhez érkeztünk, amelyben újabb olcsó, Socket AM2-es processzorokat fogadó alaplapokat mutatunk be. A mostani részben nForce 630a lapkakészlettel felvértezett alaplapokat helyeztünk górcső alá.
Az nForce 630-as lapkakészleteknek tulajdonképpen két változata létezik: egyik az nForce 630i kódnevet viseli, ez a modell Intel processzorok fogadására képes, míg a másik az nForce 630a típus, amely Socket AM2-es foglalatba illeszkedő processzorokhoz készült. Az nForce lapkakészletek kétféle videó vezérlővel vannak forgalomban: egyik 7050PV névre hallgatnak, ezek a termékek HD támogatással érkeznek, tehát segítségükkel lehetőségünk van Blu-ray vagy HD-DVD filmek megtekintésére, a 7050-es IGP chipszetek Pure Video támogatással érkeznek. A másik változat  7025-ös típusjelzést kapott, ez a modell mindössze annyiban különbözik a PV7050-estől, hogy nem képes az említett HD tartalmak lejátszására, valamint nem tartalmazza a PureVideo technológiát.
Cikkünkben kifejezetten az nForce 630a lapkakészlettel felvértezett alaplapok teljesítményére voltunk kíváncsiak, ezekben a rendszerekben 7050PV-es integrált videó vezérlő munkálkodott, a GPU órajele 424 MHz-es. Az nForce 630a lapkakészlet ugyan egyáltalán nem új technológia, ám mégis említésre méltó, hiszen ideális lehet mind olcsóbb konfigurációk alapjaként, mind pedig HTPC építéséhez.
Az alaplapok rendelkeznek PCIE x16-os bővítőhellyel, így az integrált videó vezérlőt egyszerűen helyettesíthetjük akár egy erősebb videokártyával is, bár egyszerűbb HTPC feladatokhoz elegendő lehet az IGP is, ha van mellette megfelelő mennyiségű memória a rendszerben. Az integrált videó vezérlő DirectX 9.0-ás, ShaderModel 2.0-ás és ShaderModel 3.0-ás támogatással egyaránt rendelkezik, a rendszerből lefoglalt memória méretét maximum 256 MB-ig lehet állítani. Amennyiben HTŐC építésére adjuk fejünket, akkor legalább X2 4400+-os processzort és minimum 1 GB memóriát építsünk a rendszerbe, ugyanis a legtöbb gyártó ezt a konfigurációt adja meg minimumnak HD tartalmak lejátszásához, azaz ezeknél a hardverelemeknél mindenképpen jobbakat válogassunk össze. Az Asrock dobozán például ajánlott konfigurációként X2 5200+-os processzort és 2 GB DDR2-es memóriát tüntetett fel a gyártó.
Az nForce 630a chipszet DDR2-800 MHz-es memória modulok fogadására képes, ezekből a memóriákból maximum 8 GB-nyit préselhetünk bele a 4 db memória slotba. A deszkák egyébként 4 SATA II-es csatolóval, 1 IDE porttal és egy Floppy csatlakozóval, valamint gigabites ethernet vezérlővel büszkélkednek. Az alaplapok 10 darab USB 2.0-ás csatlakozóval rendelkeznek, FireWire portot azonban nem minden esetben tartalmaznak.
A lapkakészlet rövid bemutatása után nézzük tesztünk versenyzőinek pontos technikai paramétereit. Az egyes alaplapok tulajdonságait egy táblázatban foglaltuk össze a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
[bold]Tesztkonfigurációnk:
[/bold]
[list type="unordered"]
[*]Processzor: Athlon 62 X2 5200+ (Socket AM2)
[*]Memória: 2 x 1 GB Kingmax DDR2-1066 @ 800 MHz
[*]Tápegység(ek): Chieftec 400W (24pin)
                             Chieftec 420W (20pin)
[*]HDD: Samsung 250 GB SATA II
[*]ODD: LG DVD-Rom
[/list]
A rövid bevezető után itt az idő, hogy megtekintsük az alaplapokat egyenként, részletesen.
Asrock Alive NF7G-HDready
Tesztünk első versenyzője az Asrock kínálatából érkezett. Az alaplap csomagolása első ránézésre elég furcsa: a doboz előlapja olyan, mint ha egy reklámgyűjtemény lenne, annyira teleaggatták a fontosnak vélt információkkal és leírásokkal.
A dobozban példás rend uralkodott, elsőként a felhasználói kézikönyvet, valamint a két darab telepítő lemezt vetük szemügyre. A telepítőlemezek furcsa módon nylon tasakban kaptak helyet. Természetesen a telepítőprogramok között Windows XP-hez és Windows Vista-hoz egyaránt találunk illesztőprogramokat, ez egy nagy pozítivum.
Kábelek és egyéb tekintetében nem vagyunk túlságosan eleresztve: mindössze két SATA adatkábelt, egy Sata tápkábel átalakítót, valamint egy IDE és egy Floppy kábelt találunk.
Az Asrock alaplapja első ránézésre egy jól megtervezett alaplap, második ránézésre szintén, bár az ATX tápcsatlakozót érthetetlen módon majdnem az alaplap középén helyezték el, ez nem túl praktikus.. Az alaplapon egyetlen hűtőborda található, mivel egy chip végzi az északi- és a déli híd feladatait. Fontos azonban, hogy az alaplap 20 tűs tápcsatlakozóval felszerelt tápegységet igényel, 24 tűs tápokkal nem is érdemes próbálkozni.
Az alaplap csak egy pici bordát kapott hűtés címszó alatt, ez a borda a kis méret következtében rendkívül hamar átmelegszik. Alapjáraton, átlagos felhasználás mellett is melegszik a hűés, így olyan házba, amelyben nincs házhűtő ventilátor, nem érdemes beszerelni az alaplapot. Mindenképpen érdemes plusz hűtésről gondoskodni, így ugyanis megelőzhetjük a nyári melegben előforduló túlmelegedési problémkat. Amennyiben a rendszerben elhelyezünk két házhűtő ventilátort, akkor máris sokat tettünk az optimális hűtés érdekében.
Az alaplap BIOS-a nagyon könnyedén kezelhető, az egyes menük egyszerűen megtalálhatóak. A menü föleg azon felhasználók számára lesz elsőre is egyszerű, akiknek volt már dolguk ASUS BIOS-szal. Az Asrock BIOS-a tuning szempontjából is becsületesen helytáll: gyakorlatilag minden szükséges finomhangolást elvégezhetünk, ami egy sikeres tuninghoz szükségeltetik, az már viszont más kérdés, hogy az AMD processzorok nagy általánosságban csak kis mértékben tuningolhatóak, főleg, ha az Intel Core2 Duo processzorait vesszük példának.
ASUS M2N-VM-DVI
A második tesztalany az ASUS M2N-VM-DVI. Az alaplap csomagolása rendkívül tetszetős, minden tekintetben hozza a gyártótól már megszokott színvonalat. A dízájn tekintetében nincsenek felesleges sallangok, ezáltal egyszerű, ám mégis szép a doboz.
Az alaplaphoz természetesen kapunk felhasználói kézikönyvet, valamint gyors üzembehelyezési útmutatót: utóbbi magyar nyelvű fejezetet is tartalmaz. A gyártó a termékhez Windows XP és WIndows Vista drivereket tartalmazó telepítő lemezt mellékel.
A kábelek kínálata ebben az esetben is szegényes: összesen 1 darab Sata adatkábelt, egy Sata tápkábel átalakítót, valamint egy IDE és egy Floppy adatkábelt kapunk. Mondhatni semmi extra sem jár a deszka mellé, de ebben az árkategóriában ezen egy pillanatig sem szabad csodálkozni.
Az ASUS alaplapja valóban jó kialakítással büszkélkedhet. Összesen két dologba tudunk belekötni: az egyetlen hűtőborda, ami az alaplapon található, túlságosan melegszik a rendszer terhelésekor, véleményünk szerint egy erősebb hűtést azért megérdemelt volna az alaplap, tény, hogy kevésbé melegszik, mint az AMD 690G lapokon található hűtők. A másik dolog, amit szóvá lehet tenni, az a 90 fokkal elfordított IDE csatlakozó. Ez a megoldás akkor, ha egy viszonylag szűk házban kell szerelést végeznünk, bizony kellemetlen lehet.
Az alaplap kivezetései között található DVI kimenet, ennek segítségével élvezhetjük a Blu-ray és a HD-DVD filmeket maximum 1920x1200p felbontásban. Ami még szembetűnő lehet az az, hogy az alaplap "csak" 6 csatornás HD audió vezérlőt tartalmaz, valamint hiányolhatjuk a FireWire csatlakozót is.
A hűtésről már korábban elmondtuk a véleményünket, ehhez maximum annyit tehetünk hozzá, hogy házhűtő ventilátor alkalmazása javasolt az alaplap zökkenőmentes használatához.
Az alaplap a BIOS alapján le sem tagadhatná, hogy az ASUS készítette: a felépítés logikus, a menük között egyszerűen közlekedhetünk, körülbelül 1-2 perces nézelődés után minden funkciót egyszerűen és gyorsan, majdhogynem rutinból lehet kezelni. A tuning menüpontra sem lehet semmi panasz, minden szükséges beállítást el tudunk végezni a rendszeren, így a BIOS-on egészen nem múlik a tuning sikere. Ami még esetleg említésre méltó lehet az az, hogy az alaplap képes az ECC-s memória modulok kezelésére is.
Abit AN-M2HD
A harmadik tesztlap az Abit AN-M2HD. Ez a deszka szintén mATX formátummal rendelkezik, egyszóval ideális lehet HTPC építéséhez. Az alaplap csomagolása stílusos, hiszen pont egy otthoni, már-már HTPC-s környezetet mutat be a fedőlapon. A csomagolás tetszetős és végre elmondható, hogy ötletes is.
Az alaplap csomagolása ahhoz képest, hogy mATX termékről van szó, meglehetősen nagy. A doboz kibontása után elsőként a felhasználói kézikönyvet, valamint az alaplap telepítő lemezét pillantjuk meg.
A leírások között ezeken kívül semmi extra sem fogad minket, illetve mégis: egy matricát kapunk, amelyen az alaplap blokkvázlata és némi magyarázat található.
[link target="_blank" href="/_userfiles/Image/joker/nForce630-teszt/abit-kabelek.jpg"]
A leírások után a kábeleken a sor: az első két alaplaphoz képest rendesen el vagyunk kényeztetve, hiszen 4 darab SATA adatkábelt, egy HDMI-DVI átalakító kábelt, valamint egy FireWire és USB kivezetést és a szokásos IDE és Floppy kábel párost kapunk. Tartozékok tekintetében egy rossz szavunk sem lehet.
Az Abit alaplapjának felépítése teljesen rendben van: ennél a lapnál már két darab hűtőborda gondoskodik a rendszer hűtéséről. Akárhogy vizsgáltuk az alaplapot, semmit nem találtunk, amibe bele lehetne kötni.
A kivezetések között szintén nagy a kínálat: mindent megtalálunk, amire csak szükségünk lehet egy HTPC esetében, hogy csak a legfontosabbakat említsük: HDMI kimenet, amiből az átalakító segítségével DVI kimenetet is varázsolhatunk, van FireWire csatlakozónk, valamint 8 csatornás HD audió vezérlőnk is. Ennél több nagyon nem is kéne.
Az alaplap hűtése teljesen más, mint az előző két alaplapé: ennél a deszkánál már teljesen tökéletesen hűtötték a bordák a rájuk bízott chipeket. Azért a rendszerhűtő ventilátort ebből a rendszerből se hagyjuk ki.
Az Abit BIOS-a semmi különlegességet nem tartalmaz: olyan, mint amilyen az Abit BIOS-ok általában. A BIOS kezelése egyszerű, a felépítés rendkívül jól átlátható, sőt, a tuning funkciókra sem lehet panaszunk.
Everest 4, Sisoft 12.38
Tesztünk első felében a memória- és processzorteszteké a terep. Elsőként az Everest-et hívjuk segítségül, amelynek köszönhetően remélhetőleg tiszta kép alakul ki a versenyzők teljesítményét illetően.
Memória olvasásnál torony magasan első lett az Asrock lapja, az Asus és az Abit termékek hasonló eredményekkel zárták ezt a kört. Az Asrock szereplése rendkívüli meglepetésként ért minket.
A memória írás tesztnél megfordult a sorrend: az Asrock terméke lett az utolsó, míg az Abit AN-M2HD végzett az első helyen. Az ASUS végig tartotta a második pozícióját.
A másolás teszt ismét új sorrendet alakított ki: az Asrock ugyan maradt az első helyen, ám az Abit és az ASUS között felcserélődött  a rangsor, így utóbbi került a lista utolsó helyére.
Késleltetésben az Abit deszkája bizonyult a legjobbnak, az Asrock és az Asus termékek közel azonos eredménnyel kerültek a második és harmadik helyre.
A processzorteszt az ASUS elsőségével, és az Abit második helyezésével zárult, az Asrock kissé lemaradva követte a mezőnyt.
Az utolsó processzortesztben az Abit lett az első, az Asus és az Asrock alaplapok a második és a harmadik helyre szorultak. A különbségek egészen elenyészőek voltak.
Az Everest után ismét egy szintetikus alkalmazás következik, amely nem más, mint a Sisoft Sandra 12.38-as változata. Ezzel a programmal a memória sávszélességét valamint a processzorkezelés "hatékonyságát" vizsgáljuk.
Az első processzortesztben az Abit alaplapja nyert, míg az Asrock terméke második helyezést ért el.
A teszt második részében változott a helyzet: itt már ha csak hajszálnyival is, de az Asrock alaplapja bizonyult legjobbnak, szorosan mögötte az ASUS terméke helyezkedett el.
A memória sávszélességének tesztjénél mindkét esetben ugyanaz a végeredmény alakult ki: első helyen az Asrock, második helyen az Abit, míg  harmadik az ASUS alaplapja lett.
SuperPi, Winrar, Cinebench
A második felvonásban vegyes szintetikus tesztek találhatóak, ezek között főleg olyan programok szerepelnek, amelyek tulajdonképpen a processzor és a memória együttes teljesítményét próbálják pontok formájában értékelni. Első alkalmazásunk a SuperPi 1.5-ös változata.
A SuperPi eredmények között nagyon kis különbségek vannak, de attól még érvényes a következő sorrend: első az Abit, második az Asrock, míg a harmadik az ASUS alaplap.
A Winrar beépített sebességtesztelő alkalmazását is felhasználtuk a teszthez. Az eredmények alapján az első helyezést az Asrock, míg a másodikat az Abit alaplapja érte el, az utolsó helyen az Asus deszkája található.
A Cinebench 10-es változatában egy kép renderelésének sebességét vizsgáltuk, a rendszer teljesítményét pontszám formájában értékeli az alkalmazás. A tesztnek két része van: egyikben egy szálon fut a renderelés, míg a másodikban már kettőn, azaz mindkét processzormag munkáéra van fogva.
Az első tesztben holtversenyben lett első az Asrock és az Abit alaplapja, az ASUS kissé lemaradva követi a mezőnyt.
A kétmagos renderelés esetében változott a helyzet: első az Abit lapja, míg a második helyre az Asus terméke jött fel, a harmadik kis lemaradással az Abit deszkája.
3Dmark06, 3Dmark05, Pcmark, F.E.A.R
Tesztünket szokás szerint ismét 3D-s tesztprogramokkal és egy játékteszttel zárjuk. Az első tesztalkalmazás a 3DMark 06-os verziója.
Összpontszám tekintetében egyértelműen az Asrock bizonyult a legjobbnak, az ASUS és az Abit lapok holtversenyben a második helyre szorultak.
A ShaderModel 2.0-ás teszt sorrendje nem változott, a 105-106 pontos teljesítmény remekül tükrözi a versenyzők gyengeségét.
ShaderModel 3.0-ában szintén szerény eredmények születtek, ám a sorrend itt sem változott. Gyenge a teljesítmény, de legalább van ShaderModel 3.0-ás támogatásunk, nem úgy, mint az X1250 esetében(AMD690G).
A 3Dmark processzortesztjénél a sorrend annyiban változott, hogy az ASUS alaplapja második, míg az Abit deszkája harmadik helyre futott be.
A versenyzők szerény képességei miatt úgy döntöttünk, hogy egy régebbi 3DMark alkalmazással is megvizsgáljuk a teljesítményüket. A választás a 3DMark 05-re esett.
A tesztben az Abit alaplapja végzett az első helyen, alig lemaradva a második az Asrock terméke. Az Asus viszont jelentősebb lemaradásban van a többiekhez képest, így csak az utolsó helyet csípi el.
A 3DMark után a Futuremark másik tesztprogramját, a PCMark-ot is bevonjuk a tesztelésbe.
Az alkalmazásban a legjobb teljesítményt az Asrock nyújtotta, 6 ponttal lejjebb helyezkedik el az Abit terméke, míg az utolsó helyen az ASUS alaplapja foglal helyet.
A sok szintetikus alkalmazás után végre egy játék is helyet kap a tesztben. A F.E.A.R-ben a a gép és a videokártya egyaránt minimum opcióra lett állítva, a felbontást 1024x768 pixelre állítottuk, így a következő eredmények születtek:
Az Asrock lapja 1 FPS-sel jobb lett a mezőny többi tagjánál, így az első helyen végzett. Az Abit és az ASUS holtversenyben a második helyre szorult.
A szintetikus tesztek sorozata után már csak egy kis tuning és az összesítés van hátra.
HD-teszt,tuning és összesítés
HD videó teszt
Mivel a cikkünkben szereplő alaplapok HDready termékek, így kipróbáltuk HD lejátszási képességeiket is. Ehhez két videót használtunk vel,az egyik 720p, míg a másik 1080p szabvánnyal rendelkezett. A videók lejátszásakor a rendszer igénybevételét vizsgáltuk mind a processzor mind a memória tekintetében, az igénybevételről csináltunk egy-egy képet, így elkészült az alábbi kis táblázat szerűség, amely jól mutatja, hogy mi történik HD lejátszáskor:
A fenti képen jól látszik, hogy a rendszerek 720p és 1080p lejátszásakor egyaránt 20-25%-os processzorterheléssel dolgoztak gyakorlatilag mindegyik alaplap esetében. Egyszóval az X2 5200+-os egység jól vizsgázott, teljes mértékben elegendő teljesítménnyel rendelkezik ahhoz, hogy akár egy ilyen HTPC alaplapban is gond nélkül teljesítsen. A 2 GB rendszermemória szintén jótékonyan hatott a rendszerünk teljesítményére, ekkora mennyiség ajánlott, ha másra is szeretnénk használni gépünket, mint HD videó lejátszásra.
Egy kis tuning
Korábbi cikkünk tuningeredményei után már kissé félve kezdtünk hozzá az nForce 630a-s lapok túlhajtásának. Első tesztalanyunk az ASUS alaplapja volt. A teszt megkezdése előtt titkon azt hittük, hogy ez az alaplap lesz a befutó, ami a tuning képességeket illeti. Hát nem jött be, igaz, csak kevéssel maradt le az Abit deszkája mögött. Hosszas kísérletezés után sem tudtunk 245 MHz fölé menni, hiába emeltünk feszültséget, illetve hiába csökkentettük a szorzót. Ennyi volt a lapkakészlet határa.
A második az Asrock lapja volt. Ennél az alaplapnál szerencsénk volt, második próbálkozásra sikerült megtalálni a határt: az alaplap 231 MHz-es FSB fölé semmilyen módszerrel sem akart menni. Így hát elkönyveltük ezt az eredményt végeredménynek, hiszen nem tehettünk mást.
A harmadik versenyzőhöz kissé kedvetlenül nyúltunk, mivel a tuning alatt semmi kiemelkedő eredményt nem láttunk, mindössze csak néhány százalékot sikerült emelni a rendszerbusz sebességén. Az Abit alaplapjával aztán sikerült beállítani a teszt legmagasabb FSB-jét: ez az érték végül is 249 MHz lett.
[bold]Az összesítés
[/bold]
A gyengécske tuningeredmények után örömmel kezdtük el az összesítést, amelynek keretein belül az alaplapok által elért pontszámokat adogattuk össze is vontuk ki, majd megszületett a végeredmény, amely az alábbi diagramon látható:
Az összesítés értelmében az Asrock alaplapja lett az abszolút tesztgyőztes, de a teszt alatt nyújtott teljesítménye alapján ez nem is meglepő. A deszka tuning képességei picit szerények, cserébe alapjáraton a három alaplap közül az Asrock teljesít legjobban. Ezek után már kihirdethetjük a végeredményt is.
Eredményhirdetés - Végszó
Abit AN-M2HD - Sok kellék, jó teljesítény, jó tuning képességek.
Az Abit AN-M2HD a teszt alapján egy jó teljesítménnyel és jó tuning képességekkel megáldott alaplap. A deszka tökéletesen alkalmas HTPC építéséhez, mivel kis mérete ellenére szolgáltatásokban gazdag, plusz még az ára sem vészes. Az alaplap a 18.000 forint körüli árának köszönhetően jó választás lehet minden felhasználó számára, aki egy jó ár/teljesítmény aránnyal rendelkező mATX-es alaplapra vadászik. Az Abit AN-M2HD a tesztben nyújtott meggyőző teljesítménye alapján ajánlott vételnek minősül.
[bold]ASUS M2N-VM-DVI - 6 csatornás hang, a mezőny leggyengébb teljesítménye.
[/bold]
Az ASUS M2N-VM-DVI a tuning képességek alapján teljesen rendben van, az összteljesítménye alapján viszont már picit vegyes a kép. Az alaplap tesztünk versenyzői közül a leggyengébbnek bizonyult, így ajánlott vétel matricával nem kívánjuk ellátni. A hatcsatornás HD audió vezérlő ellenére az alaplap tökéletesen alkalmas lehet HTPC építéséhez, hiszen a többség 5.1-es hangrendszerrel rendelkezik. A HDMI port hiánya újabb negatívum lehet, valamint az is rossz pont, hogy a deszkán nincs FireWire port. A 17.000 forint körüli ár vonzó lehet, de ennél az alaplapnál van jobb választás is.
Asrock ALiveNF7G-HDready - Jó teljesítmény, gyenke tuning képességek, kellemes csalódás.
Az Asrock alaplapja kellemes csalódást okozott számunkra. Az alaplap gyenge tuning teljesítménye egy rossz pont lehet, ám HTPC esetében talán nem is érdemes komolyabb tuningról beszélni. Az alaplap teljesítménye meggyőző, a szolgáltatások kínálata szintén teljesen rendben van, hiszen HDMI, DVI, és VGA kimenetet egyaránt tartalmaz az alaplap, plusz nyolccsatornás HD audió vezérlővel is büszkélkedhet. Nem szabad azonban elfelejteni azt a tényt sem, hogy az alaplaphoz 20-tűs tápegység szükséges. Az alaplap a 16.000 forint körüli árával tökéletes választásnak bizonyulhat, hiszen ár/teljesítmény arányban a legjobb lett, emellett azt sem felejthetjük el, hogy az Asrock terméke tesztünk győztese lett. Természetesen az alaplapot emellett ajánlott vételnek is minősítjük. Határozottan tetszett!
A tesztben szereplő alaplapokat az Expert Computer KFT-től kaptuk, köszönet értük!
