A Merkúr a hónap első felében közvetlenül napnyugta után még valamennyire látható, de aztán teljesen beleveszik a Nap sugaraiba, és legközelebb csak novemberben lesz észlelhető. A Vénusz továbbra is feltűnően ragyog esténként a délnyugati égen, fényessége október folyamán –4,4 magnitúdóra nő. A Mars hajnalonta a keleti égen látszik, fényessége 1,5 magnitúdót ér el. A Jupiter éjfél előtt kel, és –2,3 magnitúdójával a déli égbolt egyik legfeltűnőbb égitestje. A Szaturnusz a Merkúrhoz hasonlóan egyre közelebb kerül a nyugvó naphoz, így láthatósága folyamatos romlik október folyamán. Az Uránusz a Halak csillagképben látszik éjjelente, a Neptunusz pedig a Vízöntőben figyelhető meg az éjszaka első felében.
A Jupiter jó láthatóságának egyik nagy előnye, hogy kiválóan megfigyelhető, ha valamelyik holdja árnyékot vet a bolygóra. Erre a következő két hónapban összesen nyolc alkalommal kerül sor. A legkülönlegesebb esemény ezek közül október 12-én várható, amikor egyszerre három hold, a Callisto, az Europa és az Io árnyéka látszik az égitesten. Közép-európai idő szerint reggel 6:31-kor jelenik meg az Io árnyéka a Jupiter korongján, amelyen már 5:08-tól látható a Callisto, 5:23-tól pedig az Europa árnyékvetése is.
A múlt héten haladt el a Mars mellett az évszázad üstökösének tartott ISON. A Marson és a vörös bolygó körül található űreszközöket ebből az alkalomból az üstökösre irányították. Az Egyesült Államok kormányának érvényben lévő leállása miatt a felvételekről egyelőre nem sokat tudni, de a Mars Reconnaissance Orbiter képei alapján (lásd lejjebb) az üstökös fényessége egyelőre alatta marad a várakozásoknak. Az ISON november 28-án 1,2 millió kilométerre közelíti meg a Nap felszínét, és ha túléli a találkozást, december 26-án érhet a Föld közelébe, 64 millió kilométerre haladva el bolygónk mellett. Igazán kifényesedni várhatóan a Nap közelségében fog majd, de ha elegendő „üzemanyag” marad benne a csóva táplálásához, decemberben igazi „lángos csillaggal” várhatjuk a karácsonyt.
Négy év után pár héten belül véget ér az Európai Űrügynökség GOCE nevű műholdjának küldetése. A bolygónk gravitációját vizsgáló űreszköz minden más hasonló kutatóeszköznél alacsonyabb pályán, mindössze 224 kilométeres magasságban kering a Föld körül. A különleges, karcsú kinézete miatt az űr Ferrarijának is titulált GOCE október közepére fogy ki az üzemanyagból, amikor is a műhold megkezdi ereszkedését a felszín felé. Az űreszköz nagy része várhatóan elég az atmoszférában, egyes darabjai azonban elérhetik a felszínt is. Ezzel kapcsolatban pontosabb adatokkal csak közvetlenül a légkörbe lépés előtt tudnak szolgálni az illetékesek, amire a becslések szerint három héttel az üzemanyag elfogyását követően, tehát valószínűleg már novemberben fog sor kerülni.
